Ki kell banizni. Hivatalos számítások szerint 2600 lejből meg tud élni egy négytagú család
Fotó: 123RF
Az állam intézményei szerint ma Romániában havi 2600 lejből meg tud élni egy átlagos négytagú városi család, és még 236 lejt meg is tudnak takarítani. Szakemberek szerint többek között azért tűnik meglepőnek a Központi Csődvédelmi Tanács (CINC) számítása, mivel nagyon rétegezett a romániai társadalom, a statisztika pedig átlagol.
A méltányos élethez egy városon élő, két felnőttből és két gyermekből – egyikük 14 évesnél fiatalabb – álló családnak elég havi 2600 lej, vidéken pedig 2100 lej is – állapítja meg a Központi Csődvédelmi Tanács (CINC). A testület – a hivatalos tájékoztatás szerint – a minimális havi fogyasztói kosárra alapozta a számításait, és döntését egy olyan munkacsoport vizsgálata előzte meg, amelyben a munkaügyi minisztérium, a Román Akadémia, az Országos Előrejelzési Bizottság, az Országos Munkaügyi Tudományos Kutatóintézet és a fogyasztóvédelmi hatóság képviselői kaptak helyet.
A CINC 2018/7-es, szerdán hatályba lépett határozata értelmében ennyit költhet egy család csődvédelem esetén, ugyanis a számítások szerint ennyiből kijön a létfenntartáshoz szükséges minimális fogyasztói kosár. Vagyis, ha egy család aktiválja a magáncsőd intézményét – mert nem tudja fizetni a korábban felvett kölcsön törlesztőrészletét –, akkor a megkeresett pénzösszegből
És még ezzel a 2100, illetve 2600 lejjel is tulajdonképpen „jól” járnak, a minimális fogyasztói kosarat ugyanis az Életminőséget Tanulmányozó Intézet (ICCV) által rendelkezésre bocsátott összegek és kiadások mentén számolták ki, és nem az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatsorai alapján, amelyek szerint városon a minimális fogyasztói kosárhoz egy családnak elég 2299 lej, vidéken pedig alig 1494 lejből is lehet boldogulni, mivel ott a mezőgazdaságból származó javak is kiegészítik a család költségvetését.
A CINC által nyújtott hivatalos magyarázat szerint amúgy
Azt mondják, hogy az inflációs rátát és a 2019. január elsején hatályos minimálbért alapul véve számították ki az összegeket. Mint ismeretes, január elsejétől a romániai minimálbér bruttó 2080 lej, a felsőfokú végzettséggel és legalább egy év szolgálati idővel rendelkezőknél pedig bruttó 2350 lej. Eközben az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint 2018 novemberében a bruttó átlagbér 4658 lej volt, ami nettó értékben 2792 lejt jelent.
Számításaik szerint tehát városon egy felnőttnek elég havi 797 lej, a 14 évesnél nagyobb gyereknek 587 lej, a kisebbeknek pedig 419 lej. Vidéken eközben a felnőttekre 644 lej, a 14 évesnél nagyobb gyerekekre 473 lej, a kisebbeknek pedig 339 lej jut.
Az Életminőséget Tanulmányozó Intézet számításainak érdekessége ugyanakkor, hogy úgy vélik, egy ekkora összegből havi 236 lejt meg is lehet takarítani.
De lássuk, hogy mire mennyi jut az állami intézet szerint.
A második legnagyobb tételt a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások, számlák jelentik 405,4 lejjel, majd a közlekedés következik 215,5 lejjel, a ruházati cikkek és lábbelik következnek 139,2 lejjel. Különböző termékekre, szolgáltatásokra, csakúgy mint egészségügyre 132,2 lejjel, a különféle biztosításokra – legyen személyi, autó- vagy lakásbiztosítás – pedig 122,9 lejjel számolnak. A száz lejnél alacsonyabb kiadások közül bútorra, lakberendezésre 71,9 lej, oktatásra, szórakozásra és kultúrára 53,4 lej, postai szolgáltatásokra és távközlésre pedig 20,9 lej jut. Szállodai szállásra, vendéglői étkezésre vagy legalább egy kávézásra a kedvenc kávézóban viszont már az ők számításaik szerint sem futja.
Tökéletes mutatók sehol nincsenek, de Romániában még az is esetlegessé teszi annak a minimális összegnek az értékét, amiből még meg lehet élni, hogy nagyon rétegezett az ország társadalma – emelte ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere. Mint rámutatott, a minimális összeg, amiből még megfelelő életkörülményeket lehet biztosítani, nagymértékben változik attól függően, hogy Románia melyik településén vizsgáljuk,
„Romániában olyan szintű egyenlőtlenségek vannak, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb megyei jogú város között a személyi jövedelemadóból befolyó összegek értékének aránya 1:34-hez. A hazai pénzügyi rendszer egyszerűen elfogadja azt, hogy az egyik városban lakó polgára 34-szer többet ér, mint a másik szintén városi polgár, és ez nem az önkormányzatok hozzáértésén vagy dilettantizmusán múlik, hanem a túlközpontosított rendszer szövődménye” – részletezte a polgármester. Szerinte ennek a berendezkedésnek a nyertese elsősorban Bukarest és a nagyon szegény falvak, a többiek a vesztesei. Romániában az öt leggazdagabb község éves bevétele akkora, mint az 1200 legszegényebb községé összesen, példázta a hatalmas egyenlőtlenségeket a polgármester.
Antal Árpád hangsúlyozta, az óriási különbségek miatt nehéz az átlagértékek meghatározása, hiszen teljesen mások az igények és a lehetőségek egy olyan településen, ahol az egy főre eső jövedelem 8000 lej, mint ott, ahol 100 lej.
– ecsetelte Antal Árpád.
Párhuzamként megemlítette, hogy jelenleg a nyugati társadalom legnagyobb kihívása, a kohéziós politika nagy problémája, hogy Nyugaton azt érzik az emberek, romlik az életminőségük. „A nyugati civilizációt nemzedékeken keresztül az tette hitelessé, hogy tudták, ha tanulnak, dolgoznak, és betartják a szabályokat, jobban fognak élni, mint a szüleik. Ez ma már Nyugat-Európára nem igaz, és általában boldogtalanabb az, aki úgy érzi, rosszabbul él, mint korábban. Kelet-Közép-Európában viszont javul az életminőség, és bár még mindig óriási a különbség, a nyugatiak azt érzik, lefele tartanak. Nekünk hatalmas előrelépés, ha kimegyünk Németországba, viszont a német azt érzi, hogy rosszabbul él, mint néhány évvel ezelőtt” – részletezte a mutatók szubjektivitását Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!