2012. február 29., 06:472012. február 29., 06:47
A közvélemény-kutatás készítői a kábítószer-fogyasztást három – társadalmi, családi, illetve egyéni – szinten vizsgálták. Mint az eredményeket ismertető tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatón kiderült, az adatok sokkolóak. Egyik érv erre, hogy a megkérdezettek 50 százaléka mondta azt, hogy látott már kábítószer hatása alatt álló személyt azon a környéken, ahol él.
Szintén társadalmi vonatkozása a kérdésnek a tény, hogy ha a fiatalok tanáraiktól, a médiából vagy olvasmányaik során találkoznak a kábítószerrel, akkor nem fordul meg a fejükben, hogy azokat kipróbálják, ám ha az interneten vagy a barátaik révén hallanak a hallucinogén szerekről, akkor sokan mondják azt, hogy kipróbálják, sokan közülük pedig már ki is próbálták.
A család szerepe – mint megtudtuk – ennél is nagyobb abban, hogy a gyerek fog-e élni hasonló szerekkel. Ha ugyanis a diák családjában van már példa függőségre, akkor ő is nagyobb esélylyel fog kábítószerrel élni. „Nem a tájékoztatás a legfontosabb a megelőzésben, hanem a családból hozott példa” – vonták le következtetésként a felmérést kiértékelő szakemberek.
A megkérdezettek közül egyébként 7 százalék vallotta be a kérdőív kitöltése során, hogy fogyasztott már valamilyen tiltott kábítószert. A legtöbben marihuánát vagy hasist, illetve heroint fogyasztottak. A kábító hatású, növényi eredetű anyagok az „álomboltok” révén beszerezhető, a köznyelvben etnobotanikus készítményként emlegetett szert jelentenek. A fogyasztókénál jóval magasabb viszont azoknak az aránya, akik kipróbálnák.
Tiltott hallucinogén szert a megkérdezettek 10 százaléka kész kipróbálni, amennyiben erre lehetősége nyílik, a növényi származékok esetében pedig ez az arány még magasabb, eléri a 13 százalékot. „A környezet és a különleges élmények iránti vágy vezet legtöbbször ahhoz, hogy a fiatalok kipróbálják a drogokat” – fogalmazta meg Krecsák Katalin, a kolozsvári görög katolikus Caritas kábítószer-ellenes irodájának pszichológusa.
Azon diákok közül egyébként, akik kipróbálták, alig hat százalékot ér el azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy szakember segítségére van szükségük a leszokáshoz. Ám attól, hogy azt érzik, hogy függővé váltak, s abba kéne hagyniuk a káros tevékenységet, alig 9 százalékra rúg közülük azoknak az aránya, akik fordultak már szakemberhez a leszokás érdekében.
„A kábítószer-fogyasztás merénylet az emberi méltóság ellen, ami pedig az ember legértékesebb tulajdonsága” – vallja Nicolae Anuşcă, a Caritas Románia elnöke. Ezért is alapítottak 2006-ban Brassóban, Kolozsváron, Temesváron, valamint Jászvásáron drogprevenciós és tanácsadó irodákat a helyi és országos hatósággal együttműködve. Emellett a Caritas hasonló jellegű központokat működtet még Gyulafehérváron, Szatmárnémetiben, valamint Nagybányán. Itt a rászorulók szakemberekkel beszélgethetnek el, vagy különböző olyan tevékenységeken vehetnek részt, amelyek elvonják figyelmüket a kábítószerekről. Terápiával nem foglalkoznak, az erre szorulókat már tapasztalattal rendelkező intézményekhez irányítják.
Ugyanakkor immár nemcsak a központok révén tudnak segíteni azokon a kábítószer-fogyasztókon, akik szakemberek segítségéért folyamodnának. A Dégi László-Csaba kolozsvári egyetemi tanár által tegnap bemutatott Indepenedence Zone program révén a www.independencezone.ro honlapon bárki – aki előzetesen elfogadja a szabályzatot – kitölthet egy függőségi kérdőívet. A válaszokat pedig nem egy számítógép generálja, hanem a projektbe bevont szakemberek körülbelül egy héten belül e-mailben válaszolnak. De nem diagnózist állapítanak meg, hanem ha valaki segítségre szorul, akkor megneveznek számára egy, a közelében élő szakembert, akihez fordulhat problémájával, s „offline” megbeszélhetik a teendőket.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.