Az újonnan feltárt lósír
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során. A Székely Nemzeti Múzeum munkatársai által végzett munkálatok – a lósír mellett – eddig több cölöpvázas ház maradványát, tárológödröket, ép vagy töredékes edényeket, agyagtárgyak és egy bronztűt hoztak a felszínre.
2025. február 06., 16:162025. február 06., 16:16
Január közepe óta végez megelőző feltárásokat a Székely Nemzeti Múzeum régészcsapata Sepsiszentgyörgy északi határában, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok helyén. A lósírokról és a többi eddigi eredményről az intézmény honlapján olvasható, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben számoltak be csütörtökön az archeológusok, akik mintegy húsz éve tudják, hogy a háromszéki megyeszékhely ezen részén, a Hosszú-láb dűlőnéven ismert környéken nagy kiterjedésű régészeti lelőhely van.
2019-ben és 2020-ban, az arénával szemközti területre tervezett Sapientia-campus területén a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma végzett feltárásokat, azoknak az eredményeiről a Krónika is beszámolt: különlegesnek számít az négy sír, amelyekben összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét tárták fel, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Az állatok csontvázai mellett ritkaságnak nevezhető szarvasagancsból készült zablapálcákat és fejedelmi szekerek maradványait találták meg.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat is feltártak ugyanott, amik azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
A Székely Nemzeti Múzeum által végzett ásatásokról azt írták: „noha az idei kutatások egyelőre szerényebb eredményekkel szolgáltak, mint kollégáink pár évvel ezelőtt folytatott, eleve nagyobb felületet érintő ásatásai, annyi már most kijelenthető, hogy a lelőhelynek ez a része is számos érdekességet tartogat még a régész számára.”
Az épülő jégcsarnok környéke gazdag régészeti lelőhely
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek.
A lószerszám további díszei voltak a bekarcolt spirálmotívummal ellátott, szintén agancsból csiszolt korongok is.
Az ásatás során feltárt objektumok és leletanyag többsége a késő bronzkor vagy a korai vaskor idejéből származik. Ennek a korszaknak a jellegzetes régészeti emlékanyaga a Gáva-Holihrady kultúrkör, amelynek népe hatalmas területet hódított meg a Kr. e. 12–9. századok folyamán, a magyar Alföldtől Erdélyen át egészen a Dnyeszter felső folyásáig.
Egy feltárt tárolóverem
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Az ásatás során eddig előkerült:
Különleges leletként megemlíthető egy bronz tokos-füles balta készítésére használt öntőminta, néhány miniatűr agyagtárgy és egy bronztű.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!