Nyugat-Európában adókedvezményekkel ösztönzik, hogy energiatakarékosak legyenek az ingatlanok
Fotó: Rédai Attila
Nagy érdeklődés mutatkozik a szeptember 15-én induló, a lakások energetikai hatékonyságának növelését célzó program iránt, sokan akarják az elsők között benyújtani az igénylésüket. A lapunknak nyilatkozó építőmérnök elmondta, a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett programban nem egyszerű a részvétel, ám a szakcégek segítenek a pályázóknak.
2020. augusztus 24., 07:592020. augusztus 24., 07:59
Rámozdultak a szakcégek a román környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett, a lakások energetikai hatékonyságának növelését célzó programra. Bár a pályázati útmutató szerint ezúttal nem a kivitelezőknek, hanem a kedvezményezett magánszemélyeknek kell benyújtaniuk az igénylést, a társaságok ajánlják szolgáltatásaikat, termékeiket, sőt segítséget nyújtanak az iratcsomó összeállításában is.
hiszen a támogatás odaítélésének egyik előfeltétele az energetikai audit elvégzése.
Czine Zsolt építőmérnök – akinek cége is készít energetikai felmérést és auditot – lapunknak elmondta, a tapasztalatok szerint az újabb építésű családi házaknál már jobban figyelnek az energetikai hatékonyságra, de a legtakarékosabbnak számító passzívházig általában még minden ingatlant lehet tovább fejleszteni, hogy növeljék ezt a szintet, és C-ről B-re vagy B-ről A-ra módosuljon a lakás besorolása. Az energetikai vizsgálat elkészülte után javaslatokat is megfogalmaznak, milyen beruházásokkal lehet energiatakarékosabbá tenni az épületet.
Fotó: Rédai Attila
Elsősorban a homlokzatszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés- vagy éppen a hűtésrendszerek korszerűsítésével érhető el a legjobb eredmény – mutatott rá lapunknak Czine Zsolt. Télen a benti és a kinti hőmérséklet közötti különbség meghaladhatja a 40 Celsius-fokot, és ha ilyenkor hőkamerával megvizsgáljuk az épületet, kiderül,
Nem mindegy, milyen anyagokkal szigetelik a homlokzatokat, hiszen a kőzetgyapot drágább, de hatékonyabb, mint a polisztirén, ez utóbbinál is számít a szigetelőanyag vastagsága. A nyílászáróknál hasonlóképpen nagyok a különbségek, Nyugat-Európában a műanyag ajtókat-ablakokat lecserélték fára, de ezt is lehet fokozni, hiszen a háromrétegű üvegablak a leginkább energiatakarékos.
A fűtésrendszerek esetében sem mindegy, milyen fűtőanyagot – gáz, fa, elektromos energia vagy biomassza – használnak, és milyen mennyiségben, mennyire autonóm a rendszer. Bár Costel Alexe környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, jelenleg a romániai házak nagy része nem megfelelően hőszigetelt, ezért a külső falak okozta energiaveszteség eléri a 30, az ablakok vagy a tető okozta energiaveszteség pedig a 25 százalékot, a szakértő szerint ez nem ennyire egyértelmű. Minden lakásban más az energiaveszteség, rengeteg tényező befolyásolja, ezért ugyanazzal a beruházással nem lehet ugyanazt a hatékonyságot elérni.
Fotó: Rédai Attila
A társadalom és az egyén számára egyaránt előnyös, ha minél energiatakarékosabbak az épületek: a tulajdonosok kevesebbet fizetnek az energiáért, és ha ebből kevesebbet használnak, kevésbé szennyezik a környezetet.
– szögezte le a Krónikának az építőmérnök. Hozzátette, Nyugat-Európában már adókedvezményekkel ösztönzik, hogy energiatakarékosabbak legyenek az ingatlanok, de a román kormány által meghirdetett támogatási program is ezt a célt szolgálja. Czine Zsolt kifejtette, a minisztérium által meghirdetett programban nem egyszerű a részvétel, ám a szakcégek segítenek a pályázóknak.
Az Energetikailag hatékony lakás elnevezésű program keretében legtöbb 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatás igényelhető a Környezetvédelmi Alapon keresztül. Erre az évre 430 millió lejes költségvetést jelentettek be, az összeg mintegy 9000 igénylés finanszírozására elegendő.
Fotó: Rédai Attila
A támogatás odaítélésének előfeltétele egyrészt az energetikai audit elvégzése, másrészt olyan projekttel kell jelentkezni, amelynek kivitelezésével legalább egy osztállyal nő a lakás energetikai hatékonysága. A programra szeptember 15. után online lehet jelentkezni, az igénylés elfogadásakor minden jelentkező kap egy egyedi azonosítószámot, és 60 nap áll a rendelkezésére, hogy benyújtsa a teljes dossziét. A beruházást 18 hónapon belül kell megvalósítani. Az ehhez szükséges felszereléseket az országon belül bárhonnan beszerezhetik a kedvezményezettek, a munkálatokat azonban kizárólag erre szakosodott cégek végezhetik. A Környezetvédelmi Alap végül újabb energetikai auditot végez, és kifizeti a beruházás költségének 60 százalékát.
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.
Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!