A felmérés során megkérdezettek 77 százaléka mondta azt, hogy gondot jelentenek számára a megemelkedett üzemanyagárak
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai lakosság 58 százaléka gondolja azt, hogy a fogyasztás visszafogása jelentheti a megoldást a szárnyaló infláció által okozott anyagi nehézségekre – derül ki a Reveal Marketing Research felmérésének kedden nyilvánosságra hozott eredményeiből. A legtöbben a kormányt hibáztatják a pénzromlás üteme miatt.
2022. május 24., 11:432022. május 24., 11:43
Az alapszükségletek kielégítéséhez szükséges kiadások fedezése során érzik meg a leginkább az áprilisban csaknem 14 százalékos inflációt a közvélemény-kutatás során megkérdezettek.
Messze lemaradva, alig 17 százalékkal negyedik a következő termékkategória, az építőanyagoké.
Tízből hat válaszadó szerint a fogyasztás visszafogása megoldást jelenthet – az így vélekedők 63 százaléka férfi, 71 százalékuk elmúlt 55 éves, 65 százalékuk pedig a felmérés készítői szerint magasnak mondható jövedelemmel rendelkezik.
Amúgy a 18–24 éves fiatalok azok, akik a legkevésbé hajlandóak lemondani a jelenlegi életmódjukról, 53 százalékuk nem akarja módosítani fogyasztási szokásait, inkább fizetésemelést szeretnének (58 százalék).
Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően.
Többségük az alacsony jövedelműek köréből kerül ki.
Az elégedetlenség és az állami intézmények iránti bizalmatlanság közben tetőfokára hág, a válaszadók 67 százaléka szerint a bukaresti kormány a hibás az infláció miatt. Ez a hozzáállás a leginkább – 77 százalékban – a 45 évesnél idősebb korosztályra jellemző. A konfliktushelyzetek és a háború is okolható a lakosság 60 százaléka szerint, ez az attitűd a leginkább – 70 százalékban – a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében általános.
A koronavírus-világjárvány következik 42 százalékkal, 31 százalék pedig a multikra terelné a felelősséget – ezeket a válaszokat főként a 18–24 korosztály képviselői jelölték meg.
Felfelé módosította inflációs előrejelzését a Román Nemzeti Bank (BNR), 2022 végére 12,5 százalékos, jövő év végére 6,7 százalékos pénzromlással számol – ismertette az adatokat csütörtökön a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu.
A márciusi 10,15 százalékról áprilisban 13,76 százalékra nőtt az éves infláció – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A foglalkoztatott személyek aránya az Európai Unió 20 és 64 év közötti népességén belül 2024-ben 75,8 százalék volt, ami 197,6 millió főt jelent. Ez a legmagasabb arány 2009 óta – derül ki az EU statisztikai hivatalának kedden közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!