Új felfedezéseket tettek, még több időt és pénzt emészt fel a restaurálási „ostrom” a borosjenői várban

Nagyon régi és nagyon új. Másfél éve dolgoznak a borosjenői vár felújításán, a munkálatok tovább húzódnak •  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Nagyon régi és nagyon új. Másfél éve dolgoznak a borosjenői vár felújításán, a munkálatok tovább húzódnak

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának. Az Arad megyei középkori műemlék korszerűsítése – akárcsak az erdélyi-partiumi épített örökség sok más jeles képviselője esetében – hosszas huzavona után kezdődhetett el, és máris késéseket jegyeznek, viszont legalább biztossá vált, hogy megmentik az enyészettől a 21. századi gazdák az oly sokat megélt várkastélyt.

Páva Adorján

2024. január 21., 18:492024. január 21., 18:49

2024. január 22., 09:332024. január 22., 09:33

Borosjenő városa, az Aradtól 48 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhelynek legfőbb jelképét 2022 nyarán kezdték el felújítani, és az eredeti tervek szerint tavaly le kellett volna zárni a munkálatokat. Mára azonban csupán a teendők 85 százalékával készültek el. Călin Abrudan polgármester a minap az Agerpres hírügynökségnek elmondta,

a projektet egyrészt a bürokrácia késleltette, másrészt a munkálatok során tett felfedezések.

Ráfért a felújítás a műemlékre •  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Ráfért a felújítás a műemlékre

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

„Körülbelül két évet vártunk, míg valamennyi engedélyt megkaptunk a munkálatok elkezdéséhez. Műemléképület lévén, minden késlekedést eredményezett. Ráadásul az ásatások során értékes építészeti elemekre, például árkádokra bukkantak, amelyeket szintén restaurálni kell” – jelentette ki az elöljáró. A liberális politikus jelezte,

miközben az eredeti büdzsé 18,9 millió lejt tett ki, az újabb teendők a becslések szerint további 15 millió lejt emésztenek majd fel, ezek elvégzésére külön versenytárgyalást írnak ki.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Így mindent összevetve 85-ről 60 százalékra csökken a munkálatok letudott aránya. Pedig az eredeti tervek szerint mára meg kellett volna nyitni a látogatók előtt bezárt, megújult várkastélyt, amelyben Călin Abrudan beszámolója szerint jelenleg a belső mennyezeteken, falakon dolgoznak, miközben a tornyok helyiségeiben már végeztek a munkálatokkal.

Amelyek elkezdésének már 2019-ben zöld jelzést adott a bukaresti fejlesztési minisztérium és az európai uniós alapok felett rendelkező nyugati fejlesztési régió képviselői által aláírt szerződés. Csakhogy sokáig semmi nem történt. Abrudan 2020 nyarán azt nyilatkozta, „már nagyon közel állnak” ahhoz, hogy lezárhassák a több évtizede kihasználatlanul álló, így leromlott állagú ingatlan tervezési és kivitelezési munkálataira kiírt versenytárgyalást, és „legtöbb fél éven belül” aláírják a szerződést, hogy majd 2021 februárjában elkezdhessék a munkát.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Viszont erre 2022 nyaráig kellett várni. Az eredeti tervek szerint a projekt a tetőzet, a külső és belső falak korszerűsítését, szerkezeti megerősítést, a faanyagok és vezetékek kicserélését tartalmazta, illetve építészeti világítás beüzemelését is.

Erre azonban még várni kell, viszont a sokat látott és megélt falak ennyit még bizonyára kibírnak, legfőképp a jelentős, „életmentő” korszerűsítési munkálatoknak köszönhetően.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

Borosjenőn egy vár vagy ahhoz hasonlatos építmény biztos megléte legkorábban Losonczi István idejére tehető, pontosabban 1387-re, amikor a Jenőn tartózkodó horvát–szlavón bán okmányt adott ki innen (más források szerint a település várát először 1295-ben említik castri Jeneu alakban). A borosjenői várat először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–40-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partjára épített várat.

•  Fotó: Facebook/Cetatea Ineu Galéria

Fotó: Facebook/Cetatea Ineu

A törökök 1566-ban bevették, majd erdélyi fejedelmek, aztán ismét a törökök kezére került, a 17. század végére pedig osztrák császári tulajdonná vált. Katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte el mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékkal élő gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött. Borosjenő város önkormányzata a kétezres évek elején vette át az épületet.

•  Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului Galéria

Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului

Aztán 2019-ben az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttesét tárták fel Borosjenő várában a Teleki László Alapítvány támogatásával.

Ugyanis – amint arról beszámoltunk – falkutatásokat végeztek az alapítvány által megvalósított Rómer Flóris Terv anyagi támogatásával, az aradi múzeumokkal szakmai partnerségben és a helyi önkormányzat adminisztratív segítségével. A kutatások során értékes kőfaragványokra bukkantak, amelyek az aradi múzeumba kerültek. A borosjenői vár falaiból előkerült dénesmonostori leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a szűkebb régióban, de jelentősége messze túlmutat ennek a határain – közölték akkor a kutatók.

korábban írtuk

Értékes kőfaragványokra bukkantak a borosjenői vár falkutatásakor
Értékes kőfaragványokra bukkantak a borosjenői vár falkutatásakor

Az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttesét tárták fel az Arad megyei Borosjenő várában a Teleki László Alapítvány támogatásával. Az alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tár

Borosjenő – melynek neve a magyar Jenő törzsnévből ered, akinek szállásterülete lehetett, előtagja pedig a környékbeli gazdag bortermő vidékre utal – a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. Már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is többségében románok lakta település volt, a legutóbbi cenzuson a 8800 lakosból 229-en vallották magukat magyarnak.

•  Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului Galéria

Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului

•  Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului Galéria

Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului

•  Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan Galéria

Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan

•  Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan Galéria

Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése