A rendezvénysorozat keretében megkoszorúzták Dsida Jenő szatmárnémeti büsztjét is
Fotó: EMKE
A többség igazán csak akkor létezik, ha a kisebbség számára biztosítja identitásának megélésének lehetőségét, amivel pedig maga a többség is gyarapodik – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Páskándi Géza (1933–1995) erdélyi magyar író, költő és publicista mellszobrának koszorúzásán Szatmárhegyen pénteken.
2018. május 18., 22:182018. május 18., 22:18
2018. május 18., 22:442018. május 18., 22:44
Az Országgyűlés korábbi elnöke a háromnapos Dsida–Páskándi–Jakabffy-napok záróeseményén hangsúlyozta, ha egymás kultúráját tiszteletben tartjuk, akkor azzal leszünk többek, hogy „a demokráciát, az életet tiszteljük”.
– idézte a 85 esztendeje született Páskándi Géza szavait Szili Katalin, majd hozzátette, a demokrácia legbelsőbb lényege, hogy a többség szavatolja a kisebbség védelmét.
A politikus úgy fogalmazott, azok, akik az anyaországon kívül élő magyarként és európai polgárként élnek kisebbségi sorban, nagyon jól tudják, hogy milyen fontos megőrizni a kultúrát, az anyanyelvet, az oktatást és a hagyományokat, történelmünk ismeretét. Páskándi hitvallását idézve azt mondta, „a többség a kisebbség kovásza nélkül egy lapos kenyér. Ezt üzenhetjük ma innen” – rögzítette Szili Katalin.
Szavai szerint Páskándi Géza élete során mindig az emberi sorskérdésekkel foglalkozott, értelmiségiként és kisebbségiként is „kínzó felelőséget érzett” azért a közösségért, ahová tartozott. Számunkra – ahogy ő fogalmazott – a boldogság a méltó túlélés, de emellett a közösség cselekvő megélése is fontos – tette hozzá. Kifejtette,
Ehhez azonban egyenlőnek kell tekintsük egymást – folytatta –, tisztelnünk kell egymás kultúráját annak érdekében, hogy ne legyen másodosztályú polgár, hanem mindenki egyenlő legyen ebben az Európában. Szili Katalin szerint ez viszont csak akkor biztosítható, ha mi magyarok is egyet akarunk.
A koszorúzáson beszédet mondott Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, a művelődési házban pedig a Szatmár megyei politikusok és polgármesterek jelenlétében ünnepi műsort tartottak.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által szervezett programsorozaton megemlékeztek a 80 éve elhunyt Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi magyar költőről, valamint az 55 esztendővel ezelőtt meghalt Jakabffy Elemér (1881-1963) politikusról, jogászról és publicistáról is. A jeles évfordulók alkalmából irodalmi előadásokat, tanácskozásokat és filmvetítéseket egyaránt tartottak Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
Elindultak a lovas zarándokok csütörtökön Sepsiszentgyörgyről a szombaton tartandó csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Kánikulára figyelmeztető elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!