Kivérezteti a kór a sertéspiacot, elővigyázatosságra intenek a szakértők

Simon Virág 2019. december 02., 11:24

A székelyföldi térségen belül Hargita megye az egyetlen, ahol még nem ütötte fel a fejét a sertéspestis, amely ugyanakkor lassan, de biztosan terjed, Kovászna és Maros megyében egy ideje már jelen van. A szakemberek nagyfokú óvatosságra és elővigyázatosságra intik a gazdákat, és arra hívták fel a figyelmet, hogy – bár a vírus csak az állatokra veszélyes – az ember az, aki a legkönnyebben terjeszti a betegséget, akár cipőtalpon vagy ruházaton is nagy utat „tud bejárni” a fertőzés rövid idő alatt. A székelyföldi gazdák egyelőre kivárnak, és figyelmesen követik a fejleményeket, kérdéses ugyanakkor, hogy a karácsonyi ünnepi asztalra idén is bőségesen kerülhetnek-e sertéshúsból készült finomságok, illetve ha igen, milyen áron?

Nagy öröm, ha a disznó egészségben megéri a vágási szezont. 2017 óta félmilliónál is több fertőzött sertést semmisítettek meg a hatóságok Fotó: Barabás Ákos

Bekerítette Hargita megyét az afrikai sertéspestis, amely már Kovászna és Maros megyében is jelen van. A vírus egyelőre többnyire vaddisznókban jelent meg, de az illetékesek szerint félő, hogy az emberek nemtörődömsége és óvatlansága miatt a kór a házi sertésállományban is felüti a fejét. Szakembereket kérdeztünk elsősorban arról, hogy miként ajánlott védekezni a fertőzés ellen, hogyan ismerhető fel a vírus jelenléte a levágott disznóban, és mire számíthatunk a háztáji disznóvágások tekintetében – egyrészt a kór terjedésének veszélye, másrészt a kötelező állatorvosi jelenlétet előíró új törvény miatt.

Nem elég a trichinella-vizsgálat

Sikó Barabási Sándor állatorvos, az állategészségügyi igazgatóság Kovászna megyei vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár azok a sertések, amelyeket a ház közelében, zárt helyen, az udvarban tartanak, kis valószínűséggel betegszenek meg,

az ember rendkívül egyszerűen megfertőzheti az állatot.

Ha például a gazda erdész vagy fakitermelő és ideje egy részét a vadonban tölti, csizmája talpán könnyen hazaviheti a vaddisznók által hordozott vírust. Arra is volt példa ugyanakkor a nyár folyamán, hogy a házi sertést kivitték az esztenára, ahol szabadon jött-ment, majd a megbetegedett állatot, vele együtt pedig a vírust is hazavitték. „Ezért törekedtünk arra, hogy az esztenákról berendeljük a házi sertéseket” – magyarázta Sikó Barabási Sándor.

A szakembertől megtudtuk, hogy a disznóvágás esetén kötelező trichinella-vizsgálatra vitt húsdarab alapján az állatorvos nem tudja megállapítani, hogy az állat megfertőződött-e a sertéspestist okozó vírussal, de a levágás során a mészáros ezt könnyedén észreveheti. „Fertőzés esetén véres részek vannak a vastagbélnél, pöttyös a vese, a lép meg van duzzadva, vöröses színe van, a nyirokcsomók is meg vannak duzzadva, ezt észre lehet venni. Szólni kell az állatorvosnak, aki szakvéleményt mond, és ha fennáll a fertőzés gyanúja, mintát kell belőle venni. Az állat húsát nem szabad feldolgozni, amíg nincs eredmény” – hangsúlyozta az igazgató.

A fagyasztást is jól bírja a vírus

Az állatorvos azt is elmondta: a vírus az emberre nem veszélyes, akkor sem, ha elfogyasztja a megfertőződött állat húsát,

a beteg példányok leölése és megsemmisítése így elsősorban járványtani szempontból, a kór terjedésének megfékezése érdekében elengedhetetlen.

Fontos tudni azt is, hogy a vírus a fagyasztóban majdnem egy évig fertőzőképes marad, így akkor is továbbterjedhet, ha csak hónapok múlva olvasztják ki a kórt hordozó húst. Ez könnyen megtörténhet akkor is, ha például a vágódeszkára került hús levét kiöntik az udvarra vagy főzés után kézmosás nélkül adnak enni a sertéseknek, amelyek így elkaphatják a kórt.

Kovászna megyében egyébként már február elején felütötte a fejét a sertéspestis, de a házi disznóállományban még nem tett nagy kárt. Sikó Barabási Sándor rámutatott: a február elején megjelent őrkői és kőröspataki gócpontokat már felszámolták, a kór ezt követően a Nagyajta és Középajta között található mangalicatelepen bukkant fel, ott zajlik a felszámolási folyamat, és ha minden eredmény negatív lesz, december első hetében tudják feloldani a járványügyi zárlatot.

Nemrég Erdővidéken is vaddisznók pusztultak el, ott kijelölték a 13 kilométeres körzetet, amely Bölönt, illetve Hargita és Brassó megye határvidékét érinti. A karantén azt jelenti, hogy a kijelölt körzetből egyetlen élő sertést és sertéshúst sem lehet kihozni, a zónában működő hentesboltok sem árusíthatják a kijelölt településeken kívül termékeiket. A háztáji gazdaságokból származó húst csak akkor lehet kivinni, ha állatorvos igazolja, hogy nem a gócpontból származik, illetve elvégezték a trichinella-vizsgálatot. A gócpontokból a takarmányt sem lehet elszállítani.

Sikó Barabási Sándor azt is elmondta, hogy a gócpontok kialakulásakor a környező falvakban élő háromszéki gazdák igyekeztek mielőbb levágni az összes házi sertést, hogy azok ne betegedjenek meg. A szakember meglátása szerint ez természetes reakciója az állattartóknak.

A vaddisznók a fertőzés és a vadászok kereszttüzébe kerültek. Az elhullott állatokból lakmározó medvék nem minősülnek vírushordozónak Fotó: Pixabay

Se oltószer, se gyógyszer nincs

Maros megyében az első sertéspestises esetet Szováta környékéről jelentették, ahol kijelöltek két 8 kilométeres fertőzési veszélyzónát és egy 5 kilométeres megfigyelési övezetet, ennek nyomán jelenleg Vármező, Illyésmező, Szakadát és Kopaczmező településekről nem lehet kihozni disznót és sertéshúst. A Segesvár melletti Erkeden is találtak megfertőződött vaddisznót, ahol szintén életbe léptették az említett intézkedéseket.

Kincses Sándortól, az állategészségügyi hatóság Maros megyei igazgatójától megtudtuk, hogy

nem létezik a betegséget kezelő orvosság, és oltóanyagot sem fejlesztettek ki, így a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt.

„Sajnos a gazdák nem veszik figyelembe az előírásokat, összevissza vásárolják a disznókat, ismeretlen kupecektől, az éj leple alatt, mindenféle hivatalos irat nélkül” – panaszolta a szakember. Olyan esetről is tud, hogy Lengyelországból hoztak iratok nélkül 20–30 disznót eladásra, és Kincses Sándor számára is talány, hogy ezt miként sikerült kivitelezni, hiszen több országhatáron is át kellett hozni az állatokat.

„Maros megye nem határos Lengyelországgal. Hogy tudtak idáig eljutni? Aztán a gazdák jönnek, hogy baj van, mert megbetegedett az állat, de a disznónak se irata, se fülszáma nincs, a nyilvántartásban sem szerepel. Arról nem beszélve, hogy ha elhull az állat, annyi fáradságot sem vesznek, hogy elássák, csak félredobják valahova, ahol nem látni” – mutatott rá az elemi hibákra az igazgató.

Háromszéki kollégájához hasonlóan Kincses Sándor is felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb vírushordozó gyakran maga az ember, aki cipőjével, ruhájával egyik helyről a másikra viszi a vírust, ezért fontos, hogy abban az öltözékben és lábbeliben, amiben ellátják állataikat, ne járjanak az erdőben, de más disznópajtákban sem.

Az ünnepi étkek ára is borsos lesz?

Sokan attól tartanak, hogy a sertéspestis miatt jelentősen drágul a disznóhús és az abból készült élelmiszerek, ami az ünnepek közeledtével különösen érzékenyen érinti a lakosság jó részét. Magyarországon máris óriási mértékű áremelkedésről számolnak be, a téli szalámi ára például egyetlen hét alatt 8 százalékkal emelkedett, az illetékesek pedig ezt egyértelműen a fertőzésnek tudják be.

Kincses Sándor egyébként elvetette azt az összeesküvés-elméletet, miszerint a sertéspestist szándékosan terjesztik külföldi érdekcsoportok, hogy ezzel a disznóhús árának emelkedését érjék el és kárt okozzanak a helyi gazdáknak. Úgy véli,

ha idén karácsonykor drágább is lesz a disznóhús, az elsősorban a külföldi drágulásoknak lesz „köszönhető”,

elmondása szerint ugyanis a Romániában feldolgozott és eladott sertéshúsnak már eddig is mintegy 60 százaléka import volt. Emiatt az alapanyagok árát euróban számolják, ráadásul a szállítási költségek is egyre drágulnak.

Kíváncsiak voltunk arra is, a szakember szerint betartható-e az a minisztériumi rendelet, miszerint minden disznóvágáson a helyszínen kell tartózkodnia a körzeti állatorvosnak. Kincses Sándor ezt kivitelezhetetlennek tartja, mint rámutatott: van olyan állatorvos, akinek a körzete öt falut jelent, amelyekben van mintegy 2000 disznó, az első hó lehulltával pedig naponta 180–200-at is levágnak. „Lehetetlen, hogy mindenhol jelen legyen. Arra van kapacitása, hogy a bevitt húst trichinella ellen ellenőrizze, de az, hogy ott legyen vágás előtt és után, lehetetlen” – szögezte le az igazgató.

Nem jellemző a „megelőző” disznóvágás

A gazdák körében egyébként nem jellemző, hogy a sertéspestis miatt tömegesen nekiláttak volna levágni a disznókat, legalábbis erről számolt be lapunknak több állattartó is, akik ugyanakkor követik az ezzel kapcsolatos híreket. Megtudtuk, hogy jellemzően az első hó lehullását követően, illetve december 15. után szokták levágni a családi fogyasztásra és az eladásra szánt sertéseket is.

Élő súlyban a hagyományos és a húsdisznót is kilogrammonként 9 lejért árulják a Nyárád mentén, és ezeknek többnyire már megvan a gazdájuk.

Az állattartók többsége már a böllérrel is leegyeztette a vágás időpontját, hogy ne legyen fennakadás. „Ha a közelben megjelenne a sertéspestis, biztosan mi is levágnánk és feldolgoznánk, fagyra tennénk a húst. Karácsonyra mindenképp saját disznónkból lesz sült az asztalon, mindegy az, hogy mikor vágjuk le. De szeretjük, hogy ünnepek előtt legyünk meg vele s minden frissen kerüljön az ünnepi asztalra” – magyarázta egy Nyárád menti gazda.

Udvarhelyszéken is hasonlóan járnak el a gazdák: noha a legközelebbi gócpont, Szováta alig 50 kilométerre fekszik, a disznótartó gazdák nem estek kétségbe, és nem álltak neki tömegesen leölni állataikat – tudtuk meg Pál Magos Ágoston székelyudvarhelyi állatorvostól. Az állatorvosi kamara korábbi Hargita megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, az állatorvosok és a gazdák is figyelmesen követik a fejleményeket, de tömeges disznóvágásról eddig egyetlen településről sem számoltak be.

Az emberre ugyan nem jelent veszélyt a sertéspestis, de óriási felelőtlenség feldolgozni egy fertőzött állatot Fotó: Barabás Ákos

Egyelőre tünetmentes Hargita megye

Hargita megyében egyelőre nem jelent meg a sertéspestist okozó vírus. Ladó Zsolt, az állategészségügyi igazgatóság vezetője rámutatott, fokozottan figyelnek az elhullott állatokra, tájékoztatják a gazdákat a megelőző óvintézkedésekről, és reménykednek, hogy a megyét elkerüli a vírus.

A sertéspestis terjedése nagyban érinti a vadászok munkáját is. Lázár Csongor szovátai erdőmérnök, vadász lapunknak elmondta,

a vírus megjelenése miatt a vadásztársaságokra kirótt kilövési kvótában szereplő vaddisznókat nem egy éven, hanem 60 napon belül kell kilőni.

Szováta környékén jelenleg kevés a vaddisznó, hiszen többségük a dombvidéket járja, ahol még sok táplálékot találnak, rengeteg kukorica van lábon, és búvóhelyük is akad az állatoknak. Hegyvidéken idén a makktermés nagyon gyenge volt, így ott kevesebb a vaddisznó. Volt példa arra, hogy a vadászok – engedély birtokában – négy-öt egymás utáni napon is kimentek hajnalban, és egyetlen disznót sem láttak, de az is előfordult, hogy egy este alatt hármat lőttek ki. Hajtani nem lehet az állatokat, hiszen az a lényeg, hogy ne kergessék át másik vadászterületre.

Megkérdeztük, hogy az erdőben élő állatok szempontjából gondot okoz-e az intenzív vaddisznóvadászat. Lázár Csongor elmondta, hogy bár a vaddisznóállomány a medvének és a farkasnak is táplálékául szolgál, az állomány szabályozása korábban is hasonlóan, azaz vadásztatással történt, ezért ez nem jelent gondot most sem. Annál inkább gond viszont, ha a nagyvadak sertéspestis miatt elhullott vaddisznóból esznek.

Mi a medvékkel is harcolunk, mert minden este érkezik értesítés a RoAlert rendszeren keresztül. A medve mindenevő, és én nem hiszek abban, hogy a medve nem terjeszti az afrikai sertéspestist.

Nem látok benne logikát, hogy nem engedik, hogy ilyenkor ezeket is vadásszák. Miközben azt mondják, hogy a róka meg a szarka, amelyek szintén megeszik az elhullott állatok tetemét, vírushordozók, a medvére ezt nem mondják ki. Pedig a nagyvad nem fog mancsot fertőtleníteni, miután megeszi az elhullott vaddisznó tetemét, és viszi a vírust szerte a vidéken.” 

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot december 2-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat