2012. január 11., 08:552012. január 11., 08:55
„Hat százalékkal csökkent tavalyhoz képest azoknak a száma, akik munkahelyet akarnak változtatni. Közülük 56 százalék itthon váltana, de jelentős, 44 százalék azoknak az aránya, akik jövőre külföldön vállalnának munkát. Ez utóbbi esetében 7 százalékos a növekedés a tavalyhoz képest. A külföldi munka leginkább a 18-35 év közötti fiatalokat érdekli” – mutatnak rá az IRES szakemberei.
A 2,6 százalékos hibaküszöbbel a romániai lakosság egészére reprezentatív mintán végzett felmérés során megkérdezettek 63 százaléka mondta azt, hogy jelen pillanatban nincs munkahelye, s csak 37 százalék áll alkalmazásban. Mint kiderül, minél magasabb szintű végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy van állása. Az egyáltalán nem iskolázott vagy csak négy osztállyal rendelkezők körében csak 7,8 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akiknek van állandó munkahelyük, miközben a középfokú végzettséggel rendelkezők 39,3 százaléka, az egyetemet végzetteknek pedig az 59,3 százaléka áll alkalmazásban.
A kutatás során ugyanakkor arra is fény derült, hogy a válság még mindig nagyban meghatározza a romániai lakosság mindennapjait, a megkérdezettek 40 százaléka mondta munkahelye kapcsán, hogy nagyobb biztonságra lenne szüksége, s mindössze 41 százalék bízik abban, hogy az idei év során többet fog keresni mint tavaly. „Úgy tűnik, hogy a nők elégedetlenebbek állásukkal, mint a férfiak, ugyanis nagyobb arányban mondták azt, hogy szeretnének idén a tavalyinál többet keresni” – vallják a szociológusok.
A továbbiakban pedig rámutatnak, hogy nem hiába reménykednek sokan fizetésemelésben, hiszen a válaszadók 24 százaléka azt mondja, hogy havonta befolyó összeg a létminimum biztosítására sem elegendő, 43 százalék pedig épp csak eléldegél ebből egyik hónapról a másikra. Alig 21 százalék vallja, hogy sikerül boldogulnia a rendelkezésére álló pénzösszegből. A felmérés eredményeiből kiderül, a megkérdezettek legnagyobb hányada, 41 százaléka szerint legkevesebb 2000 lejre van szükség egy viszonylag normális élethez, míg 34 százalék szerint legkevesebb 1000 lej is elég lenne. 4 százalék szerint 500 lej is elég lenne, ezzel szemben 7 százalék mondja azt, hogy havi 4000 lej kellene, 5 százalék 5000 lejt, míg 6 százalék legalább 8000 lejt szeretne.
A válság hatásait és a szegénységet illusztrálja azt a tény is, hogy a romániai lakosság 61 százaléka idén nem utazik sehová üdülni, 23 százalék itthon nyaralna, s csak 14 százalék választ külföldi célpontot szabadsága során. Azok közül, akik nyaralni fognak 54 százalék 101 és 500 euró közötti összeget tervez erre a célra fordítani, 20 százalék 500 és 1000 euró, 8 százalék 1000 és 1500 euróa közötti, míg 6 százalék 1500 euró fölött költene. 7 százalék az, aki 100 euróból kevesebből megúszná.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.