Petőfi kedvencei közül a lelkészek ettek fűszervajas csigát (Helix hortensis), töltött tojást, fokhagymás kolbászt, szűzérmét rántott almával, valamint diákcsemegét, de megkóstolták a Pilvax fűszeres mokkalikőrt is, amit Fehér Attila készített el.

Miért fontos még az evangélikusok számára Petőfi

A lelkész a Krónika megkeresésére elmondta, minden évben van egy kétnapos év eleji értekezletük, és lévén, hogy Petőfi 200 év az idei, úgy gondolta, hogy Segesváron szervezzék a fórumot, abban a városban, amely mellett a költőt utoljára látták. A lelkészek kilátogattak Fehéregyházára is, ahol megtekintették a múzeumot.

Mint mondta, kedveli a különleges étkeket is, sütni-főzni nagyon szeret – egyesek szerint tud is – , és arra gondolt, hogy ne hívjanak irodalomtanárt a lelkészi értekezletre, hiszen Petőfi költészetéről sokat tud mindenki, érdekességeket meg hallottak Szabó József előadásában a fehéregyházi múzeumban.

Jókai: „Petőfi szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos csigabigát”

„Különlegesebb Petőfi-előadást szerettem volna, de nem találtam senkit, így az elmúlt hetekben én magam olvastam, dokumentálódtam, irodalmat böngésztem, visszaemlékezéseket, leveleket, feljegyzéseket Petőfi kulináris érdeklődéséről, kedvelt ételeiről, italairól. Erről tartottam előadást a lelkészeknek” – mondta el Fehér Attila.

Kifejtette, előételként fogyasztották a csigát, bár lehet, hogy Petőfi korában főételként ették. A lelkész elmondta, Jókai Mór egyik elbeszélésében írt arról, hogy Petőfi szerette a csigát, de ez nincs benne a köztudatban, ezért is volt érdekes számára. „Vannak olyan visszaemlékezések, amit az ismerősei, barátai jegyeztek fel, de olyan információk is keringenek, aminek nincsen írásos alapja. A csigáról szóló visszaemlékezés Jókainak az Aki holta után áll boszut című elbeszélésében található” – mondta Fehér Attila. A vonatkozó rész az elbeszélésből így hangzik:

Egyébként erről a likőrről és sok korabeli receptről írt annak idején a Rézi néni szakácskönyve – a könyv először 1876-ban jelent meg, szerzője Dolecskó Terézia volt, aki igazi művésze volt a konyha tudományának. Rézi néni a piaristák főzőasszonya volt, receptjeit kötetben adták ki. Fehér Attila kitért arra is, hogy bár vannak erről szóló mendemondák, Petőfi nem ivott Unicumot sörrel. Egyrészt mert nem létezett még Unicum – bár valamilyen gyomorkeserű biztosan divatban lehetett –, másrészt a Pilvaxban biztosan nem ittak sört, hiszen kávézó volt és a finom úri társaság körében nem volt divat a sörözés.

„A szeretőmet, a franciákat, a túrós csuszát ne bántsátok”

Petőfi maga egyetlen ételről írt, hogy a kedvence volt, és ez nem más, mint a túrós csusza.

De az is tudható róla, hogy nagyon szerette a palacsintát és a diákcsemegének nevezett süteményt. „A kolozsvári kollégáimat a Petőfi 200 alkalmából vaníliasodóval készített palacsintával leptem meg. A diákcsemege nagyon laktató sütemény, aszalt gyümölcsökkel és magvakkal készült kenyér. A püspökkenyér ennél sokkal könnyebb sütemény, a diákcsemege tömörebb, keményebb. Amikor megszárad, a mokkalikőrbe mártogatva nagyon finom – így tett Petőfi is” – fejtette ki Fehér Attila.