Sok mindent belelát. Ovidiu Șoaită polgármester szerint kell valami extra turistavonzó erő is
Fotó: Szucher Ervin
Megkésve és nehézkesen, de beindult a 14. századbeli szászkézdi parasztvár restaurálása. Ha minden a jelenlegi ütemben halad, két év múlva Erdély egyik legérdekesebb idegenforgalmi célpontjává válhat a valamikori szász falu erődítménye. Az újrázni készülő Ovidiu Șoaită polgármesternek további, turistacsalogató célú tervei is vannak a várral, szakemberek szerint azonban néhány ötlet teljesen elrugaszkodott a valóságtól.
2020. augusztus 13., 17:252020. augusztus 13., 17:25
2020. augusztus 13., 17:352020. augusztus 13., 17:35
Felállványozott várfalak, ám lakatra zárt, üres munkatelep, valamint a restaurálás jogát elnyerő vállalkozóra neheztelő polgármester fogadott négy hónappal ezelőtt Szászkézden. Ovidiu Șoaită nyugtalanságát a mindössze helyben topogáshoz elegendő munkaütem váltotta ki. „Nincsenek mesteremberek, nincs ki dolgozzék, a munka nem halad, veszélyben az uniós finanszírozás” – sorolta a gondokat március elején a Királyföld mai Maros megyei szélén fekvő község elöljárója.
vagy szerződésbontásban gondolkodik, vagy elhiszi a vállalkozónak, hogy sikerül behoznia a késést. A polgármester tisztában volt azzal, hogy egy esetleges szerződésbontás újabb tender kiírását és ezzel együtt további elpazarolt hónapokat vagy akár éveket jelent. Dragoș Feurdean, az építkezési közbeszerzést elnyerő cég tulajdonosa is nyugtatni próbálta a polgármestert. „Térjen vissza akár két hónap múlva, és meglátja, mire mentünk” – mondta a telefonvonal másik végéről. Ugyanis a bekerített és lelakatolt építőtelepen sem őt, sem csapatát nem találtuk.
Mint mondja, önmagában a hajó alakú, mintegy ötezer négyzetméter alapterületű parasztvár és a szépen rendbe tett 15. század végi főtéri templom és óratornya így is vonzza a hazai és külföldi látogatókat, de ahhoz, hogy még több turista forduljon meg a Segesvártól mintegy húsz kilométerre fekvő településen, valami extra kínálatra is szükség volna.
Bevehető. Sokáig a hideg és a mesterek hiánya hátráltatta az uniós pályázatból fi nanszírozott felújítási munkálatokat
Fotó: Szucher Ervin
Az erődítményt egy kis kápolnával gazdagítaná, azonban úgy véli, az igazi turistacsalogatót a valamikori alagutak helyreállítása jelentené.
Az egyik járat a domb mögé, a másik az UNESCO-örökség részét képező evangélikus templomba vezetett. Isten házának restaurálásakor az archeológusoknak nem sikerült megtalálniuk az alagút falubeli végét, azonban Șoaită magabiztosan állítja, hogy annak „márpedig léteznie kellett”, hiszen a várbeli kút mélyén egy nyílás van, ami a földalatti titkos folyosó bejárata lehet.
Bár a községgazda elmélete a valóság és a legenda mezsgyéjén táncol, egyáltalán nem tűnik elrugaszkodottnak: Európa-szerte szinte nincs olyan középkori vár, amely titkos alagutak révén ne „kommunikált” volna a település fontosabb részeivel. A szászkézdi erődítményről pedig jól tudjuk, hogy számos esetben a falu és a környékbeli települések menedékeként, valamint az élelemtartalékok raktározására szolgált. Az is igaz, hogy eddig szinte egyetlen európai várban sem sikerült megtalálni a legendákban szereplő földalatti járatokat. A feljegyzések csak arról tanúskodnak, hogy mindössze a kurucoknak sikerült elfoglalniuk 1704-ben.
„Ez egy majdani pályázat tárgyát képezné, egyelőre fejezzük be a várfalak helyreállítását, és a dombra vezető utat” – mondja a polgármester, miközben irodájában látványterveket mutat.
Erdély egyik legérdekesebb idegenforgalmi célpontjává válhat a valamikori szász falu erődítménye
Fotó: Turism.saschiz.ro
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szerint dicséretes, hogy az egykori szász település polgármestere ennyire fantáziadús, azonban már most biztosan kijelenthető, hogy a műemlékvédők sem a kápolnaépítéshez, sem alagutak kialakításához nem fognak hozzájárulni.
– mosolyodik el Şoaită fantazmagórikusnak tartott álmain Soós Zoltán.
Amíg a föld alatti szakaszok felkutatásához és újraalakításához, pontosabban azok jóváhagyási szakaszához érnek, a szászkézdieket a várfalak helyreállítása foglalkoztatja. Az önkormányzat még 2017-ben egy 8,5 millió lejes európai uniós pályázatra írt alá szerződést, de a bürokratikus akadályok miatt a munkálatokat csak tavaly nyáron sikerült elkezdeni. Az idei tavasz beköszöntéséig a közbeszerzési eljárás egyetlen résztvevője – és eképpen nyertese – csak az állványozásig jutott. Ovidiu Șoaită szerint a Dragoș Feurdean által vezetett építkezési vállalat valószínűleg nem tudta, mire vállalkozik. Az addig jobbára tömbházak szigetelését végző cég szakképzett munkaerőhiánnyal találta szemben magát.
Fotó: Szucher Ervin
Ezt nemcsak a polgármester állítja, a marosvásárhelyi vállalkozó is belátja. „Nem egyszerű dolog egy 14. századi erődítmény helyreállítása. A szerződés aláírása után két hónapig a vár megközelíthetetlen volt. Előbb a polgármesteri hivatalnak kellett járhatóvá tennie a dombra vezető meredek utat.
– sorolja a menet közben jelentkező problémákat Feurdean. Várfalat ugyanis nem minden kőműves tud építeni; főként olyan nem, aki eddig csak önkormányzati megbízásból a szocializmus remekműveit szigetelte. Olyan szakikra volt szükség, akik az elmúlt években a kőhalmi, barcaföldvári és dévai várak rehabilitálásán szereztek komolyabb tapasztalatot.
„Cégünk számára ez az első vár, de az Avas vidékéről érkezett mesteremberek néhány szépen, szakszerűen elvégzett munkát tudnak maguk mögött. Ígérjük, hogy a szászkézdi is az lesz” – állítja bizakodóan Dragoș Feurdean. A marosvásárhelyi üzletember azt is szinte biztosra ígéri, ha valami rendkívüli akadály nem adódik, a harminc hónapos határidőt is betartja.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
szóljon hozzá!