A székelyföldi önkormányzatokat illeti a több millió liter ásványvíz palackozásából befolyó pénz nagy része

A székelyföldi önkormányzatokat illeti a több millió liter ásványvíz palackozásából befolyó pénz nagy része

Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól híres Borszék számára

Fotó: Bálint Eszter

Helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az természetes, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált – értékelt a Krónika megkeresésére Mik József, a székelyföldi fürdőváros polgármestere, amikor a Klaus Iohannis államfő aláírására váró jogszabály kapcsán kérdeztük, ami szerint helyben marad az ásványvíz-kitermelésért befizetett illetékek 80 százaléka. A többletbevételeket fejlesztésre kívánják fordítani.

Bíró Blanka

2020. november 10., 07:022020. november 10., 07:02

Európa ásványvízforrásainak egynegyede a Székelyföldön található, ám eddig nem lehetett a helyi közösség fejlődését erre alapozni, mivel a kitermelés után befizetett illeték befolyt az államkasszába. Ezen a helyzeten változtat a bányatörvény módosítása, amely alapján

az ásványvízipari kitermelés után befizetett illetékek 80 százaléka helyben marad.

A jogszabályt még ki kell hirdetnie az államfőnek, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben ahhoz, hogy hatályba lépjen.

Helyreállt a természetes rend

Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól és palackozott ásványvizeiről híres Hargita megyei Borszéken – mutatott rá a Krónika megkeresésére Mik József polgármester. Ez pedig tetemes összeg, ha abból indulunk ki, hogy jelenleg az önkormányzat saját jövedelme – vagyis ami befolyik a helyi adókból és illetékekből, valamint a személyi jövedelemadó visszaosztásából – évi 6,6 millió lejre rúg. Ha ehhez még hozzájön évi négymillió lej,

rengeteg fejlesztés megvalósulhat a településen.

„Nem úgy állunk, hogy az ölünkbe hullt egy összeg, és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Minden lejnek megvan a helye. Most írtunk alá egy ötmillió euró értékű nagy integrált pályázatot, ennek az önrésze kétmillió euró” – részletezte a székelyföldi fürdőváros elöljárója.

Mik József úgy értékeli, a törvénymódosítással helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az rendben, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált.

Idézet
Olyan beruházásokat tudunk eszközölni az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy terén, amelyek minden borszéki embernek a hasznára válnak”

– húzta alá Mik József. Meglátása szerint az ásványvíz-kitermelő és -palackozó vállalat is közvetlenül megtapasztalja majd a befizetett illeték hasznát. A kitermelt ásványvíz köbméterére mindenképpen be kell fizetnie a négy euró illetéket, ám ha ennek egy része helyben marad, a vállalat és az alkalmazottai is nyernek például a jobb infrastruktúrával.

A polgármester felidézte, a bányatörvény módosítása folyamatosan téma volt, ő 2008 óta polgármester, és azóta próbálkozott az RMDSZ, hogy helyben maradjon az ásványvíz-kitermelés után befizetett illeték egy része.

Galéria

Fotó: Bálint Eszter

A reform folytatását várják

„Most először érezhetik a Székelyföld lakói, hogy nyernek a lábuk alatt lévő természeti kincsekből. Hosszú évek munkája és vitája van a háttérben” – értékelt a törvénymódosítás kapcsán a Krónika megkeresésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Arra a kérdésünkre, hogy mire fordítják az illeték megyénél maradó 35 százalékát nem válaszolt, viszont a parlamenti részvétel és a december 6-ai választások fontosságát részletezte. Arra is kitért, hogy

Európa-szerte bevett rendszer, hogy a források nagy része helyben maradjon, Romániában még mindig a központosított szemlélet a jellemző.

Mint kifejtette, abban bízik, hogy ha nem is az elvárt ütemben, de egyre inkább sikerül megreformálni a pénzügyi rendszert. „Nem szeretnék arra gondolni, hogy a kormányzat igyekszik kihátrálni a finanszírozási kötelezettségei alól. Például az állam kötelessége ellátni a szociálisan rászorulókat, nem háríthat mindent az önkormányzatokra, alapvető alkotmányos jogokról van szó, melyek nem függhetnek a megyék gazdasági teljesítményétől” – mondta Borboly Csaba.

Amint arról korábban beszámoltunk,

az új jogszabály alapján az ásványvíz-kitermelésért befizetett illetékek 35 százaléka a megyei önkormányzatot illeti meg, 45 százaléka pedig ahhoz a helyi önkormányzathoz kerül, ahol a kitermelés folyik.

Az államnak csak 20 százalékot kell befizetni az eddigi 100 százalék helyett. Mint Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, a módosító javaslat egyik kidolgozója korábban emlékeztetett, a Székelyföldön több mint 2000 borvízforrás van, Romániában az évente palackozott mintegy 2 milliárd liter ásványvíz több mint fele a Székelyföldről származik.

korábban írtuk

Nagyobb arányú részesedést kérnek az ásványvíz-palackozásból a székelyek
Nagyobb arányú részesedést kérnek az ásványvíz-palackozásból a székelyek

Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.

 

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 13., szombat

Romániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudják megfizetni a megfelelő étkezést

Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.

Romániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudják megfizetni a megfelelő étkezést
2024. július 12., péntek

Csaknem nyolcszor több pénzt visz haza egy svájci, mint egy romániai alkalmazott

Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.

Csaknem nyolcszor több pénzt visz haza egy svájci, mint egy romániai alkalmazott
2024. július 12., péntek

Több mint 100 ezerrel csökkent tavaly a foglalkoztatottak száma 2022-höz képest

A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 100 ezerrel csökkent tavaly a foglalkoztatottak száma 2022-höz képest
2024. július 12., péntek

Elszállt remény: tovább késnek a Fly Lili brassói járatai

Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.

Elszállt remény: tovább késnek a Fly Lili brassói járatai
2024. július 12., péntek

Csaknem száz lejjel csökkent májusban az átlagbér, éves szinten közel 13 százalékos a növekedés

Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.

Csaknem száz lejjel csökkent májusban az átlagbér, éves szinten közel 13 százalékos a növekedés
2024. július 12., péntek

Mintegy 3500 fiatal gazda jut 70 ezer eurós pályázati támogatáshoz, nagy volt a túljelentkezés

A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.

Mintegy 3500 fiatal gazda jut 70 ezer eurós pályázati támogatáshoz, nagy volt a túljelentkezés
2024. július 11., csütörtök

Zöld jelzést kapott a Temesvárt Szegeddel összekötő vasútvonal felújítása

Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.

Zöld jelzést kapott a Temesvárt Szegeddel összekötő vasútvonal  felújítása
2024. július 11., csütörtök

5 százalék alá mérséklődött az infláció, a postai szolgáltatások és a gyógyszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

5 százalék alá mérséklődött az infláció, a postai szolgáltatások és a gyógyszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2024. július 10., szerda

1500 euróval nő a Tarom pilótáinak fizetése, bár ezzel a magyar érdekeltségű fapados légitársaságtól még mindig lemaradnak

Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.

1500 euróval nő a Tarom pilótáinak fizetése, bár ezzel a magyar érdekeltségű fapados légitársaságtól még mindig lemaradnak
2024. július 10., szerda

Közel másfélszer nagyobb a városi háztartások bevétele, mint a vidéken élőké

Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel másfélszer nagyobb a városi háztartások bevétele, mint a vidéken élőké