Sűrű fociprogram, súlyos sérülésekkel: az erőnléti edzőkre most még nagyobb felelősség hárul

A futballisták nyilvánvalóan nincsenek a legjobb erőnléti állapotban, nem is lehetnek, mivel az otthonról végzett edzések elégtelennek bizonyultak a tavaszi forma visszanyeréséhez. Ehhez sokkal több időre lett volna szükség, mint a csapatok rendelkezésére álló négy hét, amikor már közösen végezhették a gyakorlatokat.

Másfelől, mint mindenki mást, a mögöttünk hagyott nehéz időszak a sportolókat is megviselhette, ami azért érdekes szempont, mert a sportsérülések hátterében akár mentális okok is állhatnak, mint a dekoncentráltság vagy a feszült idegi állapot – hívta fel figyelmünket az általunk megkérdezett szakember. Tóth Emese Katalin, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia jelenleg gyermeknevelési szabadságon lévő fizioterapeutája szerint kellő odafigyeléssel a sérülések bizonyos fajtái elkerülhetők.

Csak csapatban lehet

„Ebben az időszakban kiemelkedően fontos a csapatmunka, én alapvetően is ebben hiszek, hogy egy profi labdarúgóklubnál minden szakembernek bele kell adnia a tudását a közösbe. Az edzőnek figyelembe kell vennie, amit az erőnléti edző, a gyógytornász vagy a pszichológus tanácsol, mivel a sérülések eredete nemcsak fizikai, hanem pszichés fáradtság is lehet. Mivel a labdarúgók egészségi állapotát folyamatosan mérik, a mai módszerekkel már tudományosan bizonyítható, hogy egy bizonyos sportoló mentálisan ki van-e fáradva vagy sem.

– tudtuk meg a gyógytornásztól, aki hozzátette, a sportolóknál rutinként kellene működnie a reggeli pulzusmérésnek, amelynek szerinte nagyon fontos szerepe van.

A folyamatos monitorozás mellett a sérülések kockázatának csökkentése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő bemelegítésre, a levezetésre, valamint a regenerációra is. „A labdarúgásban posztspecifikus bemelegítő gyakorlatok vannak, mert egy csatárnak más képességek kellenek, mint egy hátvédnek. Rendkívül fontos a meccsek utáni levezetés, nyújtás, egyéb regenerációs programok, attól függően, hogy ki mennyi időt töltött a pályán, majd a játékosnak meg kell kapnia a kellő mennyiségű pihenőt. A mérkőzések utáni regenerációnak nagy szerepe van, most nem az a cél, hogy két mérkőzés között még két kemény edzés következzen, mivel így növelnék a sérülés veszélyét.

Úgy vélem, az erőnléti edzőkre most háromszor annyi felelősség hárul, hogy megfelelően ki tudjanak állni az esetlegesen túlfáradt sportolókért” – nyilatkozta lapunknak a szakember, aki a sérülések típusairól is beszélt.

„A szervezet nem felejt, csak kompenzál”

„Ha bekövetkezik a sérülés, akkor jön a háttérstáb, a gyógytornász, a masszőr, a pszichológus, hogy esetenként akár egyik meccsről a másikra összekalapálják a sportolót. Amennyiben a bajnoki cím a tét, egy kisebb sérülést össze lehet rakni, utána viszont kell időt szánni a teljes gyógyulásra, hiszen a szervezet nem felejt, csak kompenzál.

Előbbieknél olyan esetekre kell gondolni, mint amikor a labdarúgó beakasztja a lábát, átesik az ellenfelén, ketten rúgnak egyszerre a labdába, vagy egymást találják el szerencsétlenül. Itt az is lényeges, hogy a mérkőzés melyik szakaszában történt a baj, mert ha a meccs végén, akkor már a kifáradásfaktor is benne van. A nem kontakt sérülések esetében is a kifáradásos tünetek jelentkeznek, amikor például a szén-dioxid-koncentráció megnő a szervezetben és lassul a reakcióidő. Ilyenkor a hirtelen irányváltásnál már nem úgy reagál az alsó végtag, az agy egy mikroszekundummal később adja ki a parancsot, és könnyen bekövetkezhet a sérülés. A labdarúgók esetében leggyakrabban a hátsó combizom, a combközelítő izom, illetve a csípő és lágyék tájéka szenved sérülést, ezenkívül még a boka és a térd, ami nagyon ki van téve a veszélynek” – összegzett Tóth Emese.

Véget ért a szezonjuk

A bajnokságok újraindulását megelőzően a játékosok, az edzők, de még a tulajdonosok is aggodalmuknak adtak hangot a várható sérülésveszély miatt.

A labdarúgó 1. Liga első rangadóján, amelyet a CFR és az FCSB játszott Kolozsváron, a bukaresti csapatból egy csapásra két játékos, Dragoș Nedelcu és Lucian Filip is hónapokra kidőlt, mindkettejüknek a keresztszalag szakadt el a térdükben. Ugyancsak térdsérülés miatt ért véget Florin Andone, a Brightontól a Galatasaraynál kölcsönben szereplő román válogatott csatár szezonja.

A korábbi török szövetségi kapitány, Fatih Terim ráadásul uruguayi kapusát, Fernando Muslerát is hosszú időre elveszítette a Rizespor elleni, amúgy is vereséggel zárult bajnokin. Muslera lába két helyen is eltört, a napokban pedig az Arsenal kapuját őrző Bernd Lenónak kellett elhagynia hordágyon a pályát egy szerencsétlen földet érés következtében – a német kapus aligha védhet már a mostani szezonban…

Marad az öt csere?

Noha minden sérülést nyilvánvalóan nem lehet az új típusú koronavírus számlájára írni, a több hónapos kihagyással jelentősen megnőtt a sérülések kockázata. Mint ismert, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kérésére a sportág szabályalkotó testülete, az IFAB, amelyben egyébként a brit futballszövetségek képviselői vannak többségben, ideiglenes módosítást vezetett be a cserelehetőségek számára vonatkozóan. Az új szabályt, amelynek értelmében az edzők egy-egy mérkőzés során akár ötször is változtathatnak csapatuk összeállításán – ha ezt három játékmegszakítás mellett teszik –, az általunk követett bajnokságok mindegyikében bevezették.

Angliában egyébként Gordon Taylor, a profi labdarúgók szervezetének (PFA) ügyvezető igazgatója azt javasolta, hogy a játékosok védelme érdekében rövidítsék le a félidőket, de a korábbi szélső felvetése végül nem is került napirendre a Premier League-ben.

 Orbán Zsolt