Kelemen Hunor szerint az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos bánásmódot is az uniós reformok részévé kívánja tenni az RMDSZ
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Ha a következő ötéves ciklusban megtörténik az uniós szerződések módosítása, van esély az őshonos nemzeti kisebbségek uniós szintű védelmére – jelentette ki Kelemen Hunor a Krónikának a hétvégi EP-választások kapcsán adott interjúban. Az RMDSZ elnöke szerint Orbán Viktor erdélyi népszerűsége és az RMDSZ támogatottsága egymást erősíti, ugyanakkor nincs lelkiismeret-furdalása a román kormánykoalíciónak nyújtott támogatás miatt.
2019. május 20., 07:392019. május 20., 07:39
2019. május 20., 08:452019. május 20., 08:45
– A május 26-ai európai parlamenti választást megelőző kampányban gyakran elhangzik, hogy soha nem volt még ekkora tétje a megmérettetésnek, mint most. Mitől ilyen sorsdöntő a mostani EP-választás az erdélyi magyarok számára, miért fontosabb, mint például a 2007-es? Amikor az dőlt el, lesz-e brüsszeli képviselete a közösségnek Románia EU-csatlakozása után, és amikor magyar–magyar verseny is volt.
– Mert az Európai Unió válaszút elé került, olyan bonyolult és összetett fejlődési szintre jutott, amikor újabb reformok előtt áll. Az EU-t nem úgy kell nézni, mint amit adott az Úristen, és úgy kell maradjon. Szén- és acélközösségként indult, mára pedig eljutott egy globalizált világba, amelyben számtalan kihívásra kell választ adnia, miközben felmerül a kérdés, sikerül-e talpon maradnia, beleértve az európai nemzeteket. Mégpedig abban a versenyben, amelyben ott van az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, mind-mind erős gazdasági, politikai és katonai pólusok, egyik-másiknak pedig még az ambíciója is nő. Az európai földrészen egymagukban a legerősebb államok sem képesek versenyben maradni ezekkel a hatalmas, kontinensnyi entitásokkal, mert az EU biztonságpolitikai, demográfiai és energetikai szempontból egyaránt nagy gondokkal szembesül, ezért a mostani erejét csak akkor tudja fenntartani, ha változik, reformokat hajt végre. Biztonságpolitikai tekintetben az a kérdés, meg tudja-e védeni a külső határait, mert ha erre nem képes, akkor veszélyezteti a belső szabadpiacot, Schengent, a gazdasági fejlődést. Demográfiai téren egyetlen uniós tagállam sem áll jól, mindenütt csökken, elöregedik a népesség, és ha ezen nem tudunk segíteni jó népesedési és családpolitikával, kiváló szelekciós mechanizmusokkal, akkor az EU-n belül a mobilizáció keletről Európa nyugati és északi felébe tart, az itteni társadalmak pedig kiürülnek. Románia 2030-ra 16 milliós ország lesz, ebből 4,5 millió lesz az aktív dolgozó, amivel nem lehet eltartani az egészségügyi, szociális és nyugdíjrendszert. Tehát olyan kihívások előtt áll az EU, amelyekre egységes válaszokat kell tudni adnia, a nem lényeges kérdéseket pedig a nemzeti, tagállami hatáskörben kell hagyni. Mindez olyan mértékű reformot jelent, ami csak az EU létrejöttével mérhető össze.
Ott, ahol megoldották ezt a kérdést – például Dél-Tirol vagy Finnország –, van biztonság, van bizalom, nő a gazdaság. Uniós szinten kell rendezni többség és kisebbség viszonyát, direktívára van szükség, ami a jogállamiság mellett az őshonos kisebbségek védelmét is garantálja.
– Az elmúlt több mint egy évtizedes brüsszeli jelenlét során tulajdonképpen mindig az volt, vagy az kellett volna legyen a brüsszeli képviselet feladata, hogy elfogadtassa az őshonos nemzeti kisebbségek uniós szintű védelmét. E téren az elmúlt hónapokban, az európai polgári kezdeményezések részsikere révén lényeges előrelépés történt. De várható-e áttörés a következő uniós parlamenti ciklusban e téren?
– A Minority SafePacknél összegyűlt az 1,2 millió aláírás, le is fogjuk tenni az új összetételű Európai Bizottság asztalára. Nagyon nehéz megjósolni, mikor fog megtörténni az áttörés. Ha a következő ötéves ciklusban megtörténik az uniós szerződések módosítása, akkor van esélyünk, márpedig ezekhez a szerződésekhez hozzá kell nyúlni, ellenkező esetben összességében bajba kerül az EU, enélkül nem lesz képes megoldani a gazdaság- és biztonságpolitikára, demográfiára vonatkozó problémákat. Azt szeretnénk, hogy amikor a reformokra sor kerül, minden adott legyen, hogy az őshonos kisebbségekkel szembeni felelősség bekerüljön a módosítandó uniós szerződésekbe. Azért mondjuk, hogy a mostani EP-választás a legfontosabb, mert ezek a változások bennünket is érinteni fognak, és ha nem vagyunk ott, akkor ezeket a kérdéseket más nem képviseli helyettünk. Olyan változás előtt áll az Unió, amelyre nem volt példa, amióta mi a tagja vagyunk.
– Kolozsvári látogatása során Orbán Viktor optimistán tekintett a választások elé, szerinte Magyarországon a Fidesz, Romániában pedig az RMDSZ jó esélyekkel fut neki a megmérettetésnek. Mekkora segítséget jelent az RMDSZ választási előmenetele tekintetében a magyar miniszterelnök nyújtotta kampánytámogatás?
– Korábbi választások idején is beszállt, ami azt mutatja, hogy a mi szövetségünk lassan hagyománnyá válik. Orbán Viktor erdélyi népszerűsége változatlanul nagy, az RMDSZ biztos szavazók körében mért támogatottsága pedig jelentős, és ez a két tényező egymást erősíti. Márpedig semmi okunk, hogy ne ezt tegyük, nincs semmiféle kapitális kérdés, ami szétfeszítené a magyar kormányfővel az elmúlt kilenc évben közösen kiépített relációt.
Sajnálom, bánom, ha valaki eltávolodott az RMDSZ-től, mindegy, hogy szélsőjobbon vagy -balon ment el, de őket nyilván nem tudjuk meggyőzni, viszont van egy nagy választói réteg a közösségen belül, amelyet meg kell szólítanunk. A román pártok támogatottsága nem nőtt a magyarok körében az elmúlt években, inkább van egy átrendeződés. Számunkra a kérdés az, meg tudjuk-e szólítani a felnövekvő magyar nemzedékeket, együtt, közösen a Kárpát-medencében.
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
– És mekkora hátrányt jelent a román balliberális kormánykoalíció támogatása az RMDSZ számára? A szövetséget heves bírálatok érik a PSD–ALDE-val ápolt együttműködése miatt, főleg ami az igazságügyi törvények elfogadásához nyújtott támogatást illeti. Sőt bizonyos körökben már felmerült a PSD-kormányzat támogatásának erkölcsi tarthatatlansága.
– A PSD-ben nincs mit szeretni, mi sem szeretetből szoktunk velük együttműködni a parlamentben. Egyébként ha csak azzal a román párttal működnénk együtt, amelyik szereti a magyarokat, akkor soha senkivel nem működnénk együtt. Ma a román politikában nincs olyan párt, amelyik alakulatként felvállalná a magyar ügyet, a kollektív jogokat. Pragmatikus együttműködés a mostani, amilyenek a többiek is voltak az elmúlt harminc évben, még akkor is, amikor ideológiailag valamelyest közelebb álltunk a román demokrata-liberálisokhoz vagy a liberálisokhoz; akkor is rengetegen bíráltak minket. Másrészt a PSD–ALDE-nak továbbra is többsége van matematikailag, amikor a két ház együtt ülésezik. Én ezt többször próbáltam bebizonyítani, legutóbb az új alkotmánybírák megszavazáskor vontuk ki magunkat a képletből: jelen voltunk, de nem voksoltunk, és kiderült, hogy a koalíciónak mindkét házban bőven megvan a többsége, tehát matematikailag sem igaz, hogy őket támogatnánk. Az igazságszolgáltatást szokták felróni nekünk, egyebet kevésbé, mert a pragmatikus együttműködés eredményeit azért a politikai értelemben vett vakok is látják. Hogy csak két dolgot említsek: a katolikus iskolától egészen odáig, hogy nem lehet közigazgatási határokat meghúzni úgy, hogy ezzel az etnikai arányok megváltozzanak. Az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos ügyeknél nekem nincs lelkiismeret-furdalásom, meg tudom védeni, hogy megszavaztuk azokat, nem történt semmi, ami az igazságszolgáltatás működését, a korrupcióellenes harcot befolyásolná. A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás esetében viszont már vannak dolgok, amelyeket sokkal nehezebb megmagyarázni.
– Annál is inkább, hogy tavaly az RMDSZ nem szavazta meg a Btk. módosításait, idén azonban olyan kormánypárti előterjesztéseket is támogatott, amelyeket egy évvel ezelőtt még elutasított. Miért?
– Tavaly azért nem szavaztuk meg a Btk.-t, mert a hatalommal való visszaélés kérdése valóban egyetlen személyre volt szabva. Mivel ez a cikkely a mi javaslatunk ellenére átment, nem szavaztuk meg a Btk.-t. Ezt követően az alkotmánybíróság cikkelyenként alkotmányellenesnek minősítette a két törvényt, többek között a hatalommal való visszaélést is, és amikor visszakerült a törvényhozásba, az alkotmányossági próbát kiállt cikkelyeket megszavazva úgy fogadta el a parlament a Btk.-t, hogy ennek helyére nem tett semmit. Ez valóban probléma, de nem szavaztunk meg olyasmit, amit tavaly sem fogadtunk volna el, azt kiütötte az alkotmánybíróság. A probléma igazából az, hogy a Btk.-ban és a büntetőeljárásban is vannak lyukak, amelyeket valakinek be kell töltenie, de erre nem vállalkozik senki, holott az alkotmánybírósági döntés után számos bizonytalanságot él a rendszerben. A koalícióval fennálló pragmatikus együttműködés során semmi olyat nem tettünk, ami a magyar közösség azonnali, rövid vagy hosszú távú érdekei ellen irányult volna. Sőt az elmúlt két és fél évben tisztázni lehetett bizonyos kérdéseket, amelyeket Traian Băsescu volt államfő nagyon elrontott. Mi például azt szerettük volna, ha már az első fél évben szétválasztják a titkosszolgálatokat a bűnüldözéstől, ennek elmaradása azonban azt jelenti, hogy a titkos protokollumokkal teljesen felszámoltad a bíróságok függetlenségét, alárendelve az igazságszolgáltatást a szolgálatoknak.
– Ha az EP-választáson a román koalíció pártjai gyengébben szerepelnek az ellenzékhez képest, beindul egy átrendeződés a politikai palettán. Ennek nyomán az RMDSZ átértékeli-e a jelenlegi hatalommal, illetve az ellenzékkel fennálló viszonyát?
– Az átértékelés a következőképpen néz ki: ha a koalíció elveszíti a többségét, akkor mi ezt nem fogjuk pótolni. Nem tudjuk, nem is akarjuk kisegíteni őket. Egyébként a mostani kampány a román pártok esetében az őszi államfőválasztás előkészítése, nem az EU-ról, hanem a belpolitikai harcról szól. Másrészt az ellenzéknek jelenleg se vezetője, se elképzelése nincs két választás közötti hatalmi átszervezésről. Az lenne az elképzelés, hogy a PSD-t meg kell ölni? Nemes cél, megöltük, de arra nem tudnak válaszolni, hogy másnap mi történik. Ennek ellenére úgy gondolom, a mostani választások után változhat a helyzet, ha képviselők átülnek az ellenzékhez PSD-ből és az ALDE-ból, vagy ha esetleg utóbbi párt kiszakad. De mi nem fogjuk pótolni a többséget, ha elveszítik.
– A Klaus Johannis által igazságügyi témában kiírt népszavazás támogatása nem annak szól, hogy nyitva hagyják az együttműködés lehetőségét az államfővel és az ellenzékkel?
– Ilyen értelemben a referendum nem befolyásolja a jövőbeni viszonyunkat, mert a népszavazásra bocsátott kérdésekre anélkül tudunk igennel válaszolni, hogy ez bárki mellé sodorna bennünket.
Viszont mindkét kérdéshez alkotmánymódosítás kell, anélkül nem fog menni. Amúgy a politikában mindig helyet kell hagyni a párbeszédnek, mert tetszik, vagy sem: az államelnök megválasztásába talán bele tudunk szólni, de azt nem mi fogjuk eldönteni, hogy kit küldenek a románok a parlamentbe. Nekünk azt kell eldönteni, hogy legyen magyar érdekképviselet a parlamentben. A jelenlegi román ellenzék közül is meg lehet találni azokat a figurákat, akikkel szóba lehet állni, de nem a választási kampányban.
– Mi az oka, hogy az Európai Néppárt (EPP) nagyszebeni csúcstalálkozójára nem hívták meg az RMDSZ elnökeként? Ez összefüggésben van a Fidesz és a jobbközép ernyőszervezet elmérgesedett viszonyával? És ha a magyar kormánypártot kizárják, az RMDSZ revideálja viszonyát az EPP-vel?
– Ezeknek semmi köze a szebeni csúcshoz. Van egy olyan szokás az EPP-n belül, miszerint amikor olyan országban tartják a pártcsalád értekezletét, ahol több tagszervezet működik, akkor a legnagyobb helyi párt vezetője van jelen. Ezért nem hívtak sem engem, sem a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökét. Előtte beszéltem a néppárt vezetőivel, tehát nincs semmiféle sértődés. Az RMDSZ-ben nincs igény az EPP-ben betöltött teljes jogú tagság átértékeléséhez, ez nálunk ma nem téma.
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
– Mi a véleménye arról, hogy a néppárti és a szocialista uniós csúcsjelölt egyaránt a jogállamiság meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket? Ezzel Romániát és Magyarországot is gyakran fenyegetik.
– A kérdés az, mit tekintünk jogállamiságnak. Ha a maastrichti kritériumokat nézzük, akkor ma mindegyik tagállam betartja ezeket. Akár az igazságszolgáltatás működését, akár más kérdéseket vizsgálunk, elég nagy a mozgástér a tagállamokban. Amikor például tavaly a német főügyész véleményt mondott a politikusokról, az igazságügy-miniszter lemondásra szólította, leváltással fenyegetve. Le is mondott, mégsem indítottak Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV) Berlin ellen, holott ha Varsóból vagy Bukarestből nézzük, akkor ez brutális ügy, ez nálunk föl sem merülhet. Ezt ma belpolitikai indíttatással, a választásokra tekintettel hangoztatják egyesek, de én nem látok ilyen problémát. Annak érdekében, hogy rend legyen a kontinensen, szabálykövetőek legyenek a tagállamok, valóban be kell tartani bizonyos szabályokat, de a kohéziós alapok, a mezőgazdasági támogatások, az uniós források nem erről szólnak, ehhez szerződést kellene módosítani. Tekintsünk erre úgy, hogy a néppárt és a szocialisták azon versengenek, ki adja az EU főbiztosi jelöltjét, és mindkét fél mindent bedob esélyei növelése érdekében. Érdemben május 26. után kell erről beszélni, sőt inkább szeptembertől arrafelé, miután megválasztják az Európai Tanács új elnökét és az Európai Bizottságot.
– Bár az utóbbi években nőtt a romániai társadalom – ezen belül a magyarok – bizalma az EU-ban, sokan még a csatlakozás óta eltelt 12 év tapasztalatai ellenére is távol érzik maguktól az Uniót. Miként lehetne közelebb hozni Európát, az EU-t az állampolgárokhoz a mostani választással kezdődő ötéves ciklusban?
– Ha a brüsszeli döntések mindegyikét az európai emberek igényei szerint hozzák meg, és ezt mindig elmagyarázzák a döntéshozók. A nemzeti törvényhozásoknak az európai parlamenti döntéshozatal előtt erősebb konzultációs kötelezettséget kellene adni, a nagy kérdésekben kikérve a tagállamok törvényhozóinak véleményét, másrészt az uniós források felhasználását úgy kell irányítani, hogy a polgárok érezzék, értük történt. Utóbbi szempontból Románia nagyon rosszul áll, viszont az erdélyi magyar közösség nem, hiszen például a kistelepülések közül arányaiban Gyergyóalfalu, Gyergyóremete a legjobb felhasználó, és a városok körében is jól állunk. Az euroszkepticizmus nem alacsony Romániában, a magyar közösségen belül sem, nekünk többnyire a kisebbségi ügyekben voltak nagyobbak az elvárásaink, azt hittük, gyorsabban el lehet érni az áttörést. Ám az euroszkepticizmus nem jelent eurofóbiát, az euroszkeptikusok inkább azért fogalmazzák meg a kritikájukat, hogy javítsanak a mostani helyzeten, ami nem baj. Amikor mi az EU egyik-másik intézményét bíráljuk, nem magának az Uniónak a szükségszerűségét vonjuk kétségbe, hiszen az EU-nak nincs alternatívája, ezt az erdélyi magyarok nagy többsége osztja. Románia az EU-n kívül egy-két év alatt politikai, gazdasági és biztonságpolitikai káoszba kerülne, ezt minden épeszű ember látja. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az EU megerősödjön, mert ha nem, megevett a fene bennünket itt a periférián.
Marosvásárhely tehermentesítését és a városközpont újjáélesztését várják a megyeszékhely első mélygarázsától, amelynek indul a megvalósítása – jelentette be Soós Zoltán polgármester keddi sajtótájékoztatóján.
Immár húsz éve foglalkozik családfák kutatásával a magyarországi Hidvéghy Norbert, akinek munkája okán bőven van tapasztalata az erdélyi családok múltjának feltérképezésével, hiszen rengeteg erdélyi szálat kell kibogoznia.
Rengetegen látogattak ki szombaton Brassó új, legnagyobb és legmodernebb parkjának átadására, ám a jó levegőn kikapcsolódni vágyók hétfőn azzal szembesültek, hogy a játszóterekkel ellátott zöldövezet több részét lezárták a működtetők.
Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a volt szekusok provokálták ki, akiknek ürügyre volt szükségük, hogy kiszabaduljanak abból a szorongatott helyzetből, amelybe a forradalom után belekerültek – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.
Fényből és sárból címmel frissen jelent meg a Böjte Csaba ferences szerzetes élettörténetéről szóló könyv, amelyet 5 erdélyi helyszínen mutatnak be a következő napokban.
Az erdélyi magyar iskolák 11. és 12. osztályos diákjaival szeretné megismertetni a közintézmények működését, választási joguk és lehetőségük fontosságát a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR).
Változékony, de többnyire meleg időre lehet számítani a következő két hétben, és kiterjedt területeken várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 4. és 17. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Kórházba került egy Szatmár megyei család négy tagja, miután juhok féregtelenítésére használt szerrel mosakodtak meg.
Ukrajnába tartó kamionok százai várakoznak ellenőrzésre a Szatmár megyei Halmi határátkelőjénél, ahol hozzávetőlegesen 30 óra a várakozási idő a teherforgalom esetében.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
2 hozzászólás