„Körülbelül két évet vártunk, míg valamennyi engedélyt megkaptunk a munkálatok elkezdéséhez. Műemléképület lévén, minden késlekedést eredményezett. Ráadásul az ásatások során értékes építészeti elemekre, például árkádokra bukkantak, amelyeket szintén restaurálni kell” – jelentette ki az elöljáró. A liberális politikus jelezte,

Így mindent összevetve 85-ről 60 százalékra csökken a munkálatok letudott aránya. Pedig az eredeti tervek szerint mára meg kellett volna nyitni a látogatók előtt bezárt, megújult várkastélyt, amelyben Călin Abrudan beszámolója szerint jelenleg a belső mennyezeteken, falakon dolgoznak, miközben a tornyok helyiségeiben már végeztek a munkálatokkal.

Amelyek elkezdésének már 2019-ben zöld jelzést adott a bukaresti fejlesztési minisztérium és az európai uniós alapok felett rendelkező nyugati fejlesztési régió képviselői által aláírt szerződés. Csakhogy sokáig semmi nem történt. Abrudan 2020 nyarán azt nyilatkozta, „már nagyon közel állnak” ahhoz, hogy lezárhassák a több évtizede kihasználatlanul álló, így leromlott állagú ingatlan tervezési és kivitelezési munkálataira kiírt versenytárgyalást, és „legtöbb fél éven belül” aláírják a szerződést, hogy majd 2021 februárjában elkezdhessék a munkát.

Viszont erre 2022 nyaráig kellett várni. Az eredeti tervek szerint a projekt a tetőzet, a külső és belső falak korszerűsítését, szerkezeti megerősítést, a faanyagok és vezetékek kicserélését tartalmazta, illetve építészeti világítás beüzemelését is.

Borosjenőn egy vár vagy ahhoz hasonlatos építmény biztos megléte legkorábban Losonczi István idejére tehető, pontosabban 1387-re, amikor a Jenőn tartózkodó horvát–szlavón bán okmányt adott ki innen (más források szerint a település várát először 1295-ben említik castri Jeneu alakban). A borosjenői várat először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–40-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partjára épített várat.

A törökök 1566-ban bevették, majd erdélyi fejedelmek, aztán ismét a törökök kezére került, a 17. század végére pedig osztrák császári tulajdonná vált. Katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte el mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékkal élő gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött. Borosjenő város önkormányzata a kétezres évek elején vette át az épületet.