Tönkreteszik. Súlyosan sérül a szecessziós utcakép a modern tömbházak megépítésével
Fotó: Haáz Vince
A főtéri „üvegház” után újabb, ingatlanfejlesztési projekt néven eladott terv borzolja a kedélyeket Marosvásárhelyen. Néhány vállalkozó a történelmi belvárosban, védett övezetben több patinás lakóházat kíván lebontani, helyükbe pedig tömbházakat bezsúfolni. Ezzel a környék arculatát is megváltoztatnák, ugyanakkor még nehézkesebbé tennék az amúgy is akadozó gépkocsiforgalmat.
2021. augusztus 07., 14:392021. augusztus 07., 14:39
A Kálvária (jelenlegi Alexandru Papiu Ilarian) utca belvárosi szakaszának átalakításával készül egy szűkebb vállalkozói csoport Marosvásárhely védett övezetében tömbházakat építeni. A „fejlesztők” két egymás melletti családi házat, valamint a szomszédoktól kertrészeket vásároltak fel. A múlt század első felében kialakult környékhez még a tömbházépítési lázban égő kommunista hatalom sem nyúlt, most viszont minden hatóság, beleértve a polgármesteri hivatal főépítészét is, rábólintott a kezdeményezésre.
Szép István a szomszédos Kőrösi Csoma Sándor utcában lakik, és abban a szerencsés helyzetben van, hogy ha megépülnek a panelek, egyik sem kerül a kertje tövébe. A férfi, aki lapunktól értesült a tervről, mégis úgy érzi,
Mint meséli, az 1980-as években is felmerült néhány ház lebontásának és tiszteknek szánt panelek építésének gondolata, azonban a környékbeli lakók felháborodása meghiúsította az illetékesek szakmaiatlan tervét. Nem volt könnyű, és jókora bátorság kellett ahhoz, hogy abban a korszakban valaki szembeszálljon a párttal. Viszont a demokráciában, ahol már csak a pénz számít, mint kiderült, szinte lehetetlen jobb belátásra bírni a hatóságokat.
Nem Szép István az egyetlen lakó, aki nem tudott a tervről. A majdani tömbházak közvetlen szomszédságában álló, csodálatos szecessziós ház tulajdonosa, Burghardt Judith is későn szerzett erről tudomást. Mint mondja, amint meghallotta, mire készülnek a beruházók, azonnal felkereste a város főépítészét. „Egy keddi napon toppantam be Daniela Miheţhez, aki éppen fogadónapot tartott, és azt mondta, ő nem tud semmiről semmit. Rá két napra, csütörtökön a kerítésem túlsó oldalán már az új tulajdonosokkal csevegett” – meséli a Papiu 13. szám alatt lakó tőszomszéd.
Burghardt doktornő nem az egyedüli, aki becsapva érzi magát.
– fakad ki lapunknak Körtesi Katalin, aki születése óta az 5. szám alatt lakik. Mint mondja, az ő udvarára fognak a leginkább belátni a majdani épületek tulajdonosai. „Nem vagy önző, részemről építsen más is, de miért kell ezt a kis zöldet innen, a város szívéből felszámolni? Még hány és hány katasztrófára van szükség ahhoz, hogy megértsük: a természetet nem szabad bántani!” – érvel a több mint hat évtizede a Kálvária utcában lakó nő.
Fotó: Haáz Vince
A néhány évvel ezelőtt a közelbe költözött Dinu Socotar volt szociáldemokrata parlamenti képviselőt is zavarja, ami történik. Mint hangsúlyozza, ő vállalkozói szemszögből közelít a témához. Üzletemberként megérti a beruházókat, hogy a befektetés által minél nagyobbat szeretnének nyerni, de azt már nem tudja lenyelni, hogy miért kell egy szép belvárosi rész és a hozzá tartozó zöldövezet a pénzhajhászás áldozatául essen. Vállalkozóként az is zavarja, hogy a tömbházak bezsúfolása következtében a többi ingatlan értéke csökkenni fog. „Nem mindegy, hogy van egy szép magánházam egy másik családi ház mellett, vagy egy tömbház tövében” – magyarázza. Socotar szerint a beruházó akkor is nyert volna, ha az egyik földszintes házat manzárdosította volna – úgy, hogy azzal ne változtassa meg az utcára néző homlokzatát.
Daniela Miheţ szerint ugyanakkor ez nem kötelező.
Jóval azelőtt, hogy felmerült volna a tömbházépítés gondolata, Burghardt Judith számtalanszor fordult az illetékes hatóságokhoz a forgalom mérséklését kérvényezve. Bár elismerték, hogy kérése jogos, a válasz minden egyes esetben ugyanaz volt: semmit nem lehet tenni a forgalom csökkentése érdekében. Az 1948 óta a Papiu nevet viselő Kálvária utca ugyanis két városrészt köt össze. A több tízezer lakóval rendelkező Tudor negyedből itt kelnek át a hegyen azok, akik a kórházakhoz, az orvosi egyetemre, a temetőkhöz, a Várba, a közbeszédben Bulevárdnak nevezett Vársétányra, a Víkendtelepre, a Somostetőre vagy az Unirii negyedbe szeretnének eljutni. De a Segesvár, Szováta, illetve Nyárádszereda irányából érkező kisautós tranzitforgalom is itt halad át, Szászrégen és részben a Mezőség irányába.
A szűk, mindössze kétsávos úton sem parkolni, sem megállni nem lehet, de még egy udvarba vagy garázsba bekanyarodni is komoly feladatot jelent.
– próbálja érzékeltetni a helyzet fonákságát a nyugalmazott fogorvosnő.
Fotó: Haáz Vince
Egy biztos: 2016 és 2020 között a városháza közlekedésügyi bizottsága három ízben is elutasította az építő kérdését. „Valahányszor beterjesztették a javaslatot, a testület mindig határozott nemmel válaszolt. Az amúgy is sokszor lépésben haladó forgalom további akadályoztatásával nem lehet egy ilyen zsúfolt utcát újabb ki- és betérésekkel terhelni” – szögezi le Magyary Előd, aki három éven keresztül irányította a tanács legnagyobb frakcióját. Az RMDSZ volt önkormányzati képviselője azonban egy másik komoly gondot is megemlít. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyobb és hirtelen lezúduló esőzések alkalmával az az utcarész, ahová a beruházók építenének, afféle teknővé alakul, ahová a mindkét irányból összegyűlt víz megáll. Ilyenkor a föld alatti hálózat sokszor órákig nem győzi elnyelni a csapadékmennyiséget. Mivel helytelen módon az esővíz és a szennyvíz ugyanabba a vezetékbe kerül, megtörténhet, hogy ezentúl a három tömbház szennyvize is az úttestre, illetve annak bűze a légtérbe jut – állítja szakemberekre hivatkozva Magyary. Mindezek ellenére a sorozatos nemleges választ követően a 2000-es helyhatósági választások után a beruházónak sikerült kicsikarnia a közlekedésügyi bizottság jóváhagyását.
Azon túl, hogy a temetők és a város legnagyobb iskolái közé tartozó Papiu- és Unirea-főgimnáziumok, valamint a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium környékén még inkább megbénítja a forgalmat, a közel negyven lakrészes tömbház esztétikai szempontból sem illeszkedik a patinás régi házak közé – véli Keresztes Géza.
„Fontos megőrizni a környék jellegét és a város tüdejét, annál is inkább, mivel védett övezetről van szó. A gond az, hogy beindult a lavina: ha a törvényesség látszata alatt ma engedélyt adunk valamiféle furcsaságra, holnap bele kell egyeznünk egy következőbe is. És így, lépésről lépésre, fel lehet számolni a város építészeti örökségét. Ugyanis egy ideje Marosvásárhelyen bármire meg lehet szerezni az építkezési engedélyt” – állítja a műépítész.
Azt már nevük elhallgatását kérő vállalkozóktól tudjuk, hogy ha az ember élelmes, és tudja, kihez és hogyan kell „benyitni”, előbb-utóbb engedéllyel tér ki onnan. A „bármire” célozva, Keresztes egy konkrét példával is szolgál: ez a főtér kakukktojásának számító üvegpalota. Amint a Krónika is beszámolt róla,
Teljesen felborult Marosvásárhely főterének építészeti egyensúlya egy új beruházás megvalósításával – erősítik meg sok helyi lakos véleményét szakemberek, akik szerint a kommunista rendszer sem okozott ekkora kárt. A radikális homlokzatcserét elvégző vállalkozó csak addig tartotta be ígéretét, amíg me
A főtéri, illetve a Papiu-gimnázium környéki ingatlanok közt az az összefüggés, hogy a tervet ugyanaz a szakember, Cristian Hanusz készítette, aki értesüléseink szerint a Kálvária-projektben nemcsak tervezőként, hanem befektetőként is jelen van. Lapunk elsősorban arra lett volna kíváncsi, hogy néhány panelért műépítészként nem sajnál egy újabb szecessziós házat feláldozni, a szakember viszont nem volt hajlandó válaszolni. Mint ahogyan a többi kérdésünkre sem. Mindössze annyit mondott, hogy a társasházak alatt parkoló gépkocsik nem fogják zavarni a forgalmat, de különben is, minden egyes engedélyt beszereztek.
Egy aláírás mindenképpen hiányzik az iratcsomóról: ezt Soós Zoltán polgármesternek kell megadnia. Ha ez a szignó is rákerül az engedélyre, az építő nekiláthat a bontásnak, a szomszédok meg minden bizonnyal a pereskedésnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!