Négy évvel ezelőtt összesen 650 ezüstpénzt találtak amatőr kincskeresők az újszentannai Avar-domb közelében, amelyet kiterjedtsége miatt a „Kárpátok Trójájaként” emlegetnek.
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
Újabb római kori falmaradványt tenne a nagyközönség számára is láthatóvá az önkormányzat Kolozsvár belvárosában – jelentette be hétfőn Emil Boc polgármester, aki szerint a napokban talált lelet a dák-római folytonosságot bizonyítja.
Öt régészeti lelőhelyet is találtak Bihar község most épülő terelőútján, ami miatt ki kell tolni a munkálatok befejezésének eredetileg tervezett határidejét – tudatta szerdán Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke.
Értékes leletet, a többi között római kori arany ékszereket és egy ritka bronzedényt találtak a régészek Gyulafehérváron.
Az elmúlt két napban az UNESCO szakértője helyszíni terepszemlét tartott a mikházi római kori castrum és libánfalvi római kori őrtorony helyszínén – írja közösségi oldalán Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke.
A Maros Megyei Múzeum munkatársai erdélyi és magyarországi szakemberekkel karöltve újra kezdték júniusban a mezősámsondi Pogányvár régészeti feltárását – közölte Facebook-oldalán az intézmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok