Fotó: MTI
2012. április 02., 08:472012. április 02., 08:47
A nagykövet ismertette, hogy Románia Magyarország számára a második számú exportpiaccá vált, miközben Románia számára Magyarország a harmadik legfontosabb importforrás; Romániának Magyarország az ötödik legfontosabb exportpiacot jelenti.
„Románia szempontjából a magyarországi viszonylatban a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya, így tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat” – hívta fel a figyelmet Alexandru Victor Micula, aki egyben jelezte, a román kormány különös figyelmet fordít minden jelzésre, amely a befektetői, üzleti területről érkezik. A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint tavaly a magyar import Romániából folyó áron 653,48 milliárd, az oda irányuló export 1281 milliárd forintot tett ki, így 627,54 milliárdos külkereskedelmi többlet keletkezett; az import 2010-hez képest csaknem 38, az export 20,8 százalékkal nőtt Románia viszonylatában.
Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Wekerle-terv kapcsán hangsúlyozta: annak célja, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetiségek és gazdasági szereplők tevékenységét jobban öszszehangolja és elősegítse a határon átnyúló kezdeményezéseket.
Kifejtette: ebbe beletartozik a gazdasági szereplők együttműködésének elősegítése és az infrastrukturális projektek előrevitele, a határ menti közlekedési öszszeköttetések fejlesztése. Emellett munkaerő-piaci képzési hálózatokat kell kialakítani, és összehangolt fejlesztésekre van szükség a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, valamint a turizmus, illetve az egészségipar területén.
A helyettes államtitkár a magyarországi helyzetről elmondta: a gazdaságpolitika fontos célja a növekedés beindítása, jövőre már egy olyan tartós növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely a régióban és talán Európában is egyedülálló lesz. Borbély László – aki környezetvédelmi miniszterként képviselte a román kormányt a konferencián – kiemelte: Romániában a 2010-ben hozott kemény intézkedések (például a 25 százalékos fizetéscsökkentés) „meghozták gyümölcsüket” 2011-ben, és várhatóan 2012-ben is; ezt mutatja a cégek, befektetők véleménye is.
„Meg kell hozni megszorító intézkedéseket, de ezekhez az eredményesség érdekében pozitív intézkedéseket is hozzá kell tenni” – mondta Borbély, aki a nagykövethez hasonlóan hangsúlyozta, hogy Románia és Magyarország stratégiai partnerek, egymásra vannak utalva. Szerinte „kicsit többet” kellett volna tennie minden kormánynak az összehangoltabb befektetési együttműködés, a cégek együttműködése terén, de ez nem jelenti azt, hogy nem jók a kapcsolatok, ugyanakkor még szorosabb együttműködésre van szükség.
Borbély László szólt arról is, hogy a nemzetközi szervezetekkel – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Unióval (EU) – való kapcsolatban meg kell próbálni egy „modus vivendit” kialakítani, ugyanis „ha nincsenek a hátad mögött ezek az intézmények, akkor sokkal nehezebb”. A miniszter szerint Romániának óriási előny volt az IMF-hitel, amely védelmet adott számára.
Három héten belül megszülethet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között, miután az Orbán-kormány lezárta az Unióval fennálló vitáját – értesült diplomáciai forrásokból a Magyar Nemzet. A napilap szombati számában azt írta, Magyarország részére 10–15 milliárd eurós hitelkeretet adna az IMF két évig. A tárgyalások megkezdéséhez az IMF csupán annyit kér, a kormány módosítsa a jegybanktörvényt, és biztosítsa a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Eközben a Kormányszóvivői Iroda pénteken az MTI-vel közölte: az Orbán-kabinet átadta a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás – a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége – tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak. A kormány bízik az eljárások lezárásában, és úgy ítéli meg, így már nem lehet akadálya annak, hogy belátható időn belül megkezdődjenek a hiteltárgyalások az Unióval és az IMF-fel. |
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.