Beniamin Rusra, a Selina cégcsoport vezetőjére négy, a magyar állampolgársággal rendelkező Bojtor Vilmos László üzletemberre hat év letöltendő börtönbüntetést róttak ki, a többi vádlottat – köztük Miklóssy Ferencet, a debreceni Keviép kft. ügyvezetőjét – a bűncselekmények elévülése miatt felmentették. A gyanúsítottak között szerepelt még az azóta elhunyt Mudura Sándor nagyváradi üzletember is.

A kedden kihirdetett végleges ítélet alapján Beniamin Rus esetében például a táblabíróság azért nyilvánította semmisnek az alapfokú verdiktet, mert a törvényszék a mai napig nem hozta nyilvánosságra az ezt megalapozó indoklást, sőt szó szerint visszaadta a vádiratot – beleértve az abban fellelhető helyesírási és szerkesztési hibákat. Azt is kifogásolja a táblabíróság, hogy a törvényszék nem foglalt állást az alapfokon felmentett magyarországi üzletemberek, Miklóssy Ferenc és Miklóssy Ferenc László, továbbá Gheorghe Roatiș terhére felrótt pénzmosás bűntette kapcsán.

A fellebviteli fórum szerint a törvényszék tévesen ítélte úgy, hogy egy alkotmánybírósági határozat alapján elévültek a vádlottak terhére rótt bűncselekmények, a taláros testület döntése ugyanis csak az alapfokú ítélet június 18-ai kihirdetése után jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A táblabíróság közölte: egyszerűen az történt, hogy a törvényszéki bíró az alkotmánybíróság közleménye, és nem a közlönyben megjelent határozat alapján ítélkezett. Bojtor Vilmos László esetében a kedden kihirdetett ítélet megállapította, hogy nem teljesültek a magyarországi üzletembernek a jogi képviselethez fűződő jogai, mégpedig hogy az általa választott vagy hivatalból kirendelt védő segítségével védekezhessék.

A vádlottak különben a fellebviteli tárgyalás során a per „mediatizáltságára”, a sajtó részéről vélelmezett nyomásra hivatkozva a per áthelyezését kezdeményezték, kérésüket azonban elutasították. Ezt követően a per újratárgyalását követelték, szerintük ugyanis az alapfokon eljáró törvényszék nem vette figyelembe az álláspontjukat, hanem „lemásolta” az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádiratát. Sőt a vádlottak keményen ostorozták a dossziéban fellelhető titkosszolgálati lehallgatásokat is, egyikük, Bojtor Vilmos László pedig megismételte korábbi állítását, miszerint neki vádalkut ajánlott a magyar és a román hírszerzés, ezért tett terhelő vallomást Kiss Sándor ellen. Ennek ellenére a Bihar megyei törvényszék idén június 8-án kihirdetett alapfokú ítéletben hat év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, holott az üzletember szerint „maximum felfüggesztett szabadságvesztést” ígértek neki.

Egyébként a fellebbviteli szakaszban véleménykülönbség alakult ki a perben ítélkező Antik Levente Farkas és Gabriela Ţarcă bírák között, ezért a korábban kéttagú bírói tanácsot november végén kiegészítették a „mérleg nyelve” szerepét betöltő Mihail Udroiuval. Hármójuk közül ugyanakkor érdekes a táblabíróság magyar nemzetiségű bírájának szerepe. Răzvan Doseanu, Kiss Sándor ügyvédje a per során azt állította, hogy három évvel ezelőtt őt, védencét és Antik Leventét a DNA központi szervének kérésére megfigyelte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), mégpedig annak gyanújával, hogy a volt megyei tanácselnök 50 ezer euró kenőpénzt ajánlott fel a bírának az ellene foganatosított hatósági felügyelet feloldásának elrendelése fejében. Bár az ügyet a bírák és ügyészek esetleges bűncselekményeit vizsgáló bizottság bűncselekmény hiányában ebben az évben lezárta, Antik Levente felmentését kérte a Kiss-perben való bíráskodás alól, ezt azonban felettesei elutasították.

A DNA által 2015-ben összeállított vádirat alapján a debreceni Keviép Kft. Kiss Sándor lefizetésével nyert megbízást 2003-ban a nagyváradi környezetkímélő szemétlerakó megépítésére. A vádhatóság állítása szerint a Keviép egy londoni közvetítőn keresztül adta el munkagépeit romániai leányvállalatának. A londoni közvetítő cég 187 ezer euróért vásárolta, és 500 ezer euróért adta tovább a munkagépeket. A debreceni cég könyveléséből így kivont pénzből a DNA szerint 300 ezer euró készpénzben jutott el Kiss Sándorhoz. A nyomozó hatóság szerint két másik esetben is ugyanezt a sablont alkalmazták: romániai cégek építkezésben használt gépeket és anyagokat vásároltak nyugat-európai gyártóktól. Noha közvetlenül alkudtak az eladóval, az üzletet angliai és amerikai cégeken keresztül kötötték meg, amelyeknek több százezer euróval többet fizettek a kialkudott árnál. Az árkülönbözetet az ügyészség állítása szerint valamennyi esetben a beiktatott angliai és amerikai cégek tulajdonosa készpénzben vette fel, és fizette ki Kissnek. A csúszópénz ellenében a bihari politikus kedvező elbírálást biztosított a különböző közbeszerzési eljárásokon.

Az ügyészek szerint Kiss, Bojtor és Rus kiterjedt pénzügyi konstrukciót dolgozott ki és működtetett: romániai (a Rus által vezetett váradi Selina és a Trameco Rt.) és egyesült államokbeli (a Bojtor által irányított Wasleys Worldwide LLC Washington) cégek közvetítésével 2005–2006-ban 600 ezer eurónyi pénzt mostak tisztára. Az így jogosulatlanul szerzett hasznot Rus Kiss Sándornak adta át, hogy előnyben részesítse a Selinát egyes nagyváradi területek értékesítésében. Az ügyészek szerint a két tranzakcióval mintegy 8,6 millió eurós kárt okoztak a Bihar megyei önkormányzatnak. A DNA szerint 2003–2004-ben egy másik összetett pénzügyi konstrukciót is tető alá hoztak a felek, ebben Roatiș, Miklóssy Ferenc és Miklóssy László is érintett volt, az ügylet során újabb 300 ezer eurót „fehérítettek ki”. Alapfokon kihirdetett ítéletében a nagyváradi törvényszék a letöltendő börtönbüntetésen kívül Kiss Sándort 5,5 millió euró, Beneamin Rust pedig három millió euró kártérítés befizetésére is kötelezte.

Kiss Sándor 2000 és 2012 között töltött be vezető tisztséget a Bihar megyei önkormányzatban. 2004 és 2008 között a megyei tanács elnöke, az azt megelőző és azt követő ciklusokban a tanács alelnöke volt. A politikus 2016 júniusában személyes okokra hivatkozva lemondott az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöki posztjáról.