Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól híres Borszék számára
Fotó: Bálint Eszter
Helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az természetes, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált – értékelt a Krónika megkeresésére Mik József, a székelyföldi fürdőváros polgármestere, amikor a Klaus Iohannis államfő aláírására váró jogszabály kapcsán kérdeztük, ami szerint helyben marad az ásványvíz-kitermelésért befizetett illetékek 80 százaléka. A többletbevételeket fejlesztésre kívánják fordítani.
2020. november 10., 07:022020. november 10., 07:02
Európa ásványvízforrásainak egynegyede a Székelyföldön található, ám eddig nem lehetett a helyi közösség fejlődését erre alapozni, mivel a kitermelés után befizetett illeték befolyt az államkasszába. Ezen a helyzeten változtat a bányatörvény módosítása, amely alapján
A jogszabályt még ki kell hirdetnie az államfőnek, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben ahhoz, hogy hatályba lépjen.
Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól és palackozott ásványvizeiről híres Hargita megyei Borszéken – mutatott rá a Krónika megkeresésére Mik József polgármester. Ez pedig tetemes összeg, ha abból indulunk ki, hogy jelenleg az önkormányzat saját jövedelme – vagyis ami befolyik a helyi adókból és illetékekből, valamint a személyi jövedelemadó visszaosztásából – évi 6,6 millió lejre rúg. Ha ehhez még hozzájön évi négymillió lej,
„Nem úgy állunk, hogy az ölünkbe hullt egy összeg, és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Minden lejnek megvan a helye. Most írtunk alá egy ötmillió euró értékű nagy integrált pályázatot, ennek az önrésze kétmillió euró” – részletezte a székelyföldi fürdőváros elöljárója.
Mik József úgy értékeli, a törvénymódosítással helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az rendben, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált.
– húzta alá Mik József. Meglátása szerint az ásványvíz-kitermelő és -palackozó vállalat is közvetlenül megtapasztalja majd a befizetett illeték hasznát. A kitermelt ásványvíz köbméterére mindenképpen be kell fizetnie a négy euró illetéket, ám ha ennek egy része helyben marad, a vállalat és az alkalmazottai is nyernek például a jobb infrastruktúrával.
A polgármester felidézte, a bányatörvény módosítása folyamatosan téma volt, ő 2008 óta polgármester, és azóta próbálkozott az RMDSZ, hogy helyben maradjon az ásványvíz-kitermelés után befizetett illeték egy része.
Fotó: Bálint Eszter
„Most először érezhetik a Székelyföld lakói, hogy nyernek a lábuk alatt lévő természeti kincsekből. Hosszú évek munkája és vitája van a háttérben” – értékelt a törvénymódosítás kapcsán a Krónika megkeresésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Arra a kérdésünkre, hogy mire fordítják az illeték megyénél maradó 35 százalékát nem válaszolt, viszont a parlamenti részvétel és a december 6-ai választások fontosságát részletezte. Arra is kitért, hogy
Mint kifejtette, abban bízik, hogy ha nem is az elvárt ütemben, de egyre inkább sikerül megreformálni a pénzügyi rendszert. „Nem szeretnék arra gondolni, hogy a kormányzat igyekszik kihátrálni a finanszírozási kötelezettségei alól. Például az állam kötelessége ellátni a szociálisan rászorulókat, nem háríthat mindent az önkormányzatokra, alapvető alkotmányos jogokról van szó, melyek nem függhetnek a megyék gazdasági teljesítményétől” – mondta Borboly Csaba.
Amint arról korábban beszámoltunk,
Az államnak csak 20 százalékot kell befizetni az eddigi 100 százalék helyett. Mint Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, a módosító javaslat egyik kidolgozója korábban emlékeztetett, a Székelyföldön több mint 2000 borvízforrás van, Romániában az évente palackozott mintegy 2 milliárd liter ásványvíz több mint fele a Székelyföldről származik.
Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2 hozzászólás