A kolozsvári Házsongárdi temető újabb sírjainak kell műemléki védettséget biztosítani – jelentette ki Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter pénteken Kolozsváron, a történeti temetők örökségi értékeinek a megőrzéséről szóló nemzetközi szeminárium megnyitóján mondott beszédében.
2014. május 16., 12:292014. május 16., 12:29
2014. május 18., 20:562014. május 18., 20:56
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy korábbi miniszteri mandátuma idején, 2012-ben nyilvánították védettnek a műemléknek minősülő temető 392 síremlékét. „Tovább kell haladni ezen az úton” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint ezzel párhuzamosan kell megtalálni a forrásokat, amelyekkel a történelmi jelentőségű sírokat helyre lehet állítani.
A miniszter szerint elsősorban az örökös nélküli sírok esetében van felelőssége a közösségnek, a városnak és a tárcának. Kelemen Hunor megjegyezte, elég egy sétát tenni a 429 éves sírkertben, és kiderül, hogy az nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély, Románia és Európa örökségének is fontos része, amit semmiképpen nem szabad veszni hagyni.
Emil Boc kolozsvári polgármester a város egyik legértékesebb műemlékeként említette a Házsongárdi temetőt, amellyel méltán büszkélkedhet, és reményét fejezte ki, hogy a műemlék sírok listája tovább bővül. Boc köszönetet mondott a nemzetközi szeminárium kolozsvári megszervezéséért, megjegyezve, hogy a rendezvényen bemutatott nyugati példákból a kolozsvári városvezetés is sokat tanulhat.
A mulandóság emlékkövei című szeminárium keretében portugál, spanyol, olasz, osztrák, angliai, amerikai, magyarországi és romániai szakemberek osztják meg a történelmi temetők irányításában, megőrzésében, népszerűsítésében szerzett eddigi tapasztalataikat az érintett helyi vezetőkkel, civil szervezetekkel, kutatókkal.
Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója elmondta, hogy a nemzetközi példák bemutatásával a szervezők mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy elősegítsék a 429 éves kolozsvári sírkert és az abban található síremlékek méltó megbecsülését és megfelelő gondozását.
Virgil Pop építész, a Nyugat-erdélyi Műemlékvédelmi Bizottság titkára előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a temetőre a közeljövőben a legnagyobb veszélyt a kolozsvári újgazdag réteg jelentheti, mely számára presztízskérdés, hogy a Házsongárdba temetkezzék. „Látva, hogy milyen szörnyű házakat építettek maguknak, belegondolni is rossz, hogy milyen síremlékeket emeltetnek majd” – fogalmazta meg félelmeit Virgil Pop.
A műemlékvédelmi tevékenysége miatt ismert szakember előadásában a Házsongárdi temetőre vonatkozó városrendezési előírásokat ismertette, kifejtve: a sírkertre is ugyanazok a normák vonatkoznak, mint a belvárosi műemlék épületekre. A 2010-ben elkészült városrendezési tervben a Házsongárd védett területnek minősült, azonban ez a védelem nem volt tényleges, mutatott rá az előadó, aki fontosnak tartotta megkülönböztetni az emlékmű és a történelmi emlékmű fogalmát.
„Emlékmű az, amit azzal a céllal építenek, hogy az legyen, de nem lesz automatikusan történelmi emlékmű. Az válik történelmi emlékművé, amit mi gondolunk annak. Ez estben előfordul, hogy olyan épület is történelmi emlékművé válhat, ami eredetileg nem emlékműnek épült” – magyarázta a szakember. Úgy vélte, amiatt is óriási nyomás nehezedik a Házsongárdra, hogy a sírkert 1585-ös létrehozásakor alig tízezer lakosa volt a városnak, míg jelenleg több százezer személy él Kolozsváron.
Mint ismeretes, az Erdély panteonjának is hívott kolozsvári Házsongárdi temetőben az erdélyi magyarság megannyi kiemelkedő személyisége nyugszik. A védetté nyilvánított sírok között van Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Xántus János sírboltja, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
szóljon hozzá!