Ács Ilonka és József a kaptárszállító kamion előtt. A vándoroltatásból és a házi értékesítésből élnek meg
Fotó: Makkay József
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.
2023. december 30., 19:302023. december 30., 19:30
2023. december 30., 19:312023. december 30., 19:31
A 2023-as esztendő sok jót nem hozott a romániai mezőgazdaságnak. Az ukrajnai mezőgazdasági termékek masszív, vámmentes exportja az európai uniós – többek között a romániai – piacra nehéz helyzetbe hozta a hazai gazdatársadalmat. A korábbi évekhez képest csökkenő felvásárlási árakat legjobban a gabonatermelők sínylették meg, de több más mezőgazdasági ágazat mellett a méztermelés is nehéz helyzetben van.
A nagybani kereskedők által kínált mézfelvásárlási árak idén ősszel alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben. A vegyes méz kilójáért 8 lejt, a repcemézért 9 lejt, a hárs- és akácmézért 12 lejt fizettek a hordószámra mézet vásároló kereskedők, akik elsősorban külföldre szállítják a romániai mézet.
Alternatív értékesítési lehetőségként felpörögtek a helyi piacok, a háztól történő mézeladás. Se szeri, se száma az internetes fórumokon kínált méhészeti termékeknek. A méhészek többsége a kis kiszerelésű értékesítés mellett dönt. Valamennyien azt a növekvő, de még mindig szűk hazai fogyasztói tábort célozzák meg, amely a nagyáruházi kínálattal szemben kistermelőktől vásárol mézet.
A szovátai méhészbolt előtt télen-nyáron megállnak a kocsik
Fotó: Makkay József
Ez a fajta értékesítési mód azoknak kedvez, akik a korábbi évekről kiépített törzsvásárlói körrel rendelkeznek, és a táborukat lassan, de biztosan növelni tudják. Közéjük tartozik a minősített biomézet termelő szovátai Ács család is, akinek kis méhészeti boltja az Udvarhelyre tartó főút mellett található. Ács Ilonka és József vállalkozása a környék egyedüli bioméhészete, amely minden szükséges laboratóriumi vizsgálattal és igazolással rendelkezik arról, hogy betartják a biogazdálkodás feltételeit. A korábban Németországba exportált mézeik iránt azonban megcsappant az érdeklődés, miután a kivitelt lebonyolító nagybani kereskedő abba kötött bele, hogy az akácméznek a szokásosnál kevesebb a pollentartalma. A kereskedőcég idén jóval kisebb árat ígért a kiváló minőségű biomézért, a termelők azonban nem voltak hajlandóak olcsón értékesíteni.
,,Mindenben úgy járunk el mint eddig – a laboreredmények változatlanul jók –, mégsem kapjuk meg a normális árat az exportra szánt mézért sem. Idén a teljes mézmennyiséget az üzletünkből, háztól értékesítettük. Nyáron főleg turisták vásárolnak, télen zömében helyiek. Azt látjuk, hogy töretlen az érdeklődés a kiskereskedelem iránt” – magyarázza Ács József.
A szovátai termelő elismeri, hogy a kiskereskedelemben is nyomottak az árak. Hiába termelnek bevizsgált biomézet, mert nem tudnak érte többet kérni mint a konvencionális mézért. A vásárlók megnézik a pár lejes árkülönbséget is. Igazából kevés olyan vevő akad, aki számára kiemelten fontos az, hogy a termék biominőségű legyen, a többség inkább az árat nézi.
Țica Batrice tanárnő szerint a sikeres méhészkedés titka a több lábon állás
Fotó: Makkay József
Az évi vándoroltatást a Duna melletti Calafat akácosaiban kezdő Ács József hazafele jövet megáll a később virágzó Gorj és Vâlcea megyei akácosokban, és kis szerencsével itthon is kifog pár nap hordást, majd felmegy a kaptárokkal a Hargitára, a havasi méhlegelőkre. Utána következnek a Tulcea megyei hársfaerdők, a Konstanca megyei napraforgó, és a nyár végi méztermelést a székelyföldi havasi időszak zárja.
,,Egy dolog bizonyos: évről évre csökken a megtermelt méz mennyisége. Ha tíz évvel ezelőtt húsz hordó vegyes mézet termeltem, idén ennek a felével is elégedett voltam. A méhészetben nagyon érződik az időjárásváltozás, gyengébbek a családok, kevesebbet termelnek” – vonja le a következtetést a székelyföldi méhész.
Kiváló termelői mézek Siterből
Fotó: Makkay József
A Bihar megyei Siterben húsz éve méhészettel foglalkozó Țica Beatrice a környék egyik legismertebb méhésze, aki rendszeresen részt vesz a megyében szervezett mezőgazdasági termelői vásárokon, de házhoz szállítással is foglalkozik. Kiépült megrendelői hálózata a koronavírus-járvány idején értékelődött fel, amikor Nagyvárad sok családját ellátta mézzel és méhészeti termékekkel.
Țica Beatrice román nyelvtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd tanügyi és szerkesztői munkakörök után kötelezte el magát a méhészkedés mellett. Állítja, hogy soha nem bánta meg a váltást, még annak ellenére sem, hogy egyre kiszámíthatatlanabb a méhészet. Az időjárás miatt egyre kevesebb a korábban jó pénzt hozó akácméz. Minden évben más-más meglepetést tartogatnak a méhészek számára a méhlegelők és a szeszélyes időjárás. Idén a hársméz húzta ki a pácból a családot, ebből a mézfajtából volt a legjobb hordás. Ma már akkor jó egy méhészeti év, ha legalább egy méhlegelő a maximumot nyújtja.
A méhészasszony szerint csak úgy lehet talpon maradni, ha az ember minden méhészeti terméket értékesít. ,,A siker titka a több lábon állás. Csak mézből nem lehet megélni. Méhcsaládokat, anyaméhet, virágport és minden mást értékesíteni kell, amire van kereslet. Ilyenformán számomra elegendő 120 méhcsalád” – foglalja össze az eredményes méhészkedés titkát Țica Beatrice.
Nem rózsás a hazai méhészek helyzete, az illojális konkurencia miatt sokan nem tudják értékesíteni termékeiket, a nagybani felvásárlási ár rekordalacsony, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.
Miközben Nyugat-Európában igen keresettek a biomézek, viszonylag kevés erdélyi méhész kötelezi el magát a vegyszermentes, ,,tiszta” méztermelés mellett. Holott nem furfangos és nehezen megvalósítható feltételekről van szó.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!