Választások: nem a győzelmi esély, hanem a magyar–magyar küzdelem teszi „frontvárossá” Nagyváradot

A két közgyűlésbe a liberálisokon kívül csak az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) jutott be, amelyek képviselői azonban jórészt legfeljebb csak biodíszletként asszisztálnak a kétharmados többség által meghozott döntésekhez, hiszen ebben a felállásban még gesztusként sem ajánlották fel az alpolgármesteri tisztséget a magyar szervezetnek – nem utolsósorban a PNL és az RMDSZ közötti rossz viszony miatt.

Ugyanakkor az RMDSZ nem csupán ezért szálka Bolojan szemében, hanem azért is, mert a 2016-os választásokat követően a mérleg nyelvének számító magyar szervezet nem a PNL-lel kötött koalíciót a megyében, hanem a PSD-vel. Az RMDSZ szempontjából megvolt a ráció mindebben, hiszen

Azonban ebben nem volt sok köszönet: mivel az RMDSZ és a PSD alkotta koalíciónak csupán egyfős többsége volt a megyei közgyűlésben, elég volt egyetlen hiányzó, hogy ne tudja keresztülvinni az akaratát – a PNL pedig Pásztor Sándor megyei közgyűlési elnöki mandátumának a négy éve alatt mindent elkövetett azért, hogy akadályozza a testület munkáját. Részben ennek is betudható, hogy Pásztor legemlékezetesebb „teljesítményeként” az marad meg a köztudatban, hogy képtelen volt ellenállni szenvedélyének, így 2020 áprilisában rajtakapták, amint a járvány miatti kijárási korlátozást megszegve szolgálati autójával horgászni ment, amiért ötezer lejes bírsággal sújtották.

– persze a választások utáni politikai helyzet sok mindent felülírhat.

Az RMDSZ riválisa, a Biharban és Nagyváradon más régiókhoz képest hagyományosan erősebb Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – illetve akkoriban még Erdélyi Magyar Néppárt – minden esetre már négy évvel ezelőtt is azzal kampányolt, hogy csak akkor lesz magyar alpolgármestere Váradnak, ha ők is bejutnak a városi közgyűlésbe, Bolojan ugyanis RMDSZ-es politikusnak nem adná oda a tisztséget.

Súlyos magyar-magyar ellentétek cenzúraváddal súlyosbítva

És az EMSZ-szel el is érkeztünk a másik okhoz, amiért a magyar közösség súlyához képest alacsonyabb arányban képviselteti magát a város és a megye vezetőségében. Ugyanis a két magyar politikai szervezet között jelen állás szerint ugyancsak kibékíthetetlennek tűnik az ellentét.

Ezért aztán a megyei közgyűlés elnöki tisztségéért az RMDSZ színeiben Cseke Attila, az EMSZ-ében pedig Habinyák István száll harcba, míg a nagyváradi polgármesteri tisztségért az RMDSZ-es Biró Rozália mellett az EMSZ részéről Csomortányi István is elindul. Az RMDSZ egyébként jelenleg négy városi és megyei tanácsossal rendelkezik.

A megyének amúgy 551 ezer lakosa van, a magyarok száma a hivatalos adatok szerint 112 ezer, míg a 183 ezres Nagyváradon 33 ezer magyart tartanak hivatalosan számon. Vagyis az arányokat tekintve nem tudnák veszélybe sodorni Ilie Bolojan győzelmét a megyei közgyűlés elnöki tisztségéért, illetve Florin Birta regnáló nagyváradi polgármester újrázását, azonban az összefogással növelhetnék a magyar közösség súlyát a két önkormányzatban.

Erre azonban várhatóan aligha kerül sor,

A két párt vezetői között hosszú évekre visszavezethető az ellentét, még a kétezres évekig, amikor az azóta korrupció vádjával bíróság elé állított, de végül számos bizonyíték kizárása után felmentett Kiss Sándor vezette a Bihar megyei RMDSZ-t. Akkoriban az RMDSZ a budapesti balliberális kormány partnerének számított, Váradon látták vendégül Gyurcsány Ferencet, és az is kiderült, hogy az RMDSZ ifjúsági szervezetének félixfürdői nyári egyetemén Ujhelyi István korábbi MSZP-s, két éve független EP-képviselő tartott képzést a negatív kampány alkalmazásáról.

Az ekkor ellenzékben politizáló Fidesz erdélyi szövetségeseiként az RMDSZ-szel szemben álló erők Tőkés László patronálásával bontottak zászlót – részben ezért,

Mára azonban megváltozott a helyzet: az elmúlt években az EMNP, illetve jogutódja, az EMSZ sem tudott bejutni a váradi és a bihari közgyűlésbe, időközben viszont az RMDSZ és a budapesti kormányoldal közeledett egymáshoz. Ennek nyomán a magyarországi kormánypárti politikusok ma már Biharban is az RMDSZ mellett állnak ki. Igaz, némileg árnyalja a képet, hogy miközben Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Nagyszalontán az RMDSZ EP-listájára való szavazásra buzdított, Nagyváradon Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ rendezvényén vett részt.

Mindemellett a kampány már hetek óta zajlik, és az övön aluli elemek sem hiányoznak. Nemrég Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök beszéde okozott botrányt, amelyben

korábban írtuk

Kártevő rovarokhoz hasonlítja az EMSZ politikusait az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke (VIDEÓ)

Legyekhez, szúnyogokhoz hasonlítja az Erdélyi Magyar Szövetség képviselőit Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Az EMSZ botrányosnak nevezi a kirohanást, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz fordul.

Ugyanakkor az EMSZ részéről súlyos vádak fogalmazódtak meg: cenzúrával is vádolják az RMDSZ-t, mondván, hogy a tulipános szervezet közbenjárására bojkottálja őket a megye mára egyetlenként megmaradt magyar nyelvű napilapja, a Bihari Napló. A vádak nem teljesen alaptalanok: lapunk értesülései szerint egy már betördelt, az EMSZ nagyváradi sajtótájékoztatójáról szóló cikket vettek ki a lapból, amelynek újságírói pedig azóta messzire elkerülik az EMSZ sajtótájékoztatóit.

amiért az a román liberálisokkal együttműködve „külsősként” amolyan szimbolikus pozíciókat kapott a város-, illetve a megyeházán: Zatykó Gyula a váradi polgármester, Csomortányi István pedig Ilie Bolojan megyei önkormányzati elnök „magyarügyi” tanácsadója. Mindez természetesen nem több kampánycélú politikai vagdalkozásnál, hiszen mindenki tudja: ha Bolojan holnap koalíciót ajánlana az RMDSZ-nek, gondolkodás nélkül igent mondanának a „magyarfaló” politikus ajánlatára.

Ugyanakkor bár ebbéli minőségükben a tanácsadóknak néhány dolgot sikerült elérniük – gróf Rhédey Lajos és ifj. Rimanóczy Kálmán szobrának felállítása, illetve a magyar rendezvények önkormányzati finanszírozása –,

Hiába ígérik például hosszú évek óta, hogy a váradi városházán létrehoznak egy ablakot, ahol magyar nyelven lehet majd ügyeket intézni, ezt máig sem sikerült megvalósítani. Mindemellett az EMSZ továbbra is azzal kampányol, hogy a váradi magyarok végre juttassák be őket az önkormányzatba, mivel csak ők adhatnak magyar alpolgármestert Nagyváradnak, a Bolojan és Szabó közötti ellentét miatt ugyanis a liberálisok az RMDSZ-szel semmilyen körülmények között nem hajlandóak koalícióra lépni.

Feléledhet az USL, sötét ló az AUR, ismét hoppon maradhatnak a magyarok

Ám kérdéses, hogy ha az EMSZ valóban bejutna, hogyan alakulnának a dolgok. Azt ugyanis egyelőre nehéz megjósolni, miként fog kinézni a következő közgyűlés, még akkor is, ha Florin Birta polgármester városi, illetve Bolojan megyei győzelméhez kevés kétség is fér. Mint fentebb már említettük,

Négy évvel ezelőtt még az sem akadályozta meg, hogy a liberálisok túlnyerjék magukat, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) friss erőként próbálta megtörni a hegemóniájukat: miközben olyan nagyvárosokban, mint Temesvár vagy Brassó az USR a polgármesteri tisztséget is meg tudta szerezni, Nagyváradon és Biharban még a helyi tanácsba sem jutottak be.

korábban írtuk

Rágalmazással, zsarolással és az országos megállapodás felrúgásával vádolja az RMDSZ-t az EMSZ Bihar megyei szervezete

,,Nem hallgathatunk tovább, mert egyes vezető beosztásban lévő pártos kollégái az erdélyi magyar politikában elfogadhatatlan eszközökhöz folyamodtak" – áll az EMSZ Bihar megyei szervezetének Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz intézett nyílt levelében.

A párt polgármester-jelöltje, Ioana Mihăilă csupán a voksok 11 százalékát kapta meg – igaz, kompenzálásként egy ideig az egészségügyi miniszteri tisztséggel vigasztalódhatott.

Így aztán valószínűnek tűnik, hogy képes lesz képviselőket bejuttatni a nagyváradi és a megyei közgyűlésbe is, ami alaposan megkavarhatja az eddig egyértelműnek tűnő helyzetet, és véget vethet a kétharmados liberális teljhatalomnak. Igaz, az is előfordulhat, hogy akár bejut az AUR és az EMSZ, akár nem, a lapok előre le vannak osztva, hiszen Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke a napokban arról beszélt, hogy nem csupán a közös lista köti majd össze őket a koalíciós partner PNL-lel, hanem az is, hogy

Ez azonban nem teljesen egyértelmű, Nicolae Ciucă, a PNL elnöke ugyanis azt mondta: a helyi pártszervezetekre bízzák, hogy eldöntsék, kivel hoz létre többségi koalíciókat a helyi önkormányzatokban, vagyis koalíciós szinten is meglehetősen kaotikus a kommunikáció. De hogy még bonyolultabb legyen a kép,

Igaz, a PSD és a PNL között több mint egy évtizeddel ezelőtt Szociálliberális Unió (USL) néven először tető alá hozott koalíció idején Bolojan még fegyelmezett pártkatonának bizonyult, és a 2012-es önkormányzati választásokat követően Nagyváradon és Biharban is a két párt alkotta koalíció jött létre. Majd az USL 2014-es szétesése után 2015-ben Bolojan az RMDSZ-t vette be koalíciós partnernek.

Mára azonban Bolojan helyi sikeressége és országos ismertsége miatt valamivel nagyobb mozgástérrel rendelkezik, és az is köztudott, hogy a PNL befolyásos helyi vezetői közül ő ellenezte a legvehemensebben, hogy a párt a PSD-vel közösen kormányozzon. Vagyis a vasárnapi választásokat követően Biharban bármi megtörténhet. És annak az ellenkezője is.

korábban írtuk

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon

Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.

korábban írtuk

Széthúzással indul a magyar összefogás Nagyváradon

Miközben országos szinten megállapodást kötött az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), Bihar megyében – ahol hagyományosan az egyik legnagyobb a konfliktus a két magyar politikai alakulat között – egyelőre nem közelednek az álláspontok.

korábban írtuk

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.