A Petőfi (Avram Iancu) utcai szálloda valósággal rátelepszik a 18-19. századi műemlékházakra
Fotó: Jakab Mónika
Hatalmas felháborodást váltott ki a kolozsváriak körében a Petőfi (Avram Iancu) utcában épült behemót szálloda látványa. A műemlék övezetbe, a város első füvészkertjének helyére, a „hóhér háza” szomszédságába felhúzott betonmonstrum nemcsak a várfalat takarja el, a belvárosi utca eredeti arculatát is megsemmisíti; a helyiek koporsóhoz, űrlényhez hasonlítják, számos mémnek a forrása. Bár a kerülőutakon engedélyeztetett beruházás ellen online petíció is indult, Guttmann Szabolcs építész szerint a 25. órában már nincs mit tenni ellene.
2021. február 17., 14:552021. február 17., 14:55
2021. február 17., 15:042021. február 17., 15:04
Bár évek óta botrány övezi, a napokban valósággal elárasztotta a közösségi médiát a kolozsvári Petőfi (Avram Iancu) utcai szálloda képe: a szomszédos egyszintes épületek fölé magasodó betonmonstrum – melyet a helyiek csak „koporsóként” vagy „űrlényként” emlegetnek – az utca teljes arculatát elrontja és a középkori várfalat is takarja. Egy online petícióban kolozsváriak százai kérik a lebontását, de Guttmann Szabolcs építész szerint a 25. órában már nem nagyon van mit tenni ellene, ugyanis az évek során kerülőutakon sikerült „lepapírozni” a több telket is elfoglaló beruházást.
„Számomra a Petőfi utcai építmény – melyet a kolozsváriak koporsónak csúfolnak – szörnyként való megjelenése volt az, amivel betelt a pohár” – írja az online petíció kezdeményezőjeként Remus Octavian Câmpean író, matematikus, aki
A petíciót szerdára több mint ezren írták alá, de sokkal nagyobb azoknak a száma, akik a Civil Kolozsvár (Clujul Civic) Facebook-csoportban, a közösségi oldalakon emeltek szót ellene.
A Petőfi utca 23–25. szám alatti vitatott beruházás nem újkeletű, a szakma és a sajtó évek óta próbálja felhívni a figyelmet a többszintes szálloda megépülésével együtt járó hatalmas veszteségre. Az építkezés ugyanis részben az egykori Nemes-Bethlen ház füvészkertjének, azaz Kolozsvár első botanikus kertjének a helyén zajlik.
Készen sem lesz esztétikusabb
Fotó: Jakab Mónika
Szomszédságában található az úgynevezett „hóhér háza”, mely egy ideig ügyészségi fogházként is működött, és belső udvarán, közvetlenül a városfal alatt kivégzések is voltak. Az épített örökséget ért veszteség mellett
Évekig tartó engedélyeztetési huzavona után az építkezés 2018 februárjában kezdődött el, ekkor dózerolták le a fákat, miután a Nemes-Bethlen házhoz tartozó villát már 2014-ben a földdel egyenlővé tették. Az építkezést ellen szólt az is, hogy 2018 júliusában a telek mögött húzódó középkori várfallal párhuzamosan haladó alagútra bukkanhattak az építőmunkások, ami megkövetelte volna a terület régészeti feltárását.
A beruházás törvénytelen és műemlékrongáló voltára a szomszédos, Farkas utca 8. szám alatti ingatlan lakói is többször felhívták a figyelmet, egyenesen Emil Boc polgármestertől kérve a területre kiadott építkezési engedély visszavonását – sajnos eredménytelenül.
Az értékes belvárosi területet még 2009-ben vásárolta meg Dumitru és Rafila Rodean – előbbi a korrupció miatt hét év börtönre ítélt nagyszebeni vállalkozó, Dumitru Ghişe apósa –, és egy többszintes szálloda tervével állt elő.
Hogy a befektetőknek hogyan sikerült megszerezniük az engedélyeket, mai napig nem tisztázott, 2013 szeptemberében azonban megkapták az urbanisztikai engedélyt és még a bontási időpont előtt ledózeroltatták a régi ingatlant, mielőtt a területi műemlékvédelmi bizottság kezdeményezhette volna az épület műemlékké való nyilvánítását.
Kimagaslik az utcaképből, megbontva annak eredeti arculatát
Fotó: Jakab Mónika
Mivel a kolozsvári műemlékvédő szakemberek elejétől ellenezték a beruházást, megkerülték őket: Bukaresttől kértek engedélyt. Így
Az online ülésen kiderült, hogy a kolozsvári területi műemlékvédelmi bizottság egyik szakaszban sem hagyta jóvá a tervet, úgy vélve: ez esztétikailag nem alkalmas arra, hogy műemlék övezetben álljon. De a befektetőnek az országos testület jóváhagyására is szüksége volt, amit megkapott. „Kolozsvár negatívan véleményezte a projektet. Kolozsvár feje fölött jártak el (…) A bukaresti jóváhagyás nélkül a projekt nem mehetett volna tovább” – mosta kezeit az ülésen Boc.
Tehát a polgármester – abban az időben a később korrupció miatt börtönbe került Sorin Apostu – és a főépítész is tisztázhatta, szóvá tehette volna a tanács előtt a beruházással kapcsolatos szakmai aggályokat, ami nem történt meg. Így a döntéshozó testület jóváhagyta az övezeti urbanisztikai tervet (Plan Urbanistic Zonal – PUZ), holott elis utasíthatta volna.
Nem lehetett megkerülni. Előtérben a szomszédos Mikó-műemlékház kapuja
Fotó: Jakab Mónika
A kolozsvári tanács 2010 májusában 25 „igen” szavazattal áldását adta a beruházásra, és innen egyenes út vezetett az építkezési engedély megszerzéséhez; az első engedélyt 2015-ben kapta meg a befektető, ezt 2019-ben meghosszabbították.
Adrian Borda építész, a kolozsvári általános városrendezési tervet (PUG) kidolgozó csapatot koordináló építész az Adevărulnak úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat több szakaszban is megakadályozhatta volna a beruházást.
– mondta a lapnak a szakember, aki szerint a PUG nem engedélyezi a több telket elfoglaló, összefüggő építkezést, ezt azonban nem vették figyelembe. Kollégája,
Úgy vélte, ehhez egy szakembergárdának kellene parcellánként felmérnie az óvárost, mely élvezi a városvezetés anyagi és morális támogatását. Az építészek rendjének volt elnöke szerint csak így lehetnénk biztosak abban, hogy tíz év múlva nem nő kis újabb hasonló förmedvény a belváros szívében.
Birodalmi lépegető. A kolozsváriak számos mémet gyártottak az épületről
Fotó: Facebook/Clujul Civic
Hasonló véleményen van Guttmann Szabolcs építész is, aki a Krónikának elmondta: az önkormányzat több lépcsőben is megakadályozhatta volna a projektet. Elsőként a PUG-ban eleve nem kellett volna beépíthetőként szerepeljen a terület, hiszen túl közel van a várfalhoz, és egy műemlék védett övezetében nem lenne szabad ilyen erőszakosan beavatkozni. De az engedélyeztetés során is „visszafogható” lett volna a gigantikus projekt.
Ezek nyilvántartása az utca és házszám alapján történik, és mivel a Petőfi utcát az idők során Avram Iancura keresztelték, egy évig folyt a vita, hogy a lebontásra ítélt ház műemlék vagy sem. Mivel a villának nem volt „bombabiztos” georeferenciális védelme, nem lehetett megmenteni.
Ennek ellenére a várfal miatt sem lett volna szabad hagyni az amúgyis nagy tömegű szállodát terjeszkedni a szomszédos Mikó műemlék házig, vélte Guttmann Szabolcs. Nagyszeben volt főépítésze szerint az önkormányzat műemléki bizottságának észre kellett volna vennie, hogy a beruházás „túl naggyá nőtte ki magát”, így osztottabb tömeget kérhetett volna a tervezőtől.
– magyarázta lapunknak Guttmann Szabolcs, aki szerint nem lett volna szabad „ekkora tömeget” engedélyezni.
„Egy ekkora beruházásnál alapfeltétel lett volna, hogy ha már ennyit enged a város, akkor legalább a várfal is legyen rehabilitálva” – mondta. Szerinte az épület funkcióit is tisztázni kellett volna, többek között átjárhatóvá lehetett volna tenni a szomszédos udvarteret a Farkas utca felé.
„Ez az áldozat, de emellett ki lehetett volna pipálni egy csomó megoldandó problémát, ami nem történt meg. Most, a 25. órában arról beszélünk, hogy: jaj, de ronda! Az, és az is marad! Szerintem ebben a stádiumban, amikor eddig el lehetett vinni a hivatalos papírozást, már nem lehet semmit sem tenni ellene” – értékelt Guttmann Szabolcs.
Kérdésünkre elmondta, hogy van hasonló eset Kolozsvár belvárosában, mégpedig az Óvár nyugati részén, a Szentlélek (Virgil Fulicea) utcában, ahol a várfal mellett Tótfalusi Gábor műépítész húzott fel építészeti irodát. Ez a beruházás „bolhának” minősül az „elefánt” méretű Petőfi utcai gondok mellett, vélte Guttmann, aki szerint itt rengeteg odaadással sikerült egy elegáns megoldást találni.
A "bolha". A Szentlélek (Virgil Fulicea) építészeti iroda
Fotó: Jakab Mónika
„Nagyon jól sikerült, modern épület, előnye, hogy befedi egy nagy területű tűzfalát a két világháború közötti beépítésnek. És amennyire lehet, bemutatja a várfalat is” – értékelte a végeredményt az építész, aki szerint itt az önkormányzat számos követelménnyel lépett fel a beruházóval szemben, főleg miután kiderült, hogy a középkori várfal a római kori Napoca falaira épült.
Guttmann Szabolcs kijelentette: ahhoz, hogy ne történhessen a Petőfi utcaihoz hasonló építészeti katasztrófa, a civil szférának ki kell követelnie, hogy legyen publikus a műemlékvédelmi engedélyeztetési folyamat, időben lehessen tudni minden beruházásról.
– fogalmazott. Elavult módon jelenleg minden műemléki jóváhagyás zárt ajtók mögött történik, holott egy ilyen beavatkozás tönkreteheti a műemlék környezetét.
A modern épület rálátást enged a középkori városfalra
Fotó: Jakab Mónika
„Az engedélyezési folyamat átláthatóvá tétele mindenkinek a hasznára válna, hogy tudjuk, milyen irányba fejlesztjük a várost, milyen előnyei származnak ebből” – mutatott rá Guttmann Szabolcs, aki szerint ezért is fontos a Petőfi utcai beruházásról a 25. órában is beszélni.
„Ilyen értelemben a civil szféra is rengeteget tehet, mert nem úgy néz ki a mai Románia, hogy a minisztériumok meg fogják váltani a világot. Inkább alkalmazkodnak a civil szféra óhajaihoz, ha úgy érzik, hogy az eset botrányba juttathatja a politikumot. Ezt senki nem akarja, így inkább megpróbálja legalább a jövőben kijavítani a hibát” – összegzett a műemlékvédelmi szakember.
Életének 101. évében elhunyt Bánffy Katalin memoáríró, a losonci Bánffy család grófi ága nevének utolsó viselője, Bánffy Miklós lánya.
Nem közigazgatási átszervezésre van szükségünk, hanem a finanszírozási rendszer reformjára, az állam csúcsvezetésébe felkapaszkodók hülyeségeket beszélnek – jelentette ki a Romániai Községek Szövetségének elnöke. Aki nem magyar, nem is erdélyi.
Számos erdélyi megyében pénteken szünidőre vonulnak a diákok, hiszen elkezdődik a sívakáció. Székelyföldön azonban még várniuk kell a gyerekeknek egy hetet, de olyan erdélyi megye is van, ahol már letudták a sívakációt.
Több mint 100 000 nem európai uniós állampolgár dolgozik Romániában, ezzel az országba bevándorlók száma meghaladta a kivándorlókét. A bevándorlók főleg ázsiai országokból érkeznek a jobb megélhetésért Romániába.
Nyolc postást felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek hivatali visszaélés bűncselekménye miatt Fehér megyében. A vád szerint a küldöncök több mint 3000 postai borítékot – nagyrészt bírósági idézéseket – szándékosan nem szállítottak ki a címzetteknek.
Román–ukrán konzorciumnak ítélték az Arad és Nagyvárad közötti gyorsforgalmi út első szakaszának tervezési és építési jogát.
A Wizz Air légitársaság bejelentette, hogy a nyári szezonban új útvonalat vezet be a járatkínálatába: Kolozsvárról a görögországi Heraklionba lehet majd repülni hetente három napon. A Wizz Air összesen 14 országba indít járatokat a kincses városból.
Összesen kilenc kolozsvári oktatási intézmény – köztük a Babeș–Bolyai Tudományegyetem – kapott pénteken terrorista fenyegetést.
Több tucat Bolt-sofőr tüntetett pénteken Szatmárnémetiben az alacsonynak tartott minimális fuvardíj, illetve az utazásmegosztó vállalat által kért részesedés mértéke miatt.
Különgép helyett menetrend szerinti repülőjárattal utazott haza Nagyváradra Bukarestből csütörtökön este Ilie Bolojan, aki szerdán vette át az államfői tisztséget a lemondott Klaus Iohannistól.
3 hozzászólás