2600 lej egy család „méltányos” megélhetésére – a társadalmi egyenlőtlenségek miatt tűnhet kevésnek a minimális fogyasztói kosár

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2019. január 19., 17:39

Az állam intézményei szerint ma Romániában havi 2600 lejből meg tud élni egy átlagos négytagú városi család, és még 236 lejt meg is tudnak takarítani. Szakemberek szerint többek között azért tűnik meglepőnek a Központi Csődvédelmi Tanács (CINC) számítása, mivel nagyon rétegezett a romániai társadalom, a statisztika pedig átlagol.

Ki kell banizni. Hivatalos számítások szerint 2600 lejből meg tud élni egy négytagú család Fotó: 123RF

A méltányos élethez egy városon élő, két felnőttből és két gyermekből – egyikük 14 évesnél fiatalabb – álló családnak elég havi 2600 lej, vidéken pedig 2100 lej is – állapítja meg a Központi Csődvédelmi Tanács (CINC). A testület – a hivatalos tájékoztatás szerint – a minimális havi fogyasztói kosárra alapozta a számításait, és döntését egy olyan munkacsoport vizsgálata előzte meg, amelyben a munkaügyi minisztérium, a Román Akadémia, az Országos Előrejelzési Bizottság, az Országos Munkaügyi Tudományos Kutatóintézet és a fogyasztóvédelmi hatóság képviselői kaptak helyet.

A CINC 2018/7-es, szerdán hatályba lépett határozata értelmében ennyit költhet egy család csődvédelem esetén, ugyanis a számítások szerint ennyiből kijön a létfenntartáshoz szükséges minimális fogyasztói kosár. Vagyis, ha egy család aktiválja a magáncsőd intézményét – mert nem tudja fizetni a korábban felvett kölcsön törlesztőrészletét –, akkor a megkeresett pénzösszegből

legalább ennyinek meg kell maradnia, miután az újraütemezett adósságtörlesztés részletét befizeti a hitelintézetnek.

És még ezzel a 2100, illetve 2600 lejjel is tulajdonképpen „jól” járnak, a minimális fogyasztói kosarat ugyanis az Életminőséget Tanulmányozó Intézet (ICCV) által rendelkezésre bocsátott összegek és kiadások mentén számolták ki, és nem az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatsorai alapján, amelyek szerint városon a minimális fogyasztói kosárhoz egy családnak elég 2299 lej, vidéken pedig alig 1494 lejből is lehet boldogulni, mivel ott a mezőgazdaságból származó javak is kiegészítik a család költségvetését.

A CINC által nyújtott hivatalos magyarázat szerint amúgy

a minimális fogyasztói kosár azt a minimumot jelenti, amire a hiteltörlesztőnek szüksége van alapvető jogai, szabadságjogai és emberi méltósága tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.

Azt mondják, hogy az inflációs rátát és a 2019. január elsején hatályos minimálbért alapul véve számították ki az összegeket. Mint ismeretes, január elsejétől a romániai minimálbér bruttó 2080 lej, a felsőfokú végzettséggel és legalább egy év szolgálati idővel rendelkezőknél pedig bruttó 2350 lej. Eközben az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint 2018 novemberében a bruttó átlagbér 4658 lej volt, ami nettó értékben 2792 lejt jelent.

Számításaik szerint tehát városon egy felnőttnek elég havi 797 lej, a 14 évesnél nagyobb gyereknek 587 lej, a kisebbeknek pedig 419 lej. Vidéken eközben a felnőttekre 644 lej, a 14 évesnél nagyobb gyerekekre 473 lej, a kisebbeknek pedig 339 lej jut.

Az Életminőséget Tanulmányozó Intézet számításainak érdekessége ugyanakkor, hogy úgy vélik, egy ekkora összegből havi 236 lejt meg is lehet takarítani.

Mire mennyi jut?

De lássuk, hogy mire mennyi jut az állami intézet szerint.

A legnagyobb tételt a városi háztartások kiadásaiban az élelmiszerek jelentik, erre 1069,8 lej megy el a minimális fogyasztói kosár szerint.

A második legnagyobb tételt a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások, számlák jelentik 405,4 lejjel, majd a közlekedés következik 215,5 lejjel, a ruházati cikkek és lábbelik következnek 139,2 lejjel. Különböző termékekre, szolgáltatásokra, csakúgy mint egészségügyre 132,2 lejjel, a különféle biztosításokra – legyen személyi, autó- vagy lakásbiztosítás – pedig 122,9 lejjel számolnak. A száz lejnél alacsonyabb kiadások közül bútorra, lakberendezésre 71,9 lej, oktatásra, szórakozásra és kultúrára 53,4 lej, postai szolgáltatásokra és távközlésre pedig 20,9 lej jut. Szállodai szállásra, vendéglői étkezésre vagy legalább egy kávézásra a kedvenc kávézóban viszont már az ők számításaik szerint sem futja.

Hatalmas egyenlőtlenségek
a különböző vidékek között

Tökéletes mutatók sehol nincsenek, de Romániában még az is esetlegessé teszi annak a minimális összegnek az  értékét, amiből még meg lehet élni, hogy nagyon rétegezett az ország társadalma – emelte ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere. Mint rámutatott, a minimális összeg, amiből még megfelelő életkörülményeket lehet biztosítani, nagymértékben változik attól függően, hogy Románia melyik településén vizsgáljuk,

még a városok között is hatalmas különbségek vannak, teljesen mások a költségek és az igények Bukarestben vagy éppen Vaslui-ban.

„Romániában olyan szintű egyenlőtlenségek vannak, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb megyei jogú város között a személyi jövedelemadóból befolyó összegek értékének aránya 1:34-hez. A hazai pénzügyi rendszer egyszerűen elfogadja azt, hogy az egyik városban lakó polgára 34-szer többet ér, mint a másik szintén városi polgár, és ez nem az önkormányzatok hozzáértésén vagy dilettantizmusán múlik, hanem a túlközpontosított rendszer szövődménye” – részletezte a polgármester. Szerinte ennek a berendezkedésnek a nyertese elsősorban Bukarest és a nagyon szegény falvak, a többiek a vesztesei. Romániában az öt leggazdagabb község éves bevétele akkora, mint az 1200 legszegényebb községé összesen, példázta a hatalmas egyenlőtlenségeket a polgármester.

Minden szubjektív

Antal Árpád hangsúlyozta, az óriási különbségek miatt nehéz az átlagértékek meghatározása, hiszen teljesen mások az igények és a lehetőségek egy olyan településen, ahol az egy főre eső jövedelem 8000 lej, mint ott, ahol 100 lej.

Ez egy nagyon összetett és szubjektív kérdés, de a statisztikának mindig kell valamivel számolnia. Akinek az igényei alacsonyak, kevés pénzből is jól meg tud élni, és elégedett, ám aki magasabbra teszi a mércét, többre van szüksége. Ezért biztos, hogy sok olyan négytagú család van az országban, amely a havi 2600 lejnél kevesebből is megél, és sok olyan is, amely ennél nagyobb összegből sem tudna félretenni”

– ecsetelte Antal Árpád.

Párhuzamként megemlítette, hogy jelenleg a nyugati társadalom legnagyobb kihívása, a kohéziós politika nagy problémája, hogy Nyugaton azt érzik az emberek, romlik az életminőségük. „A nyugati civilizációt nemzedékeken keresztül az tette hitelessé, hogy tudták, ha tanulnak, dolgoznak, és betartják a szabályokat, jobban fognak élni, mint a szüleik. Ez ma már Nyugat-Európára nem igaz, és általában boldogtalanabb az, aki úgy érzi, rosszabbul él, mint korábban.  Kelet-Közép-Európában viszont javul az életminőség, és bár még mindig óriási a különbség, a nyugatiak azt érzik, lefele tartanak. Nekünk hatalmas előrelépés, ha kimegyünk Németországba, viszont a német azt érzi, hogy rosszabbul él, mint néhány évvel ezelőtt” – részletezte a mutatók szubjektivitását Antal Árpád.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat