Vannak tartalékok. Romániában leglább 10–15 évig még biztosan fontos szerepet fog játszani a földgáz
Fotó: Pixabay.com
Finanszírozzuk a földgázhálózat-fejlesztési beruházásokat, ám nem mindent, magántőkét is be kell vonni – üzeni az Európai Bizottság a kelet-európai térségnek, így Romániának is. A cél az alternatív energiaforrások felhasználása. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését a brüsszeli levél, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
Hatalmas földgázhálózat-fejlesztési beruházásokra készülnek a romániai önkormányzatok, a bejelentések értelmében pedig többnyire európai uniós forrásokból tervezik kialakítani vagy bővíteni a rendszereket. Az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által aláírt levél viszont nem szolgál jó hírekkel. Ennek értelmében ugyanis a brüsszeli hatóságok azt üzenik a kelet-európai – így többek között a romániai – hatóságoknak is, hogy nem kapnak uniós forrást valamennyi beruházási tervükre, igyekezzenek a fejlesztésekbe magántőkét is bevonni. Ugyanakkor
Mint Timmermans hangsúlyozza, a földgáz valóban jó megoldást jelent ott, ahol a szénalapú energiatermelést váltja fel, viszont csak „átmeneti” szerepet kell iránymutatása szerint a gáznak szánni, és fokozatosan át kell térni a megújuló energiaforrásokra, növelni kell továbbá az energiahatékonyságot.
– áll egyebek mellett a kiszivárgott levélben.
Eszerint főként a központi fűtés terén támogatható a földgázhasználat, a villanyáram előállítása terén viszont nem feltétlenül. A hangsúly pedig egy „zöldebb jövőre” tevődik. A dokumentum szerint 2030-tól fokozatosan kellene csökkenteni a tagállamok által felhasznált gázmennyiséget, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség. Így
Timmermans azokról az uniós programokról is említést tesz ugyanakkor, amelyekből anyagi forrásokra lehet pályázni a fenntartható, környezetbarát energiarendszerekre. A levélben az EB alelnöke amúgy abbéli reményének ad hangot, hogy az elkövetkező hónapokban döntés születik arról, hogy milyen földgázprojekteket fognak finanszírozni, és milyen módon.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
„A gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését Frans Timmermans üzenete” – értékelt a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint kérdésünkre részletezte,
Ugyanakkor – tette hozzá – figyelembe kell venni, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a helyi sajátosságok rányomják a bélyegüket a közpolitikára, Románia ebben a helyzetben van a földgázkihasználás terén. Az országnak ugyanis nagy földgáztartalékai vannak, így a következő 10–15 évben biztos fontos szerepet játszik ez az energiahordozó.
„Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek beruházások a megújuló energia terén, vagy Románia nem költ a villamosításra, de az ország földgázpotenciálját vétek lenne nem kihasználni” – húzta alá az ANRE alelnöke. Ezt meglátása szerint valószínűleg az Unió is így látja, erre bizonyíték lehet, hogy jóváhagyták Romániának a helyi gázelosztó hálózatok kiépítésére az uniós finanszírozást, amit az Európai Alapok Minisztériumán keresztül hívhatnak le az önkormányzatok.
Nagy-Bege Zoltán értelmezése szerint az üzenet nem arról szól, hogy ne történjen meg a gázhálózatok bővítése, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
„Figyelembe kell venni Románia esetében, hogy a számottevő tartalékok mellett a fogyasztás terén is hatalmas a potenciál” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hiszen még mindig vannak gázlelőhelyek, ahol nem indult el a termelés – például a fekete-tengeri gázmezőkön –, ugyanakkor az ország több régiójában még mindig nincs kiépített gázhálózat, holott lennének lakossági és ipari fogyasztók.
– összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Fotó: Pixabay
A magántőke bevonásáról kifejtette, az érvényben lévő gázszolgáltatói koncessziós szerződések most is előírnak fejlesztéseket az elosztócégek számára, amelyek vállalták ezekben a szerződésekben az új hálózatok kiépítését, a meglévők karbantartását, fejlesztését, korszerűsítését. „Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázására magántőkét kell bevonni – hazai és külföldi befektetőket – erre meg kell teremteni a jogi környezetet, hogy a romániai beruházást vonzónak találják” – emelte ki Nagy-Bege Zoltán, aki arra is kitért, hogy a kisebb települések összefogva pályázhatnak a gázhálózat kiépítésére, mert az uniós feltételek között szerepel, hogy egy projektben legkevesebb ezer fogyasztási pont legyen. Ilyen körülmények között a kisebb falvaknak, községeknek esélyük sincs, hiszen nem reális, hogy egy településen minden háztartás rácsatlakozik a hálózatra.
„A fejlesztési minisztériumnak vissza kell utasítania azokat a projekteket, ahol nincs legalább ezer fogyasztó, ezért megoldás az önkormányzatok szövetkezése” – fogalmazta meg az ANRE elnöke.
Hozzáfűzte: a projekt második szakaszában, amikor üzembe kell helyezni és működtetni kell a rendszert, előnyt jelent, ha minél több a fogyasztó. Az önkormányzatok létrehozhatnak egy céget, amely felvállalja a beindítást és a működtetést, vagy kiírják ezt licitre, és minél nagyobb a hálózat, annál könnyebb lesz meggyőzni egy tapasztalt céget, hogy ezt átvállalja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!