Tusványos – Orbán Viktor a V4-ek megerősödéséről és a Soros-birodalomról

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Az elmúlt egy év legjelentősebb eseménye a Visegrádi négyek (V4) megerősödése – mondta a miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn. Orbán Viktor szerint az Európai Uniónak vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben.

Hírösszefoglaló

2017. július 22., 12:272017. július 22., 12:27

2017. július 22., 23:152017. július 22., 23:15

Orbán Viktor a Tusványoson úgy fogalmazott: Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél, ami nagyon nagy dolog.

A kormányfő

több mint 10 pontban fogalmazta meg egy erős állam ismérveit,

ezek között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, és a stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonban legyenek. Kifejtette, hogy egy erős ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, és a feltételek között említette a közbiztonságot, amely magában foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását. Fontosnak nevezte, a kulturális identitás megtartását, a jövő magyarságának egy közösségbe való szervezését.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

A miniszterelnök hangsúlyozta: a modern állam feltétele az is, hogy képes legyen vendégül látni a világ nagy rendezvényeit, Budapest épp most bizonyítja be magának és a világnak, hogy nincs olyan rendezvény a foci vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni.

Brüsszel és a Soros-birodalom

Az Európai Uniónak vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn. 

korábban írtuk

Tusványos – Tőkés László: véget kell vetni a hungarofóbiának
Tusványos – Tőkés László: véget kell vetni a hungarofóbiának

Tőkés László szerint egyszer és mindenkorra véget kell vetni annak a hungarofóbiának, amely csak az antiszemitizmushoz és cigányellenességhez hasonlítható. Az EP- képviselő a Tusványos keretében tartott szombati előadásában beszélt erről. 

A kormányfő rámutatott: az emberek véleményével szemben

Brüsszelben kialakult egy szövetség, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje és a Soros-birodalom vesz részt. 

Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorolási ügynökséget.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben és ezután meg kell reformálni az uniót. 

Kiállt amellett, hogy Szerbiát minél előbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerződésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal. 

Orbán: a migráció nem válasz a gazdasági problémák megoldására

A miniszterelnök szerint a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz. Orbán Viktor úgy vélte:

a munkaerőhiány migránsokkal való pótolása olyan, mint amikor a hajótörött tengervizet iszik.

„Az is víz, de tovább növeli a bajt” – jelentette ki. 

Orbán Viktor a román élvonalba feljutott Sepsi OSK mezével •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Orbán Viktor a román élvonalba feljutott Sepsi OSK mezével

Fotó: Gecse Noémi

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával. Példaként hozta fel, hogy míg az európai kultúra kívánatosnak tartja, hogy a férfiak és a nők egyenrangúak legyenek, az iszlám kultúrában a nő alárendelt a férfinak. 

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a muszlim közösségek a saját kultúrájukat erősebbnek tekintik, mint a keresztény kultúrát. Az erősebb ezért soha nem fogja a gyengébbet magáévá tenni. Az átnevelés ezért nem lehet sikeres – vélekedett Orbán Viktor. 

A jövő évi választás tétjéről

A jövő évi választások tétje, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő megerősítette:

amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határokat meg fogják védeni.

Kiemelte: az ellenzék ezzel szemben nyíltan hirdeti, hogy le fogják bontani a kerítést, és a bevándorlókat be fogják az országba, egyet fognak érteni a bevándorlók teljes és kötelező szétosztásával, készen állnak arra, hogy Európát átadják egy új, kevert összetételű európai jövő számára. Ez adja a választások európai tétjét – tette hozzá.

•  Fotó: MTI/Veres Nándor Galéria

Fotó: MTI/Veres Nándor

Szintén éles határvonal húzódik az ellenzéki pártok és a kormánypártok között abban, hogy adjanak-e több hatalmat Brüsszelnek – közölte.

Emellett lesz a voksolásnak egy közép-európai tétje is – hangsúlyozta. A brüsszeli bürokraták és Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket – jelezte.

Orbán Viktor kitért arra is: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.

„A magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek”

A magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közönségből érkező kérdésre válaszolva. 

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Arra a kérdésre, hogy „Putyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?", a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. Kifejtette:

minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen.

Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke. 

„Hét éve dolgozunk azon, hogy a lecsatlakozásos, szövetségesi gondolkozás és logika helyén a nemzeti önérdekből kiinduló külpolitikát építsük fel. (.) Jól állunk. Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következő választás után megoldandó feladat. Nem lehetetlen. Látjuk a lehetőséget” – hangoztatta Tusnádfürdőn Orbán Viktor.

korábban írtuk

Kósa: provokáció volt Orbán Viktor tusnádfürdői kifütyülése
Kósa: provokáció volt Orbán Viktor tusnádfürdői kifütyülése

Kósa Lajos provokációnak nevezte, hogy Orbán Viktor előadása alatt egy nő sípolni kezdett a hallgatóságban, és köszönetet mondott azért, hogy a rendezők a sípolót „kimentették a tömegből”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 27., kedd

Indul a visszaszámlálás: a hétvégén megnyitják a várva várt körgyűrűt Élesden

Augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órakor átadják a forgalomnak az élesdi körgyűrű valamennyi szakaszát, tehát a teljes nyomvonalon lehet majd közlekedni a Bihar megyei kisvárost kikerülő új aszfaltcsíkon.

Indul a visszaszámlálás: a hétvégén megnyitják a várva várt körgyűrűt Élesden
2024. augusztus 27., kedd

Vízi jármű lett az autóból a Kolozsvárt elárasztó felhőszakadás idején

Heves felhőszakadás csapott le kedden délután a kincses városba, számos helyen okozva fennakadást az autóforgalomban.

Vízi jármű lett az autóból a Kolozsvárt elárasztó felhőszakadás idején
2024. augusztus 27., kedd

Kisebb erdélyi városok is nagyot alkotnak

A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.

Kisebb erdélyi városok is nagyot alkotnak
2024. augusztus 27., kedd

A deszkások helyett egyelőre csak az új skate park költségei ugranak nagyokat Brassóban

Az eredetileg tervezett összeg kétszeresére ugorhatnak az ország legnagyobb gördeszkaparkjának megvalósítási költségei Brassóban.

A deszkások helyett egyelőre csak az új skate park költségei ugranak nagyokat Brassóban
2024. augusztus 27., kedd

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne az új csíkszeredai főkonzul

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne Dolhai István, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja – közölte a diplomata a kedden Csíkszeredában tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne az új csíkszeredai főkonzul
2024. augusztus 27., kedd

Kéztöréssel végződött a megválasztott polgármester és a főépítész vitája egy Hargita megyei településen

Kéztöréssel került kórházba kedden Maroshévíz megválasztott polgármestere, Sebastian Buzilă, miután fizikai összetűzésbe került a Hargita megyei város főépítészével.

Kéztöréssel végződött a megválasztott polgármester és a főépítész vitája egy Hargita megyei településen
2024. augusztus 27., kedd

Erős széllökések által kísért záporok várhatók több erdélyi megyében

Szerda reggelig viharok várhatók Erdélyben, a hegyvidéken, Moldvában és Munténia északi részén – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős széllökések által kísért záporok várhatók több erdélyi megyében
2024. augusztus 26., hétfő

Egyik napról a másikra változhat a hőmérséklet szeptember elején

Továbbra is marad a hőség, de légköri instabilitásra is számítanunk kell a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 26-ától szeptember 8-áig érvényes előrejelzéséből.

Egyik napról a másikra változhat a hőmérséklet szeptember elején
2024. augusztus 26., hétfő

Hiba csúszhatott a nyugdíj-újraszámítási folyamatba egy erdélyi megyében, leállt több ezer végzés kézbesítése

Több mint 5000 nyugdíj-újraszámítási végzés kikézbesítését állította le a Fehér megyei nyugdíjpénztár, miután felmerült a gyanú, hogy tévedés csúszott be.

Hiba csúszhatott a nyugdíj-újraszámítási folyamatba egy erdélyi megyében, leállt több ezer végzés kézbesítése
2024. augusztus 26., hétfő

Hasonlított is meg nem is a járványügyi védekezés a 18-19. században a mostanihoz Erdélyben és Magyarországon

A járványövezetekből érkező leveleket lyuggatással és füstöléssel, a pénzérméket ecetes vízzel fertőtlenítették a 18-19. században Erdélyben és Magyarországon, és az országba érkezőknek legkevesebb 21 napot vesztegzárban kellett tölteniük.

Hasonlított is meg nem is a járványügyi védekezés a 18-19. században a mostanihoz Erdélyben és Magyarországon