Különutasok. Egyre gyakrabban előfordul, hogy a biztosító hetekig rá se néz a kárt szenvedett gépkocsira
Fotó: 123RF
Nem tetszik a Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó európai uniós irányelv, ezért azt kérik a román kormánytól, hogy ne ültesse azt gyakorlatba. Holott – mint a Krónika által megkeresett szakértő is leszögezte – az irányelvek kötelezőek. Biró Albin szerint ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a biztosítótársaságoknak legyen annyi pénzük, amiből fizetni tudják a kártalanításokat.
2019. október 12., 08:532019. október 12., 08:53
2019. október 12., 08:552019. október 12., 08:55
Ellenszegül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA) vonatkozó törvény módosításának a Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (UNTRR), holott azt európai uniós irányelv írja elő. Közleményükben a fuvarozók azzal érvelnek, hogy a jogszabály módosítása súlyos aránytalanságokat okoz, és ennek következményeként mind a 8,2 millió, Romániában beíratott gépkocsi kötelező biztosítása jelentősen megdrágul, függetlenül attól, hogy a tulajdonos magánszemély vagy cég.
Az UNTRR közleményében emlékeztet, hogy a 2017/132-es törvényt módosító tervezetben az szerepel, hogy a biztosítók már nem csak 25 százalékos járulékos költséget számolhatnak el a kötvény árába, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) már nem lenne köteles szabályozni a díjszabás kiszámításának módját.
A szövetség azzal érvel, hogy ha nincsenek szigorú szabályozások, a biztosítótársaságok megegyeznek a díjszabásokról, tehát azokat már úgysem a piac szabályozza.
Szerintük a korábbi gyakorlat is ezt bizonyítja, hiszen a Versenytanács már összesen több mint 53 millió eurós bírsággal sújtotta a biztosítókat. A szövetség azt kéri, a Versenytanács hozza nyilvánosságra végleges jelentését, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) azzal tudjon érvelni az Európai Bizottság előtt a piac liberalizálása ellen. A fuvarozók arra is kitérnek, hogy a 2017-ben bevezetett szabályozás óta tíz év után először a kgfb piaca nyereséges.
Mindezt figyelembe véve kérik a kormánytól, hogy ne módosítsa a törvényt az európai irányelv mentén, küldjön az Európai Bizottságnak egy átfogó elemzést a helyzetről, és magyarázza el, hogy a törvényt nem kell módosítani, mert azzal visszatérnének a 2015–2016 közötti „válságos állapotokhoz”. Közben
júliusban két hónapos határidőt adott az országnak, hogy a törvényeket összhangba hozza az európai elvárásokkal. Ennek következményeként kezdeményezte múlt hónapban a pénzügyminisztérium a törvény módosítását
„Az uniós irányelvek arra vonatkoznak, hogy a biztosítások piacába nem szabad beavatkozni, mert az előre nem látható kockázatokkal jár” – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Albin biztosítási szakértő.
– részletezte Biró Albin. A pénzügyi felügyelet volt tagja szerint ez ahhoz hasonlatos, mintha az edző a mérkőzés közben azt kérné a bírótól, rájuk ne vonatkozzanak a labdarúgás szabályai, mert nem értenek egyet azokkal. A szakember kiemelte: azokon a területeken – ilyen a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás is – ahol egyértelmű összefüggés van az EU tagországainak rendszerei között, nem lehetnek „különutasok”. Biró Albin úgy véli,
. Akkor sok minden belekerült a jogszabályba, ami ártott a biztosítási rendszernek, és amit nem is lehetett betartani, így utólag módosítani kellett, például azt, hogy egy hónapra is lehessen kötelező biztosítási kötvényt vásárolni. Amikor felső értéket szabtak meg a díjszabásnak, tulajdonképpen elérték a céljukat, hiszen a teherautók és az autóbuszok biztosítása lecsökkent, viszont minden többi más gépjármű esetében magasabb volt a határérték, mint a korábbi piaci ár, és ez feltornázta az árakat.
A szabályozás egy fél évig volt érvényes, de akkor megnőtt a biztosítótársaságok bevétele, hiszen a teherautók után csökkent ugyan a díjszabás, de minden más kategória esetében növekedett. Az országban bejegyzett mintegy 400 ezer teherautó a teljes autópark mintegy 3 százaléka, tehát ez nem befolyásolja jelentős mértékben a biztosítótársaságok teljes bevételét, különösképpen ha minden más kategória esetében növelik az árakat – irányította rá figyelmünket a szakember.
A fuvarozók elérték céljukat: a teherautók és az autóbuszok biztosítási díja csökkent
– részletezte Biró Albin. Emlékeztetett, amikor a rosszul fizető két társaság csődbe jutott és a biztosítási alapból kifizették az elmaradásokat, a piac fellélegzett, gördülékenyen működtek a kifizetések. Most újra akadozik a kártalanítás, egyre gyakrabban előfordul, hogy hetekig rá sem néznek a gépkocsira, nem mérik fel a kárt, próbálnak lefaragni a kártalanítás értékéből, vagy nem is fizetnek.
„Ezt a helyzetet kell kivédeni” – szögezte le Biró Albin, rámutatva, az irányelv szerint a biztosítótársaságoknak semmilyen jelentési vagy elszámolási kötelezettségük nincs, csak arra vonatkozóan, hogy a kiszámolt díjszabásokat hozzák nyilvánosságra, hogy azok elérhetőek, és összehasonlíthatóak legyenek.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!