Új felfedezéseket tettek, még több időt és pénzt emészt fel a restaurálási „ostrom” a borosjenői várban

Nagyon régi és nagyon új. Másfél éve dolgoznak a borosjenői vár felújításán, a munkálatok tovább húzódnak •  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Nagyon régi és nagyon új. Másfél éve dolgoznak a borosjenői vár felújításán, a munkálatok tovább húzódnak

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának. Az Arad megyei középkori műemlék korszerűsítése – akárcsak az erdélyi-partiumi épített örökség sok más jeles képviselője esetében – hosszas huzavona után kezdődhetett el, és máris késéseket jegyeznek, viszont legalább biztossá vált, hogy megmentik az enyészettől a 21. századi gazdák az oly sokat megélt várkastélyt.

Páva Adorján

2024. január 21., 18:492024. január 21., 18:49

2024. január 22., 09:332024. január 22., 09:33

Borosjenő városa, az Aradtól 48 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhelynek legfőbb jelképét 2022 nyarán kezdték el felújítani, és az eredeti tervek szerint tavaly le kellett volna zárni a munkálatokat. Mára azonban csupán a teendők 85 százalékával készültek el. Călin Abrudan polgármester a minap az Agerpres hírügynökségnek elmondta,

a projektet egyrészt a bürokrácia késleltette, másrészt a munkálatok során tett felfedezések.

Ráfért a felújítás a műemlékre •  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Ráfért a felújítás a műemlékre

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

„Körülbelül két évet vártunk, míg valamennyi engedélyt megkaptunk a munkálatok elkezdéséhez. Műemléképület lévén, minden késlekedést eredményezett. Ráadásul az ásatások során értékes építészeti elemekre, például árkádokra bukkantak, amelyeket szintén restaurálni kell” – jelentette ki az elöljáró. A liberális politikus jelezte,

miközben az eredeti büdzsé 18,9 millió lejt tett ki, az újabb teendők a becslések szerint további 15 millió lejt emésztenek majd fel, ezek elvégzésére külön versenytárgyalást írnak ki.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Így mindent összevetve 85-ről 60 százalékra csökken a munkálatok letudott aránya. Pedig az eredeti tervek szerint mára meg kellett volna nyitni a látogatók előtt bezárt, megújult várkastélyt, amelyben Călin Abrudan beszámolója szerint jelenleg a belső mennyezeteken, falakon dolgoznak, miközben a tornyok helyiségeiben már végeztek a munkálatokkal.

Amelyek elkezdésének már 2019-ben zöld jelzést adott a bukaresti fejlesztési minisztérium és az európai uniós alapok felett rendelkező nyugati fejlesztési régió képviselői által aláírt szerződés. Csakhogy sokáig semmi nem történt. Abrudan 2020 nyarán azt nyilatkozta, „már nagyon közel állnak” ahhoz, hogy lezárhassák a több évtizede kihasználatlanul álló, így leromlott állagú ingatlan tervezési és kivitelezési munkálataira kiírt versenytárgyalást, és „legtöbb fél éven belül” aláírják a szerződést, hogy majd 2021 februárjában elkezdhessék a munkát.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Viszont erre 2022 nyaráig kellett várni. Az eredeti tervek szerint a projekt a tetőzet, a külső és belső falak korszerűsítését, szerkezeti megerősítést, a faanyagok és vezetékek kicserélését tartalmazta, illetve építészeti világítás beüzemelését is.

Erre azonban még várni kell, viszont a sokat látott és megélt falak ennyit még bizonyára kibírnak, legfőképp a jelentős, „életmentő” korszerűsítési munkálatoknak köszönhetően.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Borosjenőn egy vár vagy ahhoz hasonlatos építmény biztos megléte legkorábban Losonczi István idejére tehető, pontosabban 1387-re, amikor a Jenőn tartózkodó horvát–szlavón bán okmányt adott ki innen (más források szerint a település várát először 1295-ben említik castri Jeneu alakban). A borosjenői várat először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–40-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partjára épített várat.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

A törökök 1566-ban bevették, majd erdélyi fejedelmek, aztán ismét a törökök kezére került, a 17. század végére pedig osztrák császári tulajdonná vált. Katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte el mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékkal élő gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött. Borosjenő város önkormányzata a kétezres évek elején vette át az épületet.

•  Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului Galéria

Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului

Aztán 2019-ben az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttesét tárták fel Borosjenő várában a Teleki László Alapítvány támogatásával.

Ugyanis – amint arról beszámoltunk – falkutatásokat végeztek az alapítvány által megvalósított Rómer Flóris Terv anyagi támogatásával, az aradi múzeumokkal szakmai partnerségben és a helyi önkormányzat adminisztratív segítségével. A kutatások során értékes kőfaragványokra bukkantak, amelyek az aradi múzeumba kerültek. A borosjenői vár falaiból előkerült dénesmonostori leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a szűkebb régióban, de jelentősége messze túlmutat ennek a határain – közölték akkor a kutatók.

korábban írtuk

Értékes kőfaragványokra bukkantak a borosjenői vár falkutatásakor
Értékes kőfaragványokra bukkantak a borosjenői vár falkutatásakor

Az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttesét tárták fel az Arad megyei Borosjenő várában a Teleki László Alapítvány támogatásával. Az alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tár

Borosjenő – melynek neve a magyar Jenő törzsnévből ered, akinek szállásterülete lehetett, előtagja pedig a környékbeli gazdag bortermő vidékre utal – a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. Már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is többségében románok lakta település volt, a legutóbbi cenzuson a 8800 lakosból 229-en vallották magukat magyarnak.

•  Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului Galéria

Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului

•  Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului Galéria

Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului

•  Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan Galéria

Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan

•  Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan Galéria

Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 16., szerda

Rabszolgaként, embertelen körülmények közt dolgoztattak állomásokon összeszedett személyeket egy székelyföldi esztenán

Rabszolgamunkára kényszerítettek hat személyt egy Kovászna megyei juhistállónál.

Rabszolgaként, embertelen körülmények közt dolgoztattak állomásokon összeszedett személyeket egy székelyföldi esztenán
2024. október 16., szerda

Hétfőtől lép életbe az új parkolási rend az egyik partiumi megyeszékhelyen

Jövő hétfőn lép életbe az új parkolási rend, és azzal együtt az új díjszabás Aradon. A legfontosabb változás, hogy ebből a szempontból az eddigi háromról négy övezetre osztották a várost, és bevezették a rövid idejű parkolást.

Hétfőtől lép életbe az új parkolási rend az egyik partiumi megyeszékhelyen
2024. október 16., szerda

Nem csitulnak a kedélyek Székelyhídon, referendum is készül az egyetlen szavazattal győző polgármester ellen

Több mint négy hónappal a június 9-ei választások után, és rövid idővel az új mandátumok átvétele előtt sem csitulnak a kedélyek Székelyhídon, zajlik a politikai adok-kapok, és a bihari város lakosságát is megosztja a választások eredménye.

Nem csitulnak a kedélyek Székelyhídon, referendum is készül az egyetlen szavazattal győző polgármester ellen
2024. október 16., szerda

Volt magyar alpolgármestert neveztek ki Kolozs megye új alprefektusává

Buzás-Fekete Máriát, Bánffyhunyad alpolgármesterét nevezte ki szerdán a kormány Kolozs megye új alprefektusává a korábban lemondott Tasnádi István Szilárd helyére – írta online kiadásában a Szabadság napilap szerdán.

Volt magyar alpolgármestert neveztek ki Kolozs megye új alprefektusává
2024. október 16., szerda

Hamarosan mindegyik iskolában lesz benti mosdó

Iskolai mosdók építésére és felszerelésére 4,735 millió lejt utalt ki szerdán a kormány az államkasszából 14 megye helyi önkormányzatainak.

Hamarosan mindegyik iskolában lesz benti mosdó
2024. október 16., szerda

Rég konfliktusban állnak egymással az eltűnt Hunyad megyei gyerekek szülei

A Hunyad megyei Szentandrásról eltűnt három gyermek szülei régóta konfliktusban állnak egymással, az elmúlt két évben pereskedtek a bíróságon a szülői felügyeleti jog gyakorlásáért – tájékoztatott szerdán a családügyi minisztérium.

Rég konfliktusban állnak egymással az eltűnt Hunyad megyei gyerekek szülei
2024. október 16., szerda

Ezúttal nyolc fiatal ukrán férfit kellett lehozniuk a hegyekből a Máramaros megyei hegyimentőknek

Egy hegyimentőkből és határrendészekből álló csapat a keddről szerdára virradó éjszaka lehozott a hegyekből nyolc ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül szöktek át Ukrajnából Romániába.

Ezúttal nyolc fiatal ukrán férfit kellett lehozniuk a hegyekből a Máramaros megyei hegyimentőknek
2024. október 16., szerda

Győzött a hívek hite, ma már az egyház is engedélyez ájtatosságot a Mária-jelenések helyszínén

A millennium évében egy libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán, de a katolikus egyház sokáig tiltotta a szertartásokat a helyszínen. A jelenések helyén fakadt forrás vizének csodatevő erőt tulajdonítanak.

Győzött a hívek hite, ma már az egyház is engedélyez ájtatosságot a Mária-jelenések helyszínén
2024. október 15., kedd

Legyűri az erdőt a 200 millió eurós erdélyi erőmű

A Hidroelectrica megkapott minden szükséges engedélyt az erdőirtásra Maros megyében, mely elengedhetetlen a 200 millió euróból megépülő, több mint 90 százalékban elkészült ratosnyai vízerőmű befejezéséhez.

Legyűri az erdőt a 200 millió eurós erdélyi erőmű
2024. október 15., kedd

Beperelte a Maros megyei prefektus Makfalva polgármesterét a székely zászló kihelyezése miatt

Beperelte a Maros megyei prefektus a székelyföldi Makfalva polgármesterét, Vass Imrét a székely zászló köztérre való kihelyezése miatt – tudatta kedden az MTI-vel Kincses Előd ügyvéd.

Beperelte a Maros megyei prefektus Makfalva polgármesterét a székely zászló kihelyezése miatt