Fotó: Jakab Mónika
A jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre tervezi emelni januártól a bruttó minimálbért a bukaresti kormány, az összegből pedig 200 lej után a munkáltatónak nem kellene adót és járulékot is fizetnie – ezzel a javaslattal álltak szerdán a szakszervezetek és a munkáltatók elé a Ciucă-kabinet képviselői.
2022. november 17., 08:062022. november 17., 08:06
Mint ismeretes, jelenleg is létezik egy 200 lejes összeg, amely adómentes, ám ez csak abban az esetben, ha a cég a minimálbér felett biztosítja ezt. A Profit.ro politikai forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, felmerült annak a lehetősége is, hogy ezt a verziót is fenntartják, amivel 400 lejre nőne az adómentes összeg egy bruttó 3200 lejes fizetés esetében.
A többiek különböző konstrukciókkal rukkoltak elő, amely szerintük méltányosabb lenne mind a minimálbért, mind az annál nem sokkal keresők számára.
A munkáltatók eközben elfogadták a 3000 lejes bruttó összeget, azt kérték viszont, hogy ne 2800 lejnél, hanem a jelenlegi 2550 lejnél húzzák meg azt a szintet, amely fölött nem kell adózni és járulékot fizetni.
– érvelt a javaslat mellett Florin Jianu, a kis- és középvállalkozások országos tanácsának (CNIPMMR) elnöke. A minimálbér-emelés fejében a munkavállalói szövetség az energiaárak ellenőrzés alatt tartását kérte a kormánytól, hogy a kkv-k veszteségeit kompenzálni lehessen addig is, amíg az új szabályozás január elsején hatályba lép.
Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség vezérigazgatója közölte: az általa képviselt munkáltatók is egyetértenek a minimálbér növelésének szükségességével. Javaslatuk szerint azonban
Marius Budăi munkaügyi miniszter kijelentette kedden, hogy 2023. január elsejétől nőnek a nyugdíjak, az emelés mértékéről a kormánykoalícióban döntenek.
A szerdai találkozón nem született döntés, a felek a jövő hét elején ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. „Az érdekegyeztető tanácsban tett javaslatok továbbra is megfontolás tárgyát képezik, és a 2023-as bruttó minimálbér szintjéről szóló döntés alapját fogják képezni; e kérdésről a jövő hét elején tartanak egy újabb megbeszélést” – áll a kormány által a találkozót követően kiadott közleményben.
A jelenleg 2550 lejes romániai bruttó minimálbér németországi mintára történő megemelését kéri a hatóságoktól az Alfa Kartell.
Jelen pillanatban nagyjából 1,3 romániai alkalmazott kap minimálbért, ami nettó értékben 1491 lejt jelent.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!