Mint Timmermans hangsúlyozza, a földgáz valóban jó megoldást jelent ott, ahol a szénalapú energiatermelést váltja fel, viszont csak „átmeneti” szerepet kell iránymutatása szerint a gáznak szánni, és fokozatosan át kell térni a megújuló energiaforrásokra, növelni kell továbbá az energiahatékonyságot.

– áll egyebek mellett a kiszivárgott levélben.

Eszerint főként a központi fűtés terén támogatható a földgázhasználat, a villanyáram előállítása terén viszont nem feltétlenül. A hangsúly pedig egy „zöldebb jövőre” tevődik. A dokumentum szerint 2030-tól fokozatosan kellene csökkenteni a tagállamok által felhasznált gázmennyiséget, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség. Így

Timmermans azokról az uniós programokról is említést tesz ugyanakkor, amelyekből anyagi forrásokra lehet pályázni a fenntartható, környezetbarát energiarendszerekre. A levélben az EB alelnöke amúgy abbéli reményének ad hangot, hogy az elkövetkező hónapokban döntés születik arról, hogy milyen földgázprojekteket fognak finanszírozni, és milyen módon.

Ugyanakkor – tette hozzá – figyelembe kell venni, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a helyi sajátosságok rányomják a bélyegüket a közpolitikára, Románia ebben a helyzetben van a földgázkihasználás terén. Az országnak ugyanis nagy földgáztartalékai vannak, így a következő 10–15 évben biztos fontos szerepet játszik ez az energiahordozó.

„Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek beruházások a megújuló energia terén, vagy Románia nem költ a villamosításra, de az ország földgázpotenciálját vétek lenne nem kihasználni” – húzta alá az ANRE alelnöke. Ezt meglátása szerint valószínűleg az Unió is így látja, erre bizonyíték lehet, hogy jóváhagyták Romániának a helyi gázelosztó hálózatok kiépítésére az uniós finanszírozást, amit az Európai Alapok Minisztériumán keresztül hívhatnak le az önkormányzatok.

Nagy-Bege Zoltán értelmezése szerint az üzenet nem arról szól, hogy ne történjen meg a gázhálózatok bővítése, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.

„Figyelembe kell venni Románia esetében, hogy a számottevő tartalékok mellett a fogyasztás terén is hatalmas a potenciál” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hiszen még mindig vannak gázlelőhelyek, ahol nem indult el a termelés – például a fekete-tengeri gázmezőkön –, ugyanakkor az ország több régiójában még mindig nincs kiépített gázhálózat, holott lennének lakossági és ipari fogyasztók.

– összegezte Nagy-Bege Zoltán.

„A fejlesztési minisztériumnak vissza kell utasítania azokat a projekteket, ahol nincs legalább ezer fogyasztó, ezért megoldás az önkormányzatok szövetkezése” – fogalmazta meg az ANRE elnöke.

Hozzáfűzte: a projekt második szakaszában, amikor üzembe kell helyezni és működtetni kell a rendszert, előnyt jelent, ha minél több a fogyasztó. Az önkormányzatok létrehozhatnak egy céget, amely felvállalja a beindítást és a működtetést, vagy kiírják ezt licitre, és minél nagyobb a hálózat, annál könnyebb lesz meggyőzni egy tapasztalt céget, hogy ezt átvállalja.