A nagykárolyi evangélikus templom építését 1823-ban fejezték be, az épület a jubileumra kívül megújult, szombaton ünnepel a közösség
Fotó: Fehér Attila
Jubileumi ünnepség és istentisztelet keretében szentelik újjá szombaton a 200 éve épült, felújított nagykárolyi evangélikus-lutheránus templomot. Az istenháza, a Szatmár környéki gyülekezet és a felújítás jelentőségéről Fehér Attila kolozsvári evangélikus lelkészt, esperes-főtanácsost kérdeztük, aki többek közt elmondta, fontosnak tartják, hogy Szatmár környékén is van egy kis „evangélikus sziget” a nagy „katolikus és református tengerben”. A templom érdekessége, hogy ott találhatóak a városban működő egykori híres Aranyszarvas fogadó barokk csillárjai és állólámpái – ebben a fogadóban ismerte meg Petőfi Szendrey Júliát.
2023. október 27., 18:402023. október 27., 18:40
Újjászentelik szombaton a 200 éves, felújított nagykárolyi evangélikus-lutheránus templomot, a jubileumi ünnepséget és hálaadó istentiszteletet 11 órától tartják. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye és a Nagykárolyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség szervezésében zajló rendezvényről, valamint a templom jelentőségéről Fehér Attila esperes-főtanácsos beszélt a Krónika megkeresésére.
A nagykárolyi evangélikus templom 150-200 fő befogadására alkalmas
Fotó: Fehér Attila
„Nagyon szép, 150-200 személyes templom a nagykárolyi. Nekünk, evangélikusoknak a környéken nincs óriási gyülekezetünk, viszont fontos, hogy jelen legyünk ott is. A nagykárolyi és szatmári gyülekezetnek összesen körülbelül 150 híve van, de ez mindig változó. Az ottani mindig is kis gyülekezet volt a nagy katolikus és református tengerben” – fejtette ki Fehér Attila. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint az elmúlt bő tíz évben a romániai evangélikusok száma nem változott jelentősen: míg a 2011-es népszámláláson 20168-an vallották magukat evangélikusnak, a 2022-es cenzus adatai szerint 20023 személy.
A barokk állólámpák is az egykori Aranyszarvas fogadóból kerültek az evangélikus egyház tulajdonába
Fotó: Fehér Attila
„Egyik templom sem különb a másiknál, mindeniknek megvan mégis a maga kincse. Úgy gondolom, hogy a nagykárolyiaknak is fontos, hogy az egyházkerületünknek és az evangélikus egyháznak van temploma a városban, de Nagykároly városának is sokat jelent ez az istenháza” – mondta Fehér Attila. Kitért arra, hogy az épület külső, egyszerű, állagmegőrző festésen ment át, a munkálatokat az egyház önerejéből valósította meg, hogy szép legyen az istenháza a 200. évfordulóra.
Fotó: Fehér Attila
„A nagykárolyi templom külön érdekessége, hogy a városban működő egykori híres Aranyszarvas fogadóból – ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát – hozzánk kerültek a barokk csillárok és állólámpák. Ezeket a Petőfi-csillároknak nevezik, hiszen az Aranyszarvas fogadót díszítették, amikor a költő és szerelme megismerkedett” – emelte ki Fehér Attila. Hozzátette, a csillárok az evangélikus templom tulajdonában vannak 1943-tól. „Nem tudjuk, hogy miért adták pont az evangélikusoknak, de hozzánk kerültek. A fogadó tulajdonosa evangélikus lehetett, de talán azért is kapta meg az egyház, mert Petőfi maga evangélikus volt.
A barokk csillár az egykori híres Aranyszarvas fogadóból került az evangélikus egyházhoz. Ebben a fogadóban ismerte meg Petőfi Szendrey Júliát
Fotó: Fehér Attila
A szombati ünnepség keretében a közönség Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Koszta István püspökhelyettes, Zelenák József esperes, Fehér Attila esperes-főtanácsos és Illyés Sándor lelkész szavait hallgathatja meg. Az istentiszteletet követően mutatják be Makay Tamás nagykárolyi születésű, Podmaniczky-díjas műépítész könyvét: Confessio - Konfirmáció – A nagykárolyi evangélikus gyülekezet 200 éves temploma. Az eseményen fellép a sepsiszentgyörgyi Cantate Ifjúsági és Gyerekkórus.
Fotó: Fehér Attila
Fotó: Fehér Attila
Milyen kihívásokkal néz szembe manapság az egyház, miként lehetne erősíteni a fiatalokban a közösséghez tartozást – többek közt ezekről a témákról esett szó a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testületnek (METT) a hét végén Kolozsváron tartott ülésén.
Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvelt ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész.
Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás, esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki az érettségi eredmények kapcsán.
A Kolozs megyei Nyárszó faluban szervezik a 11. Kalotaszegi Vándor Néptánctábort, amely július 7-én kezdődött és péntekig tart.
Bár nem derült ki, hol oktató pedagógusok javították a Kolozs megyei magyar diákok román nyelvből írt érettségi dolgozatát, Kolozsvár központi magyar iskolái közül kettőben is jobb eredmények születtek a megmérettetésen románból idén, mint tavaly.
Úgy tűnik, egyelőre nem kerül pont a verespataki aranybányaprojekt körüli huzavona végére, miután a kanadai Gabriel Resources megfellebbezte az ügyben született, számára kedvezőtlen ítéletet.
Ammóniamérgezés gyanújával került kórházba négy, egy tetőszerkezeten dolgozó munkás a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinátnál.
Négy gyermek megsérült kedden egy Hunyad megyei vidámparkban, miután elszakadt egy tiroli csúszópálya drótkötele.
Új programokat is kínál a 11. Vásárhelyi Forgatag, melyet augusztus 29. és szeptember 1. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Kánikulára és kellemetlen hőérzetre figyelmeztető újabb riasztásokat bocsátott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia teljes területére.
A kolozsvári önkormányzat átvenné a kivitelezőktől a 2020 óta felújítás alatt álló Farkas és az Egyetem utcát. A mintegy másfél éves késésében levő munkálatok végére úgy kerülne pont, hogy az utca keleti felében kőburkolatra cserélnék a salakos részt.
Újabb fejlesztések valósulhatnak meg Nagykárolyban és Désen az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül érkező európai uniós pénzekből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!