Az erdélyi evangélikus lelkészek értekezletét Segesváron tartották, ahol a Petőfi 200 jegyében a költőhöz köthető gasztronómiai estet is tartottak
Fotó: Fehér Attila/Facebook
Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvenc ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész, a Kolozsvári Egyházmegye Esperesi Hivatalának esperese, aki szívesen kalandozik a gasztronómia és az irodalom világának rejtelmeiben is.
2023. március 03., 19:072023. március 03., 19:07
2023. március 03., 19:142023. március 03., 19:14
A kolozsvári egyházmegye evangélikus lelkészeinek értekezletét Segesváron tartották csütörtökön és pénteken, ennek keretében a költő születésének bicentenáriumához kapcsolódó eseményeket is szerveztek, többek közt gasztroestet.
Az evangélikus lelkészek Fehéregyházán. Meglátogatták a Petőfi-múzeumot is
Fotó: Fehér Attila/Facebook
Petőfi kedvencei közül a lelkészek ettek fűszervajas csigát (Helix hortensis), töltött tojást, fokhagymás kolbászt, szűzérmét rántott almával, valamint diákcsemegét, de megkóstolták a Pilvax fűszeres mokkalikőrt is, amit Fehér Attila készített el.
Miért fontos még az evangélikusok számára Petőfi
A lelkész a Krónika megkeresésére elmondta, minden évben van egy kétnapos év eleji értekezletük, és lévén, hogy Petőfi 200 év az idei, úgy gondolta, hogy Segesváron szervezzék a fórumot, abban a városban, amely mellett a költőt utoljára látták. A lelkészek kilátogattak Fehéregyházára is, ahol megtekintették a múzeumot.
A gasztronómiában jártas Fehér Attila esperes tartotta a Petőfi kulináris ízléséről szóló előadást
Fotó: Fehér Attila/Facebook
Mint mondta, kedveli a különleges étkeket is, sütni-főzni nagyon szeret – egyesek szerint tud is – , és arra gondolt, hogy ne hívjanak irodalomtanárt a lelkészi értekezletre, hiszen Petőfi költészetéről sokat tud mindenki, érdekességeket meg hallottak Szabó József előadásában a fehéregyházi múzeumban.
Jókai: „Petőfi szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos csigabigát”
„Különlegesebb Petőfi-előadást szerettem volna, de nem találtam senkit, így az elmúlt hetekben én magam olvastam, dokumentálódtam, irodalmat böngésztem, visszaemlékezéseket, leveleket, feljegyzéseket Petőfi kulináris érdeklődéséről, kedvelt ételeiről, italairól. Erről tartottam előadást a lelkészeknek” – mondta el Fehér Attila.
Jókai az Aki holta után áll boszut című elbeszélésében írta meg, hogy Petőfi szerette a csigát. A lelkészek fűszervajas csigát is ettek
Fotó: Fehér Attila/Facebook
Kifejtette, előételként fogyasztották a csigát, bár lehet, hogy Petőfi korában főételként ették. A lelkész elmondta, Jókai Mór egyik elbeszélésében írt arról, hogy Petőfi szerette a csigát, de ez nincs benne a köztudatban, ezért is volt érdekes számára. „Vannak olyan visszaemlékezések, amit az ismerősei, barátai jegyeztek fel, de olyan információk is keringenek, aminek nincsen írásos alapja. A csigáról szóló visszaemlékezés Jókainak az Aki holta után áll boszut című elbeszélésében található” – mondta Fehér Attila. A vonatkozó rész az elbeszélésből így hangzik:
Fehér Attila arról is beszélt, az idézetben szereplő ürmös is elkészíthető, de ő most a Pilvax-likőrt készítette el erre az alkalomra, mert az ürmösnek négy hétig kell érlelődnie, de a kávé alapú mokkalikőr elkészül egy nap alatt.
Diákcsemege. Az aszalt gyümölcsökkel, magvakkal készített sütemény vanília sodóval
Fotó: Fehér Attila/Facebook
Egyébként erről a likőrről és sok korabeli receptről írt annak idején a Rézi néni szakácskönyve – a könyv először 1876-ban jelent meg, szerzője Dolecskó Terézia volt, aki igazi művésze volt a konyha tudományának. Rézi néni a piaristák főzőasszonya volt, receptjeit kötetben adták ki. Fehér Attila kitért arra is, hogy bár vannak erről szóló mendemondák, Petőfi nem ivott Unicumot sörrel. Egyrészt mert nem létezett még Unicum – bár valamilyen gyomorkeserű biztosan divatban lehetett –, másrészt a Pilvaxban biztosan nem ittak sört, hiszen kávézó volt és a finom úri társaság körében nem volt divat a sörözés.
„A szeretőmet, a franciákat, a túrós csuszát ne bántsátok”
Petőfi maga egyetlen ételről írt, hogy a kedvence volt, és ez nem más, mint a túrós csusza.
Hozzátette, bár a költő írt a borról, a visszaemlékezésekből mégis az derült ki, hogy nem volt nagy borivó, szívesebben itta a borból készített ürmöst.
Sertésérme rántott almakarikával. Jókai leírta, hogy ilyen ételt Petőfi is evett, sőt, azt is tudjuk, hogy ez volt a Pilvaxban a legtöbb ideig az étlapon szereplő étel
Fotó: Fehér Attila/Facebook
De az is tudható róla, hogy nagyon szerette a palacsintát és a diákcsemegének nevezett süteményt. „A kolozsvári kollégáimat a Petőfi 200 alkalmából vaníliasodóval készített palacsintával leptem meg. A diákcsemege nagyon laktató sütemény, aszalt gyümölcsökkel és magvakkal készült kenyér. A püspökkenyér ennél sokkal könnyebb sütemény, a diákcsemege tömörebb, keményebb. Amikor megszárad, a mokkalikőrbe mártogatva nagyon finom – így tett Petőfi is” – fejtette ki Fehér Attila.
A székely káposzta „születése” is Petőfihez köthető
„De a visszaemlékezések szerint a költő szerette a hagyományos rostélyost is, amelyet burgonyalángossal evett – szlovák eredetű burgonyalángossal, ami hasonlíthatott a tócsnihoz. De a székely káposzta is kötődik Petőfihez: ő adta a nevét, semmi köze a székelyekhez” – fejtette ki Fehér Attila. Hozzátette, ennek az a sztorija, hogy
„De nemcsak azt tudjuk, miket szeretett Petőfi, hanem azt is, hogy mit nem: például a kukorica gölödint. A helység kalapácsában az áll: „én kendet utálom, mint a kukorica gölödint” – a kukoricadarából készült gombócot levesbetétként főzték” – ismertette Fehér Attila.
Fehér Attila elkészítette a kávéalapú Pilvax mokkalikőrt is az eseményre
Fotó: Fehér Attila/Facebook
A töltött tojás sem hiányzott az evangélikus lelkészek találkozóján tartott gasztroeseményről
Fotó: Fehér Attila/Facebook
Petőfi Sándor eposzparódiájának színrevitelével emlékezik a költő születésének 200. évfordulójára a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a premiert pénteken este tartják.
Hány kézirata volt a Nemzeti dalnak? Elszavalta Petőfi a verset a Nemzeti Múzeumnál 1848. március 15-én? Mi történt vele 1849. július 11-én a Segesvár-Fehéregyházi ütközetben?
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
szóljon hozzá!