A pályázatírásban jártas Ádám fia a Szilágy megyei tanácshoz nyújtott be pályázatot az első vérvölgyi kézműves tábor anyagi támogatására: az elnyert pénzből a szükséges festékeket és egyéb fogyóeszközöket vásárolták meg. A gyerekek és a szülők számára is meglepetés volt, hogy a tiszteletes asszony által korábban népszerűsített kézimunkaórák után igazi csemegében lehet részük. A megyei önkormányzati támogatást a szülők pótolták ki, hogy az egyhetes foglalkozások idejére a kicsik semmiben ne szenvedjenek hiányt.

Jól kézimunkázó gyerekek

A tágas vérvölgyi kultúrotthonban az asztalokon folyik az alkotó munka. Látogatásomkor mindenki a saját pólóját festette egy kirajzolt minta alapján. Az anyagi támogatásra azért volt szükség, hogy a szervezők megvásárolhassák többek között a megfelelő minőségű ruhafestéket, amit a mosóvíz nem visz ki az anyagból. Süle Erika az évekkel ezelőtt kézzel festett, saját pólóját mutatja, ami már rég kiállta a mosás próbáját.

A gyerekek lelkesen festik saját ruhadarabjukat, amelyek az utómunkán átesve szép sorba kikerülnek a kultúrház udvarába száradni, ahonnan a gyerekiekkel hazatérő szülők a nyári kézműves foglalkozások emlékeként vihetik haza.

Süle Erikának három segítője akad a gimnáziumi és egyetemi hallgatók köréből. Boros Aliz a Zilahi Református Kollégium, Mosdóci Annamária pedig a Silvania Kollégium tizenegyedikes diákjaiként tölti itthon vakációját, és amikor szükség van rájuk, szívesen besegítenek a gyerekek nyári foglalkozásaiba. Önzetlen segítségük nem csak bibliahéten, hanem a frissen indult kézműves táborban is elkél.

Annamária szerint inkább a legkisebbeknek kell segíteni, a nagyobbak már önálló munkavégzésként festenek, faragnak, rajzolnak, mikor milyen foglalkozást tartanak a szervezők. A csapatot erősíti a szintén vérvölgyi Mosdóci Krisztián egyetemi hallgató, aki a marosvásárhelyi orvosin másodéves – ő sebésznek készül –, mindig örömmel vesz részt a nyári foglalkozásokon. Amióta a Süle házaspár több mint két évtizede a faluban szolgál, a gyerekekkel és fiatalokkal történő foglalkozás nem csak Vérvölgyön, hanem a község többi magyar falujában is megélénkült. A mostani rendezvényre a községhez tartozó Kis- és Nagydobáról és Szilágyszentkirályról is érkeztek gyerekek.

A pólófestés tudománya

Varga Krisztián az elsők között készül el a pólófestéssel. Azt mondja, ősztől ő már negyedik osztályos, és Zilahra jár iskolába.

Süle Erika segédei folyamatosan ott mozognak a gyerekek körül, hogy ha segítségre, eligazításra van szükség, kéznél legyenek, az elkészült ruhadarab végső mustrája azonban a pedagógust illeti meg, hozzá mennek sorba a gyerekek, hogy megmutassák aznapi munkájuk eredményét.

Amikor szusszanásnyi ideje akad, Erikával számba vesszük az elmúlt napokban született kézműves termékeket. Van itt számos formájú szappan, szépen csomagolt fürdősók, népművészeti mintákkal teleaggatott, vágódeszka formájú falemezek, de már előkészítik a másnapi foglalkozás alapanyagát is, a vászonszatyrokat.

A délig tartó foglalkozások után a gyerekek a kultúrház és az iskola szomszédságában frissen felavatott játszóteret is birtokba veszik, a játszótér bejáratánál az idén nyáron átadott artézi kút hideg vizével olthatják szomjukat. A 442 főt számláló szilágysági magyar településen egyértelműen jó dolog gyereknek lenni: nem véletlen, ha nyáridőben sok fiatal család gyerekeitől hangosak a vérvölgyi utcák.