Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint az uniós tagállamoknak nemzetalkotó tényezőként kellene elfogadniuk az őshonos kisebbségeket
Fotó: Pinti Attila
A magyar uniós elnökség alatt is napirenden kell tartani az őshonos európai kisebbségek kérdését, az Andreanum pedig egy olyan jó példa, melyet a mostani politikai közegben is meg kell ismerjen mindenki – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerdán az erdélyi Tusnádfürdőn.
2024. július 24., 21:232024. július 24., 21:23
2024. július 24., 22:452024. július 24., 22:45
Szili Katalin a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott 800 éves az Andreanum című panelbeszélgetésen aláhúzta:
A Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, Pomozi Péter által moderált panelbeszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miért fontos ma az Andreanumról beszélni, mit jelent a nemzetpolitika, az erdélyi magyar-szász, az erdélyi magyar-román kapcsolatok szempontjából. Az Andreanum 800 – Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar Királyságban című kiadványt is bemutatták, amelyben szerzőként a panelbeszélgetés részvevői is közreműködtek. A magyar-német nyelvű kötetnek angol, francia és román nyelvű kiadása is lesz.
Szili Katalin emlékeztetett: 1224-ben II. András király az Andreanumban megadta az erdélyi szászoknak az önrendelkezés jogát, ami évszázadokig biztosította a szász közösség fennmaradását és fejlődését.
Emlékeztetett: az Európai Unióba való belépéskor megvizsgálták, hogy a csatlakozó állam miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, de nem történt utánkövetés, és mára háttérbe szorult a kérdés. „Emiatt fontos felmutatni az európai intézményeknek, civil szervezeteknek a jó példát, hiszen miközben az unió nagy teret szentel a migráció kérdésének, az őshonos kisebbségek ügyével nem foglalkozik” – mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott aláhúzta: el kell ismerni, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem a tagállamok belügye, hanem európai ügy, a tagállamoknak nemzetalkotó tényezőként kellene elfogadni őket.
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja rámutatott: az Andreanum működő autonómiamodell, amely meghozta az eredményt, képes volt megőrizni az erdélyi szász közösséget, fejlődési keretet biztosított neki. A brassói születésű szakember aláhúzta: új világrend van kialakulóban, amelyben azért kell küzdeni, hogy a következő 50 évben napirenden legyen a nemzeti kisebbségek kérdése. Ezek célja megmaradni és fejlődni, és mivel az európai kisebbségvédelmi keretegyezmények kötelezők, de nem kikényszeríthetők, kidolgoztak öt alapelvet, amelyeket európai szinten figyelembe kellene venni.
Fotó: Pinti Attila
Az első kimondja, hogy a nemzeti kisebbségvédelem kérdése európai ügy, a második az identitásvédelemről szól, a harmadik pedig az egyéni és kollektív jogok szükségéről. A negyedik leszögezi, hogy az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, az ötödik szerint pedig a nemzeti kisebbségek az adott államnak alkotmány által garantált alkotó tényezői.
Az egyik fő törésvonal szerinte a globalizációs folyamat kapcsán alakult ki, amely helyi történelmi közösségeket „porlaszt el”, s amely ellen egyetlen erő tud szerveződni: a nemzetállam. Úgy vélte, ennek ellensúlyozásaként újra kell nyitni a multikulturalizmus fogalmával kapcsolatos vitát, és a migrációt kiszolgáló „szállodaállam” értelmezés helyett „vissza kell csempészni” az európai őshonosságot, mint értelmezést, amely szerint a nyelvében és identitásában
Mivel a mai politikai kontextus már nem feltétlenül kedvez a kisebbségeknek, a civil társadalmi szervezeteknek kezükbe kell venniük a sorsukat - mondta. Erdélyi jó példaként említette erre az erdélyi örökséget népszerűsítő Via Transilvanica turistaútvonalat, amit szerinte egy székelyföldi útvonallal is ki lehetne egészíteni.
Komlóssy József, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) volt alelnöke szerint az Andreanum kapcsán arra kell felhívni a figyelmet, hogy csak egy megelégedett népcsoport jó népcsoport, amely nem érzi veszélyeztetve saját identitását, kultúráját. Arra is kitért, hogy napjainkban az autonómia szó „vörös posztó”, így inkább helyi és regionális önkormányzatiságról kellene beszélni.
Szili Katalin szerint épp ezért nem a megnevezés kell legyen a cél, hanem az, hogy a mechanizmus működjön, így flexibilisebbnek kell lenni, és az érzelmi szempontok helyett az érdekek érvényesítését kell nézni.
Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.
A képességfelmérő vizsgán részt vevő tanulók számítógépes elosztását követően a felvételire beiratkozott összesen 113 567 diák közül 111 960 (98,58 százalék) jutott kilencedik osztályos helyhez a megjelölt opciók alapján.
Kolozsvár 11 templomában tartják a Magyar Egyházzenei Biennálét a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 16. és 21. között – közölték a szervezők.
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.
Egy 37 éves férfi belefulladt egy tóba a Maros megyei Hármasfalu határában.
Tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen – mondta Németh Zsolt szerdán Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.
Érdekes levélváltást vont maga után az a petíció, amelyet a Székely Szabadság napjának résztvevői ez év március 10-én közfelkiáltással fogadtak el a székely vértanúk marosvásárhelyi emlékművénél.
A Blahalouisiana koncertjével kedd este megkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismert nevén Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata az erdélyi Tusnádfürdőn.
Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én áldják meg az Egyetem utcában elhelyezett kolozsvári Mária-oszlopot – olvasható László Attila főesperesnek, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosának közleményében.
Személygépkocsi ütközött teherautóval kedd délután Maros megyében a 15-ös országúton Gödemesterháza és Csobotány között, a balesetben két személy életét vesztette.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)