2012. január 05., 14:092012. január 05., 14:09
„A miniszterelnöktől jövök, ahol a az IMF-tárgyalásra felhatalmazó magyar mandátum kialakításáról tárgyaltunk a külügyminiszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és Varga Mihály államtitkárral és megszülettek azok az alapdöntések, amelyek a jövő heti washingtoni tárgyalásokhoz szükségesek” – közölte Fellegi Tamás. Hozzátette, az elmúlt napok eseményei a kulcskérdésen nem változtattak, az alapprobléma továbbra is az államadósság, az ország devizában való kitettsége.
A miniszter többször megismételte: a kormány világossá tette, hogy kész feltételek nélkül leülni tárgyalni, és mindenről tárgyalni.
Kifejtette, minden észrevételt kész megfontolni a kormány, ha az a kormány eredeti szándékát nem változtatja meg.
Mindez nem jelenti azonban azt, hogy akármilyen feltételt elfogadna a kormány – hangsúlyozta.
Egy készenléti hitel fogadható el Magyarország számára, amely rögzíti, hogy van benne elővigyázatossági elem, tehát nem azonnali hitelfelvételt jelent – válaszolta kérdésre Fellegi Tamás.
Hozzátette: a kormány kész a kompromisszumra az IMF-EU megállapodás lehetséges formájáról. Mandátuma szerint tárgyalhat készenléti hitelről – mondta, hozzátéve, hogy ez soha nem volt kérdés. Hozzátette: a kormány azon az állásponton van, hogy Magyarországnak olyan megállapodás kell, amely jelen pillanatban biztonsági hálókét állhat rendelkezésre.
Elmondta, „ahogy az elmúlt másfél évben, a jövőben is komoly erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy csökkentsük az államadósságot,... de a forint árfolyam alakulása is komoly problémát jelent, ezért ezt a kérdést nem lehet figyelmen kívül hagyni és nincs is szándékunkban ezt tenni”.
Közölte, „nem dugjuk a fejünket a homokba, látjuk az összefüggéseket”.
A forint árfolyamáról Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: az árfolyam alakulásában az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos találgatások mellett, a bankbetétekkel és banki szolgáltatásokkal kapcsolatos rémhírek is szerepet játszottak. Hozzátette: a nemzetgazdasági miniszter, a Bankszövetség, az MNB és a PSZÁF képviselői csütörtök délután találkoznak, hogy megtárgyalják, milyen lépéseket kell tenni a rémhírek eloszlatása érdekében.
Fellegi Tamás megerősítette, az ország finanszírozását mindenekelőtt a piacokról akarják megoldani. Ennek egyik feltétele, hogy minél előbb megállapodásra kell jutni az Nemzetközi Valutalappal és az Európai Bizottsággal.
„A kormány határozott szándéka, hogy gyors megállapodást érjünk el” – fogalmazott a tárgyalásokat vezető miniszter, aki idézte az IMF budapesti képviselőjét, Iryna Ivaschenkót, aki közölte, hogy IMF igazgatótanácsa január 18-án értékeli a magyar gazdaság helyzetét, megvizsgálja a novemberben elvégzett éves felülvizsgálatról és program utáni megfigyelésről készült jelentést, de nem foglalkozik a magyar kormánynak az új elővigyázatossági hitelkeretre vonatkozó kérésével.
„Bízunk benne, hogy ennek apropóján, az IMF-nél előrelépés lesz a tárgyalások idejét illetően is” –jelezte Fellegi, közölve, hogy ő a tárgyalásokra kizárólagos joggal felhatalmazott miniszter, ezért az ő véleménye a mértékadó, amikor kormányzati álláspont születik.
„Készek vagyunk, ahogy eddig is tettük, teljes mértékben tiszteletben tartani a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, s úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi környezet nem rontja ezt a feltételt” – hangsúlyozta a miniszter, bejelentve, hogy Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is részt vesz az IMF-egyeztetésen a jövő héten. Később kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank alelnökeinek és a monetáris tanács a tagjainak számáról 2004 decemberében már lezajlott egy vita, és abban az időben Magyarország már az EU tagja volt. „Nem emlékszem, hogy akkor hasonló vihart kavart volna az alelnökök és monetáris tanács tagjai számának a változása, mint amilyen vihart most látunk” – tette hozzá.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.