Társadalmi okok miatt súlytalan a vírusveszély: Veres Valér szociológus a hibás intézkedésekről, a lakossági bizalmatlanságról

A koronavírus-járvány egészségügyi vetületén túlmenően társadalmi szempontból is értékelnünk kell a most tapasztalható jelenségeket: az emberek mentális egészsége megromlott, a hatóságokba, politikusokba, egyáltalán a legalitásba vetett bizalom erősen megrendült. „Ezek mind nem kívánt következményei a járvány megfékezését célzó intézkedéseknek. És mivel még nincs vége a járványnak, nagyon fontos lenne, hogy legalább a további fázisokban szakszerűbben hozzák meg az intézkedéseket Romániában” – jelentette ki a Krónikának Veres Valér szociológus.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettesét annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban láttak napvilágot annak a júniusi felmérésnek az eredményei, amiből kiderült:

az erdélyi magyarok jobban tartanak a koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól, mint a megbetegedéstől, és hogy a román kormány intézkedéseinek megítélése az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott.

A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató felmérése rávilágított: míg április elején a válaszadók 68 százaléka egyetértett a kormány járványügyi intézkedéseivel, 81 százaléka pedig még a kijárási korlátozásokat is helyeselte, mára a megkérdezettek 71 százaléka elégedetlen az egészségügyi helyzet kezelésével, 82 százalékuk pedig elégtelennek tartja a kormány gazdasági intézkedéseit.

A közvélemény-kutató cég június 5–17. között végzett online kérdőíves felmérést az Erdélyben élő, magyar etnikumú, felnőtt korú lakosság körében a járvány hatásairól. A beérkezett 3068 válasz alapján megállapította:

júniusra csökkent a válaszadók amiatti aggodalma, hogy elkapják a fertőzést.

Míg ezt áprilisban a megkérdezettek 22 százaléka tartotta valószínűnek, mára már csak 16 százalék gondolja úgy, hogy nem tudja elkerülni a megbetegedést. A válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik. A megkérdezettek relatív többsége (32 százaléka) vélte úgy, hogy hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, míg oltás nem lesz rá. Nagyon jelentős viszont (29 százalék) azoknak az aránya, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését.

Veres Valér felidézte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete szervezésében május elején tartottak online Szociológus Napokat, és már akkor a járvány társadalmi hatása volt az egyik fő téma.

„Akkor is látszott, hogy a következmények súlyosak lesznek, most pedig még világosabban érződik. A járványmegelőzést célzó korlátozások gazdasági és társadalmi hatásai hatalmasak, és a kormány intézkedéseinek a megítélése is nagymértékben megváltozott, amint a felmérésből is kitűnik. Ennek egyik oka, hogy megnövekedett a munkanélküliség. Ha egy országban 5-6 millió alkalmazott van, és egymillióan munkanélkülivé válnak, az nagyon sok, ugyanakkor hatalmas gondot jelent, hogy a kijárási korlátozások elhúzódása kétségbe ejtette az embereket” – mutatott rá a szociológus.

Hozzátette, a gazdasági hatás is úgy gazdasági, hogy közben társadalmi vetületei vannak az elszegényedésnek.

Ezeknek az embereknek nincsenek tartalékaik, sokan közöttük külföldön vagy feketén dolgoztak, segélyre sem jogosultak. És a szociális támogatásokat miből akarja fedezni az állam? A költségvetési hiány az egekig ér (fél év alatt meghaladta a GDP 3 százalékát), és nem is tudni, hogy megtalálták-e a módját, hogy segítsenek ezen a rétegen” – mondta az egyetemi oktató.

A hatósági intézkedéseknek számos más következménye van, amire oda kellene figyelni. Veres Valér kifejtette, a pszichológusok is arra intenek, hogy a bezártságérzés miatt az embereknek számos egyéni és mikrotársadalmi problémái lesznek: a szűk társadalmi közegből adódóak a párkapcsolati problémák, elharapózik a családon belüli erőszak – ezek mind súlyos gondnak tekinthetőek. Úgy fogalmazott, miközben a fertőzöttek száma az országban 20-30 ezer, addig a gazdasági, társadalmi hatások milliókat érintenek, és az emberek ezt egy idő után határozottan érzékelik – ez tükröződik a felmérésben is.

– jegyezte meg a kolozsvári szociológus.

Veres Valér kifejtette, csak egyetlen szakma irányából nem lehet megközelíteni a járvány megfékezését célzó korlátozásokat, amelyeket mértéktartóan, átgondoltabban kellett volna bevezetni, azoknak a különféle válfajait elkülöníteni. „Amikor a korlátozásokat felülvizsgáló csapatokat kialakítják, nagyon fontos lenne bevonni különféle szakmák komolyabb képviselőit, hogy mérlegeljék a szempontokat. Az orvos azt nézi, hogy a munkája miképp alakul a kórházakban – és persze ez létfontosságú. De közben az ország lakosságának, a nem betegeknek is élniük kell.

– fogalmazott kérdésünkre Veres Valér.

A szociológus úgy fogalmazott, a polgárok bizalma általában is alacsony volt a politikum döntéseivel, a hatósági intézkedésekkel kapcsolatban Romániában, és ez az elmúlt három hónap alatt még inkább megrendült. „Sőt ennél súlyosabbá is válhat, mert maga a legalitásba vetett bizalom is megrendülhet. Jogilag is jobban elő kellene készíteni az intézkedéseket, és a kormánynak is be kellene látnia, hogy nem világvége az, ha valamit nincs jogában korlátozni. Vannak országok, ahol nem szabályoztak mindent ilyen szigorúan, és nem föltétlenül ettől függött, hogy mennyire terjedt a betegség” – vélekedett a társadalomkutató.

Mint felhívta a figyelmet,

a járvány elleni védekezés következtében olyan problémák jelentkeztek a társadalomban, amelyek miatt az emberek már nem akarják érezni a koronavírus veszélyének a súlyát.

Ugyanakkor megnövekedett a járványtagadók száma is, ami jelen helyzetben megmagyarázható: a hasonló vélemények széles körben terjednek egy járvány idején. „A többség nagyjából elhiszi a hivatalos információkat, csak megkérdőjelezi annak a súlyát, hogy ilyen formában továbbra is van értelme védekezni” – hangsúlyozta Veres Valér.

A szociológus rámutatott, az intézkedéscsomagok meghozatalakor oda lehetett volna figyelni a „nem túl látványos” részletkérdésekre, amelyek viszont nagy jelentőségűek társadalmi, egyéni, pszichológiai szempontból. Például

az embereket nem engedték még a természetbe sem a szükségállapot idején, holott epidemiológusok is javasolták, hogy szabad levegőre menni kellene, még járvány idején is.

„A ház köré ki lehetett menni, de a Szamos partján magányosan sétálót már bírságolták, és a lakosság körében rettegést alakítottak ki, az emberek úgy érezték, lépten-nyomon zaklatják őket. Az effajta korlátozások értelmetlenek voltak” – mutatott rá a szociológus.

Hozzátette, ha célszerűbben hozzák meg az intézkedéseket a hatóságok, azzal enyhítették volna a negatív hatásokat: ha mondjuk az emberek kimehetnek a természetbe a kellő távolság megtartásával, sokkal jobban el tudják viselni a megszorításokat. Ugyanakkor a többi országhoz viszonyítva Romániában a legtöbb ideig tartottak a korlátozások, és ennek is megvan a hatása.

„Társadalmi szempontból releváns, hogy mennyire, miként korlátozzák a lakosságot. Például hogy mennyi ideig tartják bezárva az embereket, hiszen nem olyan egyszerű, hogy »addig, amíg még tart a járvány«. Az embereknek nagyon súlyos problémáik lehetnek a hosszan, hónapokig tartó bezártság miatt, és nem lehet bármeddig fenntartani a megszorításokat” – hívta fel a figyelmet a szociológus.

Veres Valér hozzátette, bár lazultak a szabályok, jelenleg is éreztetik a hatásukat: például nem lehet bent, zárt helyiségben szervezni rendezvényeket. „Elég nehéz a társadalmi-gazdasági élet számos vonatkozását úgy folytatni, hogy nem használunk belső tereket közösségi szinten. Természetesen vannak olyanok, akik azt mondják, hogy számukra nem okozott nehézséget a karantén, a kijárási tilalom, de ők kevesen vannak” – húzta alá az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, erőteljesen kívánatos lenne, ha a továbbiakban úgy hoznának meg hatósági intézkedéseket, hogy nemcsak az orvosi, hanem a szerteágazó társadalmi szempontokat is szem előtt tartanák az illetékesek.