„A másik dolog az ünnepekben, hogy miközben az ember a készülődésben arra fókuszál, hogy milyen jó lesz, idealizál, ugyanakkor nagyon gyakran az ünnepek megélése elég sok csalódással is társulhat. Érdekes, amiről nem szoktunk beszélni: a családi együttlétek nagyon gyakran rejtett, meg nem oldott konfliktusokat is előhoznak” – fejtette ki Ferenczi Enikő.

Elérhetetlen célok helyett
átlátható ütemterv

Az évkezdés másik „hátulütője”, hogy alapvetően év elején arra gondolunk, nagyon meg kellene változtatni az életünket, és ezt újévkor el is szoktuk tervezni újévi fogadalmak formájában. Ám

Elérhetetlen célok helyett a szakember az apró ütemtervet javasolja, könnyebben megvalósítható célokkal, amelyhez egy visszajelző rendszer társul. Mindig fontos, hogy az ember ki tudja pipálni, dicsérni magát, és akkor – nagy tervek szövése helyett – jobban tud továbbhaladni.

Ugyanakkor érdemes tudatosítani, hogy bár most a legtöbben a természettől távol élünk, mégis eléggé összhangban vagyunk vele. Úgy, ahogy a természet is pihen a téli időszakban, az embernek is azt kellene megtanulnia, hogy ez az időszak egy picit a befelé fordulásé – ha ezt felismerjük, kevésbé depressziósan vagy negatívan élnénk meg ezt a periódust. „Az otthon melegének, az otthon szentségének az értékelése, befelé forduló feladatok elvégzése – ezek nagyon hasznosak tudnak lenni, de ez igényel egy olyan szintet, amikor az ember ezt természetesen éli meg, igénye van erre – fejtette ki a lelkész. – Ezt nem lehet valakinek utasításként adni. Ehhez az otthonnak biztosítania kellene azt, amire hivatott. Ugyanis az otthonülés sokaknak azért is veszélyes, mert jobban szembesülnek akár családi, akár párkapcsolati problémákkal, vagy netán éppen azzal, hogy önmagukkal nem jó lenniük.”

Összetettek a koronavírus
miatti szorongások okai 

A mentálhigiénés szakember úgy véli, hogy a koronavírus miatti szorongás több összetevőből áll. Az enyhébb gondot a tiltások jelentik, amelyek egy „rákényszerített dolgot” eredményeznek, amit el kell fogadni. Ha valamit azért nem teszünk, mert nem szabad megtennünk, és nem szabad akaratunk döntéséből, akkor az sokkal megterhelőbb.

Ráadásul azért mégis itt van egy vírus, ami sokakban fokozza a betegségtől való félelmet, akár a halálfélelmet, amely az ember legerősebb félelme, és ezeket személyiségtől függően soha nem tudjuk betájolni, hogy kire milyen hatással van. Egy negyedik befolyásoló tényező az erőforrásaink elzáródása, amely miatt energia nélkül maradtunk, vagy jóval kevesebb energiát kapunk. Azelőtt a kijárás, az emberekkel való érintkezés, az utazás erőt adott, hiszen fontos erőforrások a kiegyensúlyozott ember életében.

– hangsúlyozta.

A rugalmasság, újratervezés fontossága

Ferenczi Enikő szerint a tervezést nem szabad félretennünk. „Aki amúgy is rugalmas személyiség, úgy éli az életét, hogy mindig tervez, és ha valami nem jön össze, akkor a rugalmassága pont ott látszik meg, hogy nagyon hamar újratervez, vagy netán mindig B opciókkal dolgozik” – emelte ki a szakember. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogyha elzáródik egy erőforrás, megnyissunk egy másikat.

A lelkész azt tanácsolja, hogy figyeljünk mindarra, ami erőforrás. Egész pontosan fel kell térképezni, végiggondolni, hogy mi az, amiből erőt merítünk. Otthon is lehet sportolni, odakint sétálni, bizonyos dolgokat meg lehet azért csinálni, senki nem tiltja meg, hogy kimenjünk akár természetbe, vagy akár az utcára.

– magyarázta a szakember. Hozzátette, hogy mindezek mellett fel lehet fedezni új dolgokat. Amikor szinte munkamániásan rohangáltunk, akkor nem jutott időnk egy csomó mindenre. Az erőforrások ezért fontosak, mert energiát és örömöt adnak, illetve motiválnak minket.ű

Gondoljunk arra,
hogy lehetne rosszabb

Ferenczi Enikő elismeri, hogy akadnak olyanok, akinek nem megy egyről a kettőre tervezés, és bizonyára sokkal nehezebb egy olyan diáknak, akinek az érettségije vagy ballagása nem a megszokott körülmények között zajlik, vagy annak, akinek az esküvőjét vírushelyzet miatt el kell halasztania. Ebben az esetben a szakember azt javasolja, gondoljanak bele abba, hogy ez lehetne akár sokkal rosszabb is. Az ember lehetne például nagyon beteg, fekhetne kórházban, szenvedhetnének a hozzátartozói. Az is rugalmasság, hogy az ember ezt átírja magában: ez van, és ezt kell elfogadni. Ez szerinte spirituális kérdés.

– fogalmazott a mentálhigiénés szakember.

Nem szégyen segítséget kérni

Ugyanakkor van egyfajta szorongás, amely sokkal súlyosabb, és ez esetben segítséget kell kérni. „El kell fogadnunk, hogy vannak helyzetek, amelyek minket felülmúlnak, és ilyenkor az ember azt ismeri fel, hogy ezt nem tudja egyedül megoldani, és segítséget kér – fejtette ki Ferenczi Enikő, aki a vírushelyzet előtt nagyon nehezen tudta elképzelni, hogy online fog terápiát vezetni. Szerinte ez mutatja azt, hogy milyen találékony az ember, és milyen rugalmas, hiszen ezek a dolgok működnek. Nem árt figyelembe venni, hogy mennyi új dolgot tanulunk meg a pandémia alatt. Ilyen volt számára a Lélekműhely is.

„Sokáig azt mondtam, hogy a Lélekműhely egy interaktív előadás. Más ott lenni az emberekkel, együtt rezegni, együtt dolgozni, de amióta a Lélekműhely az online térbe költözött, lehetővé tette azt, hogy elérje a 9400-as nézettséget, és eljusson olyan emberekig, akik valószínűleg sem Torockóra, sem Budapestre nem tudtak volna eljönni, és így bekapcsolódtak” – büszkélkedik Enikő, aki külön sikerként éli meg, hogy az Egyesült Államokból és Kanadából is bekapcsolódtak emberek. Úgy látja, hogy az ember beszélhet sok nyelvet, de érdekes módon a segítséget valahogy anyanyelvén szereti kapni és adni egyaránt.