Laskovics István falugazdász, mezőgazdasági mérnök
Fotó: Makkay József
Havi rendszerességgel szervez kirakodóvásárokat Nagyváradon és Bihar megye több kisebb településén az Érmelléki Gazdák Egyesülete. A mezőgazdasági civil szervezet keretében dolgozó falugazdász, Laskovics István mezőgazdasági mérnökkel a legújabb váradi vásár kapcsán beszélgettünk.
2021. augusztus 01., 16:192021. augusztus 01., 16:19
– Az Érmelléki Gazdák Egyesülete múlt hétvégén tartotta a negyedik Érmellék ízei és termékei nevet viselő kirakodóvásárt. Milyen tapasztalataik vannak?
– A kézműves és a mezőgazdasági termelők részéről nagy volt az érdeklődés, mintegy ötven kistermelő vehetett részt termékeivel a vásáron. A mostani rendezvényt a Nagyvárad központjához közeli Nagyvásártéren tartottuk, ahol nyáridőben nagyon sok turista megfordul. Főleg kézműves termékekre – népi ruhákra, ékszerekre, házi dekorációra, korondi kerámiára, különböző natúr kozmetikumokra és a levendulakészítményekre – volt nagyobb igény, de a mezőgazdasági termelők és a kis élelmiszerfeldolgozók is elég jól árultak. Méhészeti termékeket, sajtokat, hidegen préselt olajokat, natúr szörpöket, lekvárokat, savanyúságokat és mézeskalácsot vásárolhattak az érdeklődők.
– Mennyire viselte meg a termelőket az elmúlt másfél esztendő koronavírus-járványa?
– A legnagyobb megpróbáltatás a kézműveseket érte, akik a kimaradó vásárok híján elestek a bevételektől.
Valamivel jobb a helyzet a mezőgazdasági kistermelők és élelmiszerfeldolgozók körében. A koronavírus-járvány serkentette a helyi mezőgazdasági termékek forgalmát: a mézek, sajtok, szörpök, lekvárok vagy a zöldségek és gyümölcsök vevőre találtak, sok gazda házhoz szállította termékeit.
– Erdély viszonylatában idén Bihar megyében tartott több kirakodóvásárt magyar gazdaszervezet. Mi a titka a teljes gőzzel beindult vásárszervezésnek?
– Ahol az elmúlt években hagyománya volt a kirakodóvásároknak, a pandémia okozta megszorító intézkedések fellazulásával újraindultak, hiszen a termelők részéről óriási az érdeklődés.
– szinte minden hónapra jutott egy saját, és pluszban különböző rendezvényekhez társulva is eladáshoz juttattuk a termelőket –, 2020-ban három vásárra sikerült egészségügyi engedélyt szereznünk. Emiatt az idén februári újraindulás valamivel könnyebb volt, mint a környező megyékben. Nagyváradon több helyszínt is feltérképeztünk. Az első vásárainkat a Magnólia parkban tartottuk, ahol a mezőgazdasági termékek fogytak jobban, a Nagyvásártéren pedig a kézműveseknek akartunk kedvezni. Az a célunk, hogy hosszabb távon mindenki jól járjon.
Nagy népszerűségnek örvendenek a kirakodóvásárokon a hidegen préselt olajok
Fotó: Facebook/Érmelléki Gazdák Egyesülete
– A 2015-től tartó vásárszervezési sorozatukban az idei az első esztendő, amikor nemcsak Bihar megye központjában, Nagyváradon tartanak kirakodóvásárt, hanem kisebb településeken is. Mi indokolja a váltást?
– Igazából a helyi igényekre próbálunk válaszolni. Az első Váradon kívüli vásárunkra egy szomszédos faluban, Biharon került sor, immár két alkalommal, de sikeres próbálkozás volt Margittán is. A kisvárosban a polgármesteri hivatallal közösen készítjük elő a következő vásárt. Mindenhol nagy az érdeklődés.
Az a gyakorlat alakult ki, hogy a polgármesteri hivatalok által fenntartott zöldségpiacokon többségében viszonteladók kínálják a külföldről származó zöldségeket és gyümölcsöket, helyi gazdákat elvétve találni. Ilyen körülmények között az öntudatos vásárlók nem bíznak meg ezekben a piacokban, hiszen ugyanazt találják, mint a nagyáruházakban. A polgármesteri hivatalok részéről nincs akarat a viszonteladók kiszűrésére, ezért aki helyi termékeket akar vásárolni, az a mezőgazdasági egyesületek által szervezett kirakodóvásárokat keresi. Nálunk több megye helyi termelőinek a saját termékével találkozhat a vásárló. Több településről megkeresnek bennünket, mert ismerik a váradi vásárok sikerét, és azt szeretnék, ha kisebb felhozatallal több helyi vásárt szerveznénk.
– Anyagilag mit jelent a gazdák számára egy kirakodóvásár?
– A havi rendszerességgel visszatérő egy-két napos értékesítési lehetőségen túl a gazda a vásárokon kiépített kapcsolatainak köszönhetően építi fel a későbbi törzsvásárlói körét. Ebben mi is fontos szerepet vállalunk, hiszen a vásárok után sok vásárló megkeres, hogy a gazdák és kézművesek felől érdeklődjön. Mindig megadjuk az elérhetőségüket, így rövidre zárjuk a termelő és a vásárló közötti kapcsolattartást.
– Mennyire elterjedt a Partiumban a helyi élelmiszerfeldolgozás?
– A koronavírus-járvány miatt a forgalmazási engedéllyel rendelkező méhészetek, tej-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozók köre nem nőtt az utóbbi másfél évben. Sokan megijedtek a forgalmazási lehetőségek beszűkülésétől, hiszen köztudott, hogy a kistermelők kiszolgáltatottak, áruikkal nem jutnak be az üzletláncokba, magukra vannak utalva. Amennyire lehetőségeink engedik, mi rajtuk segítünk. Különböző pályázati forrásokból szervezzük a vásárokat.
– Mi várható a következő hónapokban?
– Ezt sajnos nem lehet megjósolni. A termelők félnek, hogy ősztől újra elkezdődnek a koronavírus-járvány miatti megszorítások. Nagy nyomás nehezedik ránk, hogy minél több vásárt hozzunk össze a járvány újabb hullámának betöréséig. Örvendetes jelenség, hogy Erdély-szerte így van ez, a helyi termelők mindenhol talpon akarnak maradni.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot július 28-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!