Vannak tartalékok. Romániában leglább 10–15 évig még biztosan fontos szerepet fog játszani a földgáz
Fotó: Pixabay.com
Finanszírozzuk a földgázhálózat-fejlesztési beruházásokat, ám nem mindent, magántőkét is be kell vonni – üzeni az Európai Bizottság a kelet-európai térségnek, így Romániának is. A cél az alternatív energiaforrások felhasználása. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését a brüsszeli levél, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
Hatalmas földgázhálózat-fejlesztési beruházásokra készülnek a romániai önkormányzatok, a bejelentések értelmében pedig többnyire európai uniós forrásokból tervezik kialakítani vagy bővíteni a rendszereket. Az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által aláírt levél viszont nem szolgál jó hírekkel. Ennek értelmében ugyanis a brüsszeli hatóságok azt üzenik a kelet-európai – így többek között a romániai – hatóságoknak is, hogy nem kapnak uniós forrást valamennyi beruházási tervükre, igyekezzenek a fejlesztésekbe magántőkét is bevonni. Ugyanakkor
Mint Timmermans hangsúlyozza, a földgáz valóban jó megoldást jelent ott, ahol a szénalapú energiatermelést váltja fel, viszont csak „átmeneti” szerepet kell iránymutatása szerint a gáznak szánni, és fokozatosan át kell térni a megújuló energiaforrásokra, növelni kell továbbá az energiahatékonyságot.
– áll egyebek mellett a kiszivárgott levélben.
Eszerint főként a központi fűtés terén támogatható a földgázhasználat, a villanyáram előállítása terén viszont nem feltétlenül. A hangsúly pedig egy „zöldebb jövőre” tevődik. A dokumentum szerint 2030-tól fokozatosan kellene csökkenteni a tagállamok által felhasznált gázmennyiséget, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség. Így
Timmermans azokról az uniós programokról is említést tesz ugyanakkor, amelyekből anyagi forrásokra lehet pályázni a fenntartható, környezetbarát energiarendszerekre. A levélben az EB alelnöke amúgy abbéli reményének ad hangot, hogy az elkövetkező hónapokban döntés születik arról, hogy milyen földgázprojekteket fognak finanszírozni, és milyen módon.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
„A gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését Frans Timmermans üzenete” – értékelt a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint kérdésünkre részletezte,
Ugyanakkor – tette hozzá – figyelembe kell venni, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a helyi sajátosságok rányomják a bélyegüket a közpolitikára, Románia ebben a helyzetben van a földgázkihasználás terén. Az országnak ugyanis nagy földgáztartalékai vannak, így a következő 10–15 évben biztos fontos szerepet játszik ez az energiahordozó.
„Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek beruházások a megújuló energia terén, vagy Románia nem költ a villamosításra, de az ország földgázpotenciálját vétek lenne nem kihasználni” – húzta alá az ANRE alelnöke. Ezt meglátása szerint valószínűleg az Unió is így látja, erre bizonyíték lehet, hogy jóváhagyták Romániának a helyi gázelosztó hálózatok kiépítésére az uniós finanszírozást, amit az Európai Alapok Minisztériumán keresztül hívhatnak le az önkormányzatok.
Nagy-Bege Zoltán értelmezése szerint az üzenet nem arról szól, hogy ne történjen meg a gázhálózatok bővítése, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
„Figyelembe kell venni Románia esetében, hogy a számottevő tartalékok mellett a fogyasztás terén is hatalmas a potenciál” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hiszen még mindig vannak gázlelőhelyek, ahol nem indult el a termelés – például a fekete-tengeri gázmezőkön –, ugyanakkor az ország több régiójában még mindig nincs kiépített gázhálózat, holott lennének lakossági és ipari fogyasztók.
– összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Fotó: Pixabay
A magántőke bevonásáról kifejtette, az érvényben lévő gázszolgáltatói koncessziós szerződések most is előírnak fejlesztéseket az elosztócégek számára, amelyek vállalták ezekben a szerződésekben az új hálózatok kiépítését, a meglévők karbantartását, fejlesztését, korszerűsítését. „Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázására magántőkét kell bevonni – hazai és külföldi befektetőket – erre meg kell teremteni a jogi környezetet, hogy a romániai beruházást vonzónak találják” – emelte ki Nagy-Bege Zoltán, aki arra is kitért, hogy a kisebb települések összefogva pályázhatnak a gázhálózat kiépítésére, mert az uniós feltételek között szerepel, hogy egy projektben legkevesebb ezer fogyasztási pont legyen. Ilyen körülmények között a kisebb falvaknak, községeknek esélyük sincs, hiszen nem reális, hogy egy településen minden háztartás rácsatlakozik a hálózatra.
„A fejlesztési minisztériumnak vissza kell utasítania azokat a projekteket, ahol nincs legalább ezer fogyasztó, ezért megoldás az önkormányzatok szövetkezése” – fogalmazta meg az ANRE elnöke.
Hozzáfűzte: a projekt második szakaszában, amikor üzembe kell helyezni és működtetni kell a rendszert, előnyt jelent, ha minél több a fogyasztó. Az önkormányzatok létrehozhatnak egy céget, amely felvállalja a beindítást és a működtetést, vagy kiírják ezt licitre, és minél nagyobb a hálózat, annál könnyebb lesz meggyőzni egy tapasztalt céget, hogy ezt átvállalja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!