Befagyasztanák a kölcsönök törlesztését. Sok romániai hiteles vár a bankok segítségére
Fotó: Jakab Mónika
Az eddig bejelentetteknél nagyobb segítséget remélnek a polgárok és az üzleti szféra a bankoktól a koronavírus-válságban, Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint két napon belül sikerül megállapodásra jutni a témában a pénzintézetek képviselőivel. Közben kedvezményes hitelek állnak a vállalkozások rendelkezésére.
Legtöbb 48 órán belül előrukkolnak a kormány, a Román Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi bankok képviselői egy megoldási javaslattal a hitellel rendelkező polgárok és cégek megsegítésére – jelentette be hétfői Facebook-bejegyzésében Florin Cîțu pénzügyminiszter, miután az ellenzék és a vállalkozók is bírálták az Orban-kabinetet amiatt, hogy viszonylag szerény segítőcsomagot fogadott el a koronavírus-járvány nyomán kialakulóban levő gazdasági válság hatásainak enyhítésére.
Nagyon sokan az Orbán Viktor kormánya által elfogadott intézkedéseket hozták fel példának arra, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben hogyan kellene egy kormánynak eljárnia. Ezek közül a legtöbben azt emelték ki, hogy Magyarországon mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében felfüggesztették az idei év végéig a hiteltörlesztést. Florin Cîţu a közösségi oldalon közzétett hétfői videóüzenetében úgy nyilatkozott,
Amint arról lapunkban korábban már írtunk, a román kormány és a bukaresti jegybank első körben a kereskedelmi bankokra bízta, hogy milyen intézkedésekkel sietnek ügyfeleik megsegítésére. Tény, hogy több bank is úgy válaszolt, hogy egyedi kérésre egy-két-három hónapra lehetővé teszi egyes hitelek törlesztésének felfüggesztését, de a magyarországihoz hasonlót egyik hitelintézet sem lépett meg.
„Ez egy összetett kérdés, a bankok szövetsége, de külön-külön több bank is jelezte, hogy hajlandó felfüggeszteni a hiteltörlesztéseket. Még megválaszolatlan kérdés, hogy három-hat hónapra minden hitel esetében vagy csak a lakossági hitelek esetében, illetve ezen belül is csak a jelzáloghiteleket” – erősítette meg megkeresésünkre a pénzügyminiszter által elmondottakat Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
Mint rámutatott, ezekre a kérdésekre a következő időszakban születnek megoldások, válaszok, amikor kiderül, hogy mit tudnak felvállalni a cégek, a lakosság. Az is döntő tényező, hogy a kormány gazdaságélénkítő intézkedései mikorra fejtik ki a hatásukat, mert egyértelmű, hogy ezek hatása nem lesz azonnali. „Az államnak ebbe a folyamatba mindenképpen be kell avatkoznia” – szögezte le Bordás Attila.
Emlékeztetett, hogy a 2008-as gazdasági válság idején előfordult, hogy a hiteltörlesztéseket felfüggesztették. Ilyenkor büntetőkamatot vagy nagyobb kamatot nem kérnek a bankok, de a kamatfizetés ideje eltolódik, hiszen a felfüggesztés időszakára is felszámolják.
– vetítette előre Bordás Attila. Meglátása szerint ugyanakkor a bankok mellett a társadalom minden szereplőjének „fel kell vállalnia a járványhelyzet árát, így a bankrendszernek is”. Hangsúlyozta: járványhelyzetben a leállásnak költségei vannak, „ezt nem lehet csak a pénzügyi rendszerre terhelni, meg kell találni a megoldást a közös teherviselésre”. A bankokban a tőke nem tűnik el, viszont a pénzáramlás, tehát a vér a rendszerben leáll – vallja a szakember.
– hangsúlyozta a pénzügyi szakértő, aki szerint azonnal lépni kell, hiszen amint egy vállalkozás leáll, és valaki elveszíti a munkahelyét, a jövedelemkiesés azonnal megmutatkozik. Ha egy vállalkozónak kiesik a piaca, leáll a termelése, ha egy alkalmazottnak megszűnik a munkahelye, már nem lesz jövedelme, amiből a bank felé törleszteni tudja a hitelét.
A román kormány azzal sietett ugyanakkor a cégek segítségére, hogy létrehozta a kedvezményes hitelhez való hozzáférés lehetőségét, és ehhez Florin Cîţu hétfői bejelentése értelmében nincs szükségük szükségállapot-igazolásra azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek beruházásokhoz vagy forgótőkéhez az állam által akár 90 százalékban garantált hitelt igényelnek.
Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő hétfőn a Krónika megkeresésére hangsúlyozta,
A nagyvállalatok 10 millió lejig vehetnek fel hitelt úgy, hogy azt 80 százalékban garantálja az állam, és 100 százalékos kamattérítést kapnak. A kisvállalkozások 1 millió lejes hitelt kaphatnak forgóhitelre, úgy hogy az állam 100 százalékban állja a kamatköltséget, és a hitel 90 százalékban szavatolja.
A mikrovállalkozások ugyanilyen feltételek mellett 500 ezer lejes kedvezményes hitelt vehetnek fel. Minden esetben az ügyintézés költségeit is eltörölték a rendelettel. „Azt javasoljuk a vállalkozóknak, keressék fel a bankjaikat, érdeklődjenek, hogy mikortól indítják a programot, mert aki ebben az időszakban készpénzre tesz szert, másként tudja a járványhelyzetet átvészelni, és utána könnyebben tud újraindulni” – szögezte le Debreczeni László.
Zuhan a ROBOR, folytatódik a lejtmenet, történelmi csúcs közelében az euró
A Román Nemzeti Bank (BNR) több ízben is kénytelen volt beavatkozni az árfolyam alakulásába, miután hétfőn délelőtt a bankközi piacon az euró elérte a 4,89 lejes szintet. A BNR csak így tudta egy hajszállal a március 17-én beállított, 4,8448 lej/eurós történelmi csúcs alatt tartani az egységes európai fizetőeszköz árfolyamát. A hétfői referencia-árfolyam 4,8443 lej/euró. Az elmúlt napokban amúgy az euróárfolyam alakulását a pénzpiaci instabilitás és a külföldi devizák iránt megnövekedett kereslet miatt segítette a bukaresti jegybank. A román devizára nehezedő nyomás ugyanakkor fokozódott, miután a bukaresti központi pénzintézet igazgatótanácsa pénteken úgy döntött, 2,5 százalékról 2 százalékra csökkenti az alapkamatot. Ezúttal is gyengült ugyanakkor a lej a svájci frankhoz képest, megdöntve a pénteki 4,5964 lej/frankos történelmi csúcsot. A hétfői referencia-árfolyam 4,5972 lej/frank. Az amerikai dollárhoz képest is tovább esett a román deviza értéke: 4,5140 lej/dollárról 4,5316 lej/dollárra emelkedett az árfolyam. A dollár különben a világ legtöbb devizájához képest erősödött, ugyanis biztos befektetésnek tekintik. Az arany ára viszont enyhén csökkent a pénteki szinthez mérten: 219,0927 lej/grammról 217,7939 lej/grammra esett vissza. Közben hétfőn a pénteki 3,24 százalékról 2,61 százalékra csökkent a fogyasztási és az Első otthon program keretében felvett bankkölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott kamatláb, a ROBOR 3M. A jelzáloghitelek havi törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott hathavi ROBOR a pénteki 3,31 százalékról 2,70 százalékra zsugorodott.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!