Zalaegerszegi „székelykapu-nyitás” Erdély felé: jelképállítás és őrtűzgyújtás a nemzeti összetartozás napja alkalmából

Zalaegerszegi „székelykapu-nyitás” Erdély felé: jelképállítás és őrtűzgyújtás a nemzeti összetartozás napja alkalmából

Potápi Árpád: június 4-én nemcsak Magyarország szétszakítására kell emlékeznünk, hanem tisztelegnünk kell a magyarság életereje előtt is

Fotó: Facebook/Potápi Árpád János

HELYSZÍNI BESZÁMOLÓ – A csíkszentléleki Esztány Zsolt népi iparművész által faragott székely kapu ünnepélyes felavatásával tisztelgett idén Zalaegerszeg a nemzeti összetartozás napja alkalmából a 101 évvel ezelőtt szétszakított nemzet előtt. Ezt megelőzően a magyar–magyar kapcsolatról szóló, Összetartozunk című kötetet mutatták be a város Dísztermében.

Szucher Ervin

2021. június 04., 12:482021. június 04., 12:48

A nemzeti összetartozás szimbólumaként jellemzett székely kaput avattak csütörtökön a trianoni békediktátum 101. évfordulóján Zala megye székhelyén. A Székelyföldről érkező alkotás a zalaegerszegi, 1942-ben erdélyi stílusban épült református templom, a magyar evangélikus parókia és a római katolikus temető, a Kálvária ölelésében fekvő Rózsák terét ékesíti.

A jelképet eredetileg Csíksomlyóra szánták: Fodor Imre, Marosvásárhely néhai polgármestere az árva gyerekeket gondozó Csibész Alapítványnak és a kegytemplomnak szerette volna adományozni, halálával azonban meghiúsult a terv.

A somlyói származású, nemzeti gondolkodású politikus elképzeléséről Balaicz Zoltán egerszegi polgármester és Tolvaj Márta, a Zalai Polgári Körök Egyesületének alelnöke „törölte le a port”. Az anyaországi város önkormányzata rendkívül megtisztelőnek érzi, hogy a székelykapu végül Zalaegerszeg egyik legszebb terét ékesíti, miközben az erdélyi magyarokkal való összetartozás érzését erősíti.

Ünnepi beszédében Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra figyelmeztetett, hogy június 4-én nemcsak Magyarország szétszakítására kell emlékeznünk, hanem tisztelegnünk kell a magyarság életereje előtt is.

Idézet
A Trianont kitervelő nagy nemzetek meg voltak győződve, hogy Magyarország nem éli túl a békediktátummal rámért hatalmas csapást. A magyar nemzet azonban másként vélekedett: nemcsak hogy túléltük, meg is erősödtünk”

– hangsúlyozta az államtitkár. Potápi ugyanakkor abbéli reményének adott hangot, hogy akárcsak egy évszázaddal korábban, a Kárpát-medencei magyarságnak a kormány által meghirdetett nemzeti újrakezdés évében is sikerül újjászületnie.

Galéria

Fotó: Facebook/Potápi Árpád János

A csíkszentléleki Esztány Zsolt munkája rekordidő alatt készült el; amint lapunknak mesélte, a normális körülmények közt több hónapot igénylő munkát sikerült néhány hét alatt elvégeznie. Pedig, mint elárulta,

egy kicsit izgult is, hiszen ilyen nagy méretű kapu faragására még soha nem kérték fel.

A nyolcgyerekes családfőnek segítségére volt az apja, valamint nagyobb csemetéi. Az alkotás egyik érdekessége, hogy huszonkét karátos aranyfüsttel fóliázott motívumokat tartalmaz. A nyitott kapu mellé felállított márványtömbön Zalaegerszeg címere alatt a három erdélyi testvér- és partnertelepülés címere is megjelenik: Marosvásárhelyé, Baróté és Nyárádszeredáé. A több száz helyi és távolabbról érkező érdeklődő előtt lezajlott ünnepélyen a három székelyföldi önkormányzat közül egyik sem képviseltette magát.

A székelykapu-avató előtt a város Dísztermében a Marosvásárhely és Zalaegerszeg negyed évszázaddal ezelőtt hivatalosított, 2000-től errefelé jobbára a polgári körök által éltetett testvértelepülési kapcsolatát felelevenítő kötetet, a Cseh Gábor által ismertetett Összetartozunk című könyvet mutatták be.

Az est a rédicsi határátkelőn szervezett őrtűzgyújtással ért véget, amelynek célja – amint kezdeményezője, Vígh László országgyűlési képviselő fogalmazott –, hogy a mai Magyarország határain túl élő magyarság is láthassa – akár a szó szoros értelmében is –, hogy az anyaország nem feledkezett meg róla.

„Történelmünk során már sokszor előfordult, hogy valakik azt mondták: ennek az országnak, ennek a népnek nincs jövője. És mégis mindig újra és újrakezdte ez a nemzet – a tatárjárás után, a törökvész után, Trianon után. Mert kiváló emberek alkotják országunkat, és kiváló magyar emberek vannak a határ túloldalán” – mondta beszédében az őrtűzgyújtás előtt Vígh László.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 07., vasárnap

Életét vesztette egy 15 éves brassói lány, miután kizuhant a nyolcadik emeletről

Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Életét vesztette egy 15 éves brassói lány, miután kizuhant a nyolcadik emeletről
2024. április 07., vasárnap

Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében

Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.

Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében
Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében
2024. április 07., vasárnap

Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében

2024. április 07., vasárnap

Erdélyben élni tényleg jó? Rangsorolták a legkedveltebb lakónegyedeket

Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.

Erdélyben élni tényleg jó? Rangsorolták a legkedveltebb lakónegyedeket
2024. április 07., vasárnap

Újabb „csapás” a Gabriel Resourcesra: einstandolta az adóhatóság a cég részvényeit

Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.

Újabb „csapás” a Gabriel Resourcesra: einstandolta az adóhatóság a cég részvényeit
2024. április 07., vasárnap

Csak pisztolylövésekkel, autós üldözés után tudtak megállítani a rendőrök egy moldovai embercsempészt

Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.

Csak pisztolylövésekkel, autós üldözés után tudtak megállítani a rendőrök egy moldovai embercsempészt
2024. április 06., szombat

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében

Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében
2024. április 06., szombat

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
2024. április 05., péntek

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron
2024. április 05., péntek

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez
2024. április 05., péntek

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia

Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia