Visszakapta eredeti nevét a Víkendtelep: kicserélték a marosvásárhelyi szabadidőközpont bejárati tábláit

A „bennszülöttek” egyáltalán, de még a betelepültek sem. A magyar lakosság számára a „megyek a Marosra” vagy „megyek a Marosba” egészen más jelentőséggel bír: előbbi a folyópartot jelenti, utóbbi a város leghíresebb, immár két évtizede bezárt főtéri vendéglőjére vonatkozik. Mi több, maguk a „keresztszülők” sem említették soha a hivatalos nevén a telepet. A hivatalnokok által írásban használt rövidítést, a CASM-et pedig végképp nem lehetett valakitől is hallani.

A kommunistáknak túl kozmopolita volt

A polgármesteri hivatalban senki nem emlékszik pontosan arra, mikor és ki adta a Complexul de Agrement și Sport Mureșul – Maros Szabadidő- és Sportkomplexum elnevezést Erdély legnagyobb strandjának. Egyesek Dorin Florea volt polgármestert tartják a „keresztszülőnek”, mások az 1989 előtti kommunista pártvezetőket. A korabeli sajtót lapozgatva egyértelművé válik, hogy a hivatalosságok a Víkendtelepet már az 1960-as években Mureșulnak hívták.

„A lényeg, hogy immár hivatalosan is visszatértünk a hagyományos megnevezésre, már csak a feliratozásokat kell felfrissíteni. A bejárati tábla kicserélése, számomra érthetetlen módon, három hónapig tartott, remélhetőleg a többit sikerül hamarosan helyettesíteni” – nyilatkozta lapunknak a város Víkendtelepért felelős alpolgármestere, Portik Vilmos.

A polgármesteri hivatal sajtóirodája a Víkendtelepre vonatkozó legutóbbi, június 30-ai közleményében még arról tesz említést, hogy a tanácsülésen „jóváhagyták az önkormányzat tulajdonában lévő, a Plutelor utca 2. szám alatti Maros Sport- és Szabadidő-központ területen elfoglalt egyes földterületek közvetlen engedménybe adását magánszemélyek és jogi személyek számára”.

„Miután 1913-ban megépült az új, zsilipes betongát – a régi fagátat elmosta az árvíz –, a holtágba is több víz jutott, és a gát fölötti folyószakasz alkalmasabb lett a vízi sportokra. Lassanként a város lakossága felfedezte magának a helyet.

A Maros és a holtág közötti terület Krenn Konrád nyugalmazott kapitány tulajdonában állt, az csak 1943-ban került a város vagyonába. Az 1930-as évek elején elkezdtek kis hétvégi házikókat építeni a holtág partjára. Korabeli újsághirdetések alapján tudjuk, hogy az MSE ingyenes területhasználatot biztosított az adományba kapott telkén azoknak, akik az ő területén építettek házikót” – írja a Víkendtelep születéséről Szőcs Edgár.

korábban írtuk

Bontások szükségeltetnek a marosvásárhelyi Víkendtelepen

Engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltak semmibevételével épült számos ingatlant kellene visszabontani a marosvásárhelyi Víkendtelepen.