A székelyföldi önkormányzatokat illeti a több millió liter ásványvíz palackozásából befolyó pénz nagy része

A székelyföldi önkormányzatokat illeti a több millió liter ásványvíz palackozásából befolyó pénz nagy része

Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól híres Borszék számára

Fotó: Bálint Eszter

Helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az természetes, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált – értékelt a Krónika megkeresésére Mik József, a székelyföldi fürdőváros polgármestere, amikor a Klaus Iohannis államfő aláírására váró jogszabály kapcsán kérdeztük, ami szerint helyben marad az ásványvíz-kitermelésért befizetett illetékek 80 százaléka. A többletbevételeket fejlesztésre kívánják fordítani.

Bíró Blanka

2020. november 10., 07:022020. november 10., 07:02

Európa ásványvízforrásainak egynegyede a Székelyföldön található, ám eddig nem lehetett a helyi közösség fejlődését erre alapozni, mivel a kitermelés után befizetett illeték befolyt az államkasszába. Ezen a helyzeten változtat a bányatörvény módosítása, amely alapján

az ásványvízipari kitermelés után befizetett illetékek 80 százaléka helyben marad.

A jogszabályt még ki kell hirdetnie az államfőnek, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben ahhoz, hogy hatályba lépjen.

Helyreállt a természetes rend

Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól és palackozott ásványvizeiről híres Hargita megyei Borszéken – mutatott rá a Krónika megkeresésére Mik József polgármester. Ez pedig tetemes összeg, ha abból indulunk ki, hogy jelenleg az önkormányzat saját jövedelme – vagyis ami befolyik a helyi adókból és illetékekből, valamint a személyi jövedelemadó visszaosztásából – évi 6,6 millió lejre rúg. Ha ehhez még hozzájön évi négymillió lej,

rengeteg fejlesztés megvalósulhat a településen.

„Nem úgy állunk, hogy az ölünkbe hullt egy összeg, és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Minden lejnek megvan a helye. Most írtunk alá egy ötmillió euró értékű nagy integrált pályázatot, ennek az önrésze kétmillió euró” – részletezte a székelyföldi fürdőváros elöljárója.

Mik József úgy értékeli, a törvénymódosítással helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az rendben, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált.

Idézet
Olyan beruházásokat tudunk eszközölni az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy terén, amelyek minden borszéki embernek a hasznára válnak”

– húzta alá Mik József. Meglátása szerint az ásványvíz-kitermelő és -palackozó vállalat is közvetlenül megtapasztalja majd a befizetett illeték hasznát. A kitermelt ásványvíz köbméterére mindenképpen be kell fizetnie a négy euró illetéket, ám ha ennek egy része helyben marad, a vállalat és az alkalmazottai is nyernek például a jobb infrastruktúrával.

A polgármester felidézte, a bányatörvény módosítása folyamatosan téma volt, ő 2008 óta polgármester, és azóta próbálkozott az RMDSZ, hogy helyben maradjon az ásványvíz-kitermelés után befizetett illeték egy része.

Galéria

Fotó: Bálint Eszter

A reform folytatását várják

„Most először érezhetik a Székelyföld lakói, hogy nyernek a lábuk alatt lévő természeti kincsekből. Hosszú évek munkája és vitája van a háttérben” – értékelt a törvénymódosítás kapcsán a Krónika megkeresésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Arra a kérdésünkre, hogy mire fordítják az illeték megyénél maradó 35 százalékát nem válaszolt, viszont a parlamenti részvétel és a december 6-ai választások fontosságát részletezte. Arra is kitért, hogy

Európa-szerte bevett rendszer, hogy a források nagy része helyben maradjon, Romániában még mindig a központosított szemlélet a jellemző.

Mint kifejtette, abban bízik, hogy ha nem is az elvárt ütemben, de egyre inkább sikerül megreformálni a pénzügyi rendszert. „Nem szeretnék arra gondolni, hogy a kormányzat igyekszik kihátrálni a finanszírozási kötelezettségei alól. Például az állam kötelessége ellátni a szociálisan rászorulókat, nem háríthat mindent az önkormányzatokra, alapvető alkotmányos jogokról van szó, melyek nem függhetnek a megyék gazdasági teljesítményétől” – mondta Borboly Csaba.

Amint arról korábban beszámoltunk,

az új jogszabály alapján az ásványvíz-kitermelésért befizetett illetékek 35 százaléka a megyei önkormányzatot illeti meg, 45 százaléka pedig ahhoz a helyi önkormányzathoz kerül, ahol a kitermelés folyik.

Az államnak csak 20 százalékot kell befizetni az eddigi 100 százalék helyett. Mint Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, a módosító javaslat egyik kidolgozója korábban emlékeztetett, a Székelyföldön több mint 2000 borvízforrás van, Romániában az évente palackozott mintegy 2 milliárd liter ásványvíz több mint fele a Székelyföldről származik.

korábban írtuk

Nagyobb arányú részesedést kérnek az ásványvíz-palackozásból a székelyek
Nagyobb arányú részesedést kérnek az ásványvíz-palackozásból a székelyek

Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.

 

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 07., vasárnap

A felújítás befejezése után nagyméretű gépek is használhatják a nagyváradi repülőteret – már ha sikerül járatokat odacsábítani

Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.

A felújítás befejezése után nagyméretű gépek is használhatják a nagyváradi repülőteret – már ha sikerül járatokat odacsábítani
2024. április 07., vasárnap

Cáfolja Brüsszel, hogy az EU be akarja tiltani a fali gázkazánokat, amelyek rendkívül népszerűek Romániában

Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.

Cáfolja Brüsszel, hogy az EU be akarja tiltani a fali gázkazánokat, amelyek rendkívül népszerűek Romániában
2024. április 06., szombat

Erdélyi nyugdíjasok kapják a legnagyobb szociális pótlékokat

Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.

Erdélyi nyugdíjasok kapják a legnagyobb szociális pótlékokat
2024. április 05., péntek

Élen jár Románia a húsdrágulás mértéke terén uniós viszonylatban

Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.

Élen jár Románia a húsdrágulás mértéke terén uniós viszonylatban
2024. április 05., péntek

Megvan, mennyibe kerül az új Dacia Spring – Felvázolták a roncsprogramok jövőjét

Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.

Megvan, mennyibe kerül az új Dacia Spring – Felvázolták a roncsprogramok jövőjét
2024. április 05., péntek

A paradicsom- és fokhagymatermesztésen kívül a hagymatermelőket is támogatná a kormány

A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.

A paradicsom- és fokhagymatermesztésen kívül a hagymatermelőket is támogatná a kormány
2024. április 05., péntek

Drágultak márciusban az élelmiszerek, a sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben

Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.

Drágultak márciusban az élelmiszerek, a sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben
2024. április 05., péntek

Konkurencia a Revolutnak: új online bank nyílt Romániában

Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.

Konkurencia a Revolutnak: új online bank nyílt Romániában
2024. április 04., csütörtök

Románia európai éllovas és a világon az elsők között az IT-szakemberek terén

Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.

Románia európai éllovas és a világon az elsők között az IT-szakemberek terén
2024. április 04., csütörtök

Ciolacu szerint 2024-ben nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány

Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.

Ciolacu szerint 2024-ben nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány