Telítettek az erdélyi kórházak koronavírusos betegekkel, sokan oxigénmaszkban látják be a vakcina fontosságát

Közelharc a vírussal. Az erdélyi kórházakban nem olyan kritikus a helyzet, mint máshol, de még messze a járvány negyedik hullámának tetőzése •  Fotó: Beliczay László

Közelharc a vírussal. Az erdélyi kórházakban nem olyan kritikus a helyzet, mint máshol, de még messze a járvány negyedik hullámának tetőzése

Fotó: Beliczay László

Háborús állapotok uralkodnak a koronavírusos betegek által megrohamozott romániai kórházakban, és óriási a nyomás az erdélyi egészségügyi intézményeken is, ahol megteltek az intenzív osztályok. A lapunknak nyilatkozó intenzív terápiás orvosok szerint sokan az utolsó pillanatban fordulnak szakemberhez, egyúttal arra figyelmeztetnek: a súlyos betegek közül szinte valamennyi oltatlan.

Pap Melinda

Iszlai Katalin

Bíró Blanka

2021. október 21., 08:052021. október 21., 08:05

Bár jelenleg is vannak várakozó betegek, egyelőre nincs nagy baj a Maros Megyei Sürgősségi Kórház intenzív terápiás osztályán, ám dr. Szederjesi János igazgató szerint, ha fennmarad a jelenlegi fertőzöttségi szint, megtörténhet, hogy telítődnek.

A marosvásárhelyi intenzív terápiás orvos a Krónikának elmondta, az intézmény 38 ággyal rendelkezik intenzív terápiás Covid-betegek számára. Ebből 8 van a kórház intenzív osztályán, 30 pedig a moduláris intenzív terápiás osztályon, melyet az orvosi egyetem udvarán rendeztek be, egy sporttermet alakítottak át kritikus állapotú páciensek számára, itt is ventilált betegeket kezelnek. „Ezenkívül a sürgősségi osztályon is állandóan vannak páciensek, akik arra várnak, hogy megürüljön egy hely az intenzív osztályon” – mondta az orvos igazgató, aki szerint ezek már intubálva vannak, s

amint ürül hely, rögtön az intenzív terápiára kerülnek.

A marosvásárhelyi egyetemi docens elmondta, ezenkívül megmaradt a non-Covid intenzív terápiás részleg is, mely a 37-ből 30 ágyasra szűkült. „Sajnos a személyzettel elég rosszul állunk, szakfőorvosokból szenvedünk hiányt, ugyanis a 37 helyes intenzív terápiát kibővítettük 68-ra, és ezt nehéz lefedni. Köszönetet kell mondjak az intenzív terápiás rezidens kollégáknak, akik besegítenek, és néha az asszisztens munkáját is végzik. Ugyanis középkádereket is nehéz találni. Alkalmaztunk a külső osztályra pár személyt, de nekik még folyamatban van a betanításuk, így a középkáderekkel még rosszabbul állunk, mint az orvosokkal” – vázolta a helyzetet Szederjesi. Kérdésünkre elmondta,

a felszerelésre nem panaszkodhatnak, és a gyógyszerellátás sem akadozott eddig.

„Persze lehetne jobb is, de ventilátorok és monitorok is vannak. A gyógyszereket az egészségügyi minisztériumtól kapjuk hetente” – magyarázta. Kérdésünkre, milyen arányban vannak beoltva a súlyos betegek, Szederjesi János közölte: a mostani az oltatlanok hulláma, hiszen

95–97 százalékban be nem oltott páciensek vannak az intenzív terápián.

Elvétve akad egy-két beoltott beteg is, tette hozzá, jelenleg a 38 páciens között egy van, aki megkapta a vakcinát, nála a Covid–19 enyhébb formája merült fel, de lélegeztetésre szorul, mivel más társbetegségei is vannak, melyek súlyosbodtak a fertőzés hatására.

Túl későn fordulnak orvoshoz a fertőzöttek

Dr. Szederjesi János szerint a betegek túl későn fordulnak orvoshoz, amikor már súlyos az állapotuk. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb beteg közvetlenül a sürgősségi osztályról érkezik hozzájuk.

Idézet
Persze átveszünk a Covid-osztályról is betegeket, de a legtöbbet a sürgősségi osztályról, ahová többnyire akkor kerülnek, amikor már súlyos a betegségük, és nagyon erős tüdőérintettségük van. Ez jellegzetes volt az előző hullámoknál is, mivel a hyposmia (szaglóképesség elvesztése) és az oxigénhiány lassan alakul ki, emiatt könnyen tolerálják, és amikor a páciensnek súlyos tünetei vannak, már nagyon nagy a tüdőérintettség”

– magyarázta a szakember. Az intenzív terápiás orvos szerint a betegek többsége 60–65 éves vagy idősebb. Bár enyhébb tünetekkel kezeltek gyerekeket is a Covid-osztályon, ezek nem kerültek az intenzív terápiára. Néhány 20–30 éves páciens akadt ugyan, de többnyire más betegségük is volt.

Dr. Szederjesi János kérdésünkre elmondta, náluk is akadt beteg, aki az intenzív terápián kérte a védőoltást, de azt ilyenkor nem lehet beadni. És olyan pácienseik is voltak, akik,

amint az intenzív terápiára kerültek, megbánták, hogy nem voltak elővigyázatosabbak, vagy nem a hiteles információforrásokat keresték.

„Nem igazán szoktuk arról kérdezni a betegeket, hogy miért nincsenek beoltva, hiszen legtöbbjük lélegeztetőgépen van, elég a saját problémájuk. Legtöbbjük azért többé-kevésbé érzi, valamit igenis tehetett volna azért, hogy ezt megelőzze” – mondta a szakember. Az intenzív terápiás osztály vezetője szerint eddig nem kellett beteget máshova szállítani helyhiány miatt, sőt más megyéből is fogadtak súlyos betegeket. „Amikor a negyedik hullám kezdődött, Nagybányáról fogadtunk sok pácienst, majd Bukarestből. Az utóbbi időben már nem tudunk sajnos, mivel Maros megyéből is várakoznak az intenzív terápiás ágyakra” – vázolta a helyzetet.

Dr. Szederjesi János: oltassa be magát a lakosság!

Kérdésünkre, miként tudják ellátni feladatukat a jelenlegi leterheltség közepette, a szakember elmondta, ez attól függ, hol tart most a negyedik hullám. „Ha tovább emelkedik az esetek száma, sajnos megtörténhet, hogy telítődünk” – jelentette ki Szederjesi János. Amennyiben a következő két hétben csökkenés tapasztalható – ahogyan azt remélik –, akkor viszont tartani tudják a frontot.

Idézet
Ezt még kibírjuk valahogy! De ha tovább fokozódik, akkor a következő hetekben problémák lehetnek”

– osztotta meg aggályait a marosvásárhelyi szakember. Hozzátette, a Maros megyei kórház is kapott egy mobil intenzív terápiás részleget 12 férőhellyel, ezt a héten próbálják megnyitni, hogy bővítsék az intenzív terápiás ágyak számát, így Maros megye szintjén is nő a befogadóképesség. Amikor arról kérdeztük, mit tanácsol a lakosságnak, Szederjesi János kijelentette:

Idézet
oltassák be magukat!”.

Rámutatott, a nyugat-európai országokhoz viszonyítva nálunk alacsony a beoltottak száma, így most az lenne az egyik nagyon fontos lépés, hogy növeljük a beoltottak arányát. Ugyanis az orvosok látják, hogy a beoltottak a betegség enyhébb formáival megússzák, és

az oltottság révén magának a vírusnak a terjedése is csökken

– mutatott rá az intenzív terápiás orvos.

A hazai orvosok szerint a járvány negyedik hullámának legnagyobb kihívása, hogy rengeteg beteg szorul kórházi ellátásra, közülük sokan túl későn fordulnak orvoshoz, amikor már az intenzív terápiás ellátás sem segít. Buzsi Janka szakorvos, a sepsiszentgyörgyi kórház intenzív terápiás osztályának vezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy időben elkezdődjön a kórházi kezelés, tapasztalatai szerint ugyanis

azok a betegek, akiken már nem tudtak segíteni, két-három hétig otthon várták, hogy elmúljanak a tüneteik.

„Az időben felismert probléma, elkezdett kezelés megelőzheti, hogy a beteg intenzív terápiára jusson” – szögezte le a szakorvos.

Telítettség. A legtöbb romániai kórházban megteltek fertőzöttekkel az intenzív osztályok •  Fotó: Beliczay László Galéria

Telítettség. A legtöbb romániai kórházban megteltek fertőzöttekkel az intenzív osztályok

Fotó: Beliczay László

Vírusos fertőzésre nem indokolt az antibiotikum

Buzsi Janka veszélyesnek tartja, hogy sokan nem hisznek a járványban, egyszerű hűlésnek tulajdonítják a tüneteiket, otthon kezelik magukat, antibiotikumot szednek, holott a vírusos fertőzés esetén az antibiotikum nem indokolt. Mindezzel hatalmas kockázatnak teszik ki magukat, hiszen ha már annyira súlyosbodik az állapotuk, hogy intenzív ellátásra szorulnak, csökkennek a túlélési esélyek. A sepsiszentgyörgyi kórház intenzív terápiás osztályán a koronavírus-fertőzött betegek túlélési aránya 50–60 százalékos, viszont

az intubált páciensek esetében ennél sokkal kisebbek az esélyek, a betegek 90 százalékán már így sem tudnak segíteni.

A koronavírus nem tipikus tüdőgyulladást okoz, mint korábban, amikor az antibiotikumos kezelés leállította a folyamatot, és regenerálódott a tüdőszövet. Ezúttal a tüdő érellátása érintett, az erek begyulladnak, trombózisok alakulnak ki. Ha a tüdő 80–90 százalékban érintett, nem tudja ellátni a funkcióját, hiába jut bele az oxigén, ha azt nem tudja továbbjuttatni. Ilyenkor a mesterséges lélegeztetéssel is korlátozott eredményt érnek el, hiszen nincs tüdő, amit lélegeztetni lehet.

Idézet
Nehezen értik meg az emberek, hogy miért van szükség minél több intenzív terápiás helyre, de a plusz, amit nyújtani tudunk, éppen az intubálás, addig lélegeztetni a beteget, ameddig beindul a javulás”

– fejtette ki Buzsi Janka. Hozzátette, olyan esetük is volt, hogy a beteget 40 napig kezelték az intenzív terápián, vagy két hetet tartották lélegeztetőgépen. Az életét sikerült megmenteni, de teljesen legyengült a szervezete, elsorvadtak az izmai. A koronavírus-fertőzés súlyos formáján átesettek közül sokan életük végéig oxigénfüggők maradnak, hiszen a tüdőszövet fibrózissal gyógyul. Ha valakinek csak egy negyed tüdeje teljesen egészséges, élete végéig szüksége lesz oxigénpótlásra, vagyis nem szűnik meg azzal teljesen a probléma, hogy kigyógyult a fertőzésből.

Buzsi Janka arra is felhívta a figyelmet, hogy az új koronavírus nem feltétlenül csak tüdőgyulladást okoz, hanem több szervi elégtelenséget is, szisztémás gyulladás alakulhat ki a szív-ér rendszerben, a májban, a vesékben.

A tudományos világ még keresi arra a kérdésre a választ, mi áll annak a hátterében, hogy egyik személy tünetmentesen vészeli át a fertőzést, míg másoknál súlyos formát ölt a betegség.

Buzsi Janka elmondta, megfigyelései szerint a túlsúlyos személyeknél még akkor is súlyos a fertőzés lefolyása, ha fiatalok, ugyanakkor a társbetegségek – a szív-ér rendszeri problémák, a cukorbetegség – hasonlóképpen növeli a súlyos lefolyás kockázatát. A járvány negyedik hullámában változott a koronavírus-fertőzés kórképe, előfordul, hogy hányás-hasmenés jelentkezik, kiszáradás, trombózis, agyvérzés, és a tüdő nem is érintett. „Azt látjuk, hogy elenyésző azon beoltottak száma, akik intenzív terápiás kezelésre szorulnak. Ezért érdemes kérni a vakcinát, ugyanakkor ha jelentkeznek a tünetek, minél hamarabb orvosi segítséget kell kérni, megkezdeni a kezelést” – hívta fel a figyelmet a Krónikának a szakorvos.

Hiába romlik a helyzet, a lakosság egy része továbbra is kivár

Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás –

a vidéki lakosság egy része továbbra sem hisz sem a járvány súlyosságában, sem a védőoltásban, sokan a tünetek megjelenése után nem végeznek tesztet, inkább otthon kezelik magukat, mondván, hogy csak megfázásról van szó.

Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos, volt megyei kórház­igazgató elmondta, a községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, tíz százalék alatti. Az utóbbi időszakban azonban megnövekedett az oltakozási kedv, főként annak hatására, hogy egyre gyakrabban hallanak az emberek megfertőződött rokonokról, szomszédokról, ismerősökről, illetve olyan halálesetekről, amelyek elkerülhetők lettek volna.

Az időhúzás életekbe kerül

„Minden álhírnek nem dőlnek be az emberek. De kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző” – fogalmazott Demeter. Kifejtette, a régi, klasszikus oltások esetében is vannak mellékhatások, csak ezek nem annyira gyakoriak, mert egy hónapban tízet adnak be belőlük, a koronavírus ellen viszont több tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások. Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról.

Idézet
Az idő és a negatív tapasztalatok lesznek meggyőzőek, csak lehet, hogy sokak esetében már túl késő lesz. Társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg az emberek meggyőződnek az oltás szükségességéről. Az idő életekbe kerül”

– hangsúlyozta a háziorvos.

Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel. „A legrosszabb a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Hiába mondom, hogy fontos az oltás, mert nem hiszik el” – fejtette ki. Hozzátette, akkor orvosi tanács nem is kell, sőt orvos sem kell, szomorú és dühös, hogy pályája végén azzal kell szembesülnie, hogy a székelység ennyire hitetlen.

A bizalmatlanság okai

A bizalmatlanság okáról Sztojka azt mondta, kezdetben azt hitte, az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban találkozott olyan magas iskolázottságú személyekkel, akik megtagadták az immunizálást, illetve olyan „egyszerű emberekkel” is, akik az orvosi ajánlásokra hallgatva beoltatták magukat. „Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszerben is keresendő az ok, de a média is befolyásol: sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus