Az elemisták speciális tanterv szerint tanulják a román nyelvet
Aggályosnak tartják a lapunk által megkérdezett szakemberek azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében a kisebbségek nyelvén zajló elemi oktatásban a román nyelv- és irodalomórákat felsőfokú végzettséggel rendelkező, román szakos tanárok tartják majd.
2018. augusztus 31., 10:432018. augusztus 31., 10:43
2018. augusztus 31., 11:332018. augusztus 31., 11:33
Drasztikus lépéssel oldaná meg Valentin Popa oktatási miniszter, hogy a kisebbségi gyerekek megtanuljanak románul: elrendelte, hogy az elemi osztályokban a tanítók helyett szaktanárok tanítsák a román nyelvet.
Az oktatási törvényt több ponton módosító sürgősségi kormányrendeletet augusztus 23-án fogadta el a kormány, és 9-es számmal augusztus 28-án meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. A rendelet több módosítást is eszközöl, többek között az is benne van, hogy az oktatási törvény kisebbségügyi fejezetében a 263-as számú cikkelyhez még bekerül egy bekezdés.
A lapunk által megszólaltatott szakemberek aggályosnak tartják, hogy elemzés, előkészület nélkül, ilyen drasztikus módosítást vezet be a minisztérium. A rendeletben nincs szó arról, hogy ezt mikor kell életbe léptetni, ám úgy tűnik, tanévkezdésre szinte lehetetlen, hiszen azokban a megyékben, ahol nagyszámú kisebbségi osztály működik, hirtelen legalább száz romántanárt kellene előkeríteni, akik elemi osztályokban megtartják a románórákat. Azon kívül a tanügyi törvény előírja, hogy a kisebbségi oktatásban tanító pedagógusoknak kell ismerniük a diákok anyanyelvét, ám leszögezi, hogy kivételt képeznek a román szakosok.
Forrásaink szerint Valentin Popa tanügyminiszter megelégelte, hogy idén többen fordultak hozzá panasszal amiatt, hogy a magyar gyerekek nem tudják megfelelően elsajátítani a román nyelvet. Sokan azzal érveltek, hogy a kisebbségi diákok gyorsabban, jobban megtanulnak angolul, mint románul.
Kifejezetten zavarta a minisztert, hogy a Diszkriminációs Tanácshoz is érkezett feljelentés a minisztérium ellen a román nyelv oktatása kapcsán. Mivel elemiben már bevezették a kisebbségeknek a sajátos román tantervet, nem azt vizsgálta, hogy az mennyire felel meg a célnak, hanem kitalálta, hogy akárcsak az angol nyelvet, a románt is tanítsák már elemiben szaktanárok,
hiszen a tanítókkal ellentétben ők éppen ennek a nyelvnek az oktatására szakosodtak.
A miniszter állítólag azzal érvelt, hogy ezzel a magyar tanítók válláról is leveszi a többletterhet, nem kell több órát tartaniuk, mint a román tanítóknak, így mindenki egyforma óraszámban tanít, egyforma fizetést kap.
Ebben a formában az RMDSZ nem támogatja ezt a módosítást, hiszen nincs előkészítve, nem támasztja alá semmilyen szaktanulmány és ily módon bevezetve ez nem jelent igazi megoldást, szögezte le megkeresésünkre Szabó Ödön. Az RMDSZ Bihar megyei képviselője rámutatott, ebben a formában azért is aggályos a rendelet, mert nem tudják, milyen kompetenciákkal rendelkeznek, kik azok a pedagógusok, akik vállalják, hogy az elemi osztályokban megtanítják a román nyelvet a kisebbségi diákoknak.
– részletezte a politikus. Szabó Ödön szerint ha ebbe az irányba akart elmozdulni a miniszter, a módosítást fokozatosan kellett volna bevezetni, szakmailag komolyan előkészíteni, a pedagógusokat átképezni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nincs is a „piacon”, annyi román szakos tanár, aki ezt a feladatot elvállalja. „Aki román nyelv és irodalmat tanult az egyetemen és egyébként tanárnak készült, nem biztos, hogy a román abécét is meg tudja tanítani úgy, mint egy elemiseket tanító pedagógus, ez más tudást igényel” - szögezte le Szabó Ödön.
A képviselő szerint az is gondot jelent, hogy a romántanárokra nem vonatkozik a tanügyi törvény kisebbségi fejezetének az az előírása, hogy a pedagógusoknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét, egy előkészítő osztályos magyar gyerektől pedig nem lehet elvárni, hogy kizárólag románul kommunikáljon.
– mondta a képviselő. Hangsúlyozta, állítólag többen is próbálták lebeszélni, észérvekkel meggyőzni a minisztert, hogy mondjon le a módosításról, ám ő hajthatatlan maradt.
A rendeletben nem szerepel, hogy ezt a módosítást mikortól kell életbe léptetni, ám az biztos, hogy a 2018/2019-es tanévtől szinte lehetetlen – mondta el megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő kifejtette,
Pénzügyi keret lenne rá, hiszen valószínűleg a pénzt, amit a magyar tanítóktól elvesznek, odaadják a román tanároknak, ám egyszerűen nincs annyi tanár, aki meg tudná tartani ezeket a pluszórákat, szögezte le a főtanfelügyelő. Az elemi osztályokban egész más a módszertan, erre külön ki kell képezni a román szakos tanárokat, véli Kiss Imre. Rámutatott, minden tanítónak képzésen kellett részt vennie, mielőtt előkészítő osztályt kezdett tanítani, a mostani eképzelésnek megfelelően pedig bevetnék a tanárokat a mély vízbe.
A vidéki tanintézetekben még bonyolultabb a helyzet, hiszen ott gyakran összevont osztályokban kell tanítani, erre a tanítókat felkészítették, viszont egy román tanár nem biztos, hogy helyt tud állni. Kiss Imre szerint inkább azt kellene megvizsgálni, hogy a kisebbségi oktatásban bevezetett sajátos román tanterv mennyire hatékony, elért-e a kívánt célt.
Nem tartja jó ötletnek a minisztériumi elképzelést Komjátszegi Fábián Réka tanítónő sem. A nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, 30 éve elemistákat tanító pedagógus, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium oktatója lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott,
„Egy magyar anyanyelvű pedagógus fel tudja mérni, hogy egy másik nyelv megtanulásában mire képes a gyerek, a román anyanyelvű pedagógusok számára sokszor nehézséget jelent, hogy megértsék: mennyire új a román nyelv a más anyanyelvű elemisták számára. A román nyelv tanítását teljesen másként kezeli az oktatási rendszer, mint az angol vagy a német tanítását, ezért kétséges, hogy működne ez a tervezet. Előkészítő osztályba általában úgy érkezik a legtöbb magyar gyerek, hogy semmit nem tud románul”
– fejtette ki a pedagógus. Úgy fogalmazott, az elképzelés nem lenne elvetendő akkor, ha például negyediktől tanítaná a gyerekeket szaktanár, akkor, amikor már közeledik a teljesen más rendszerű ötödik osztály. Hozzátette, nem ártana a gyerekeknek, ha negyedikben jobban hozzászoknának a román nyelvhez, de így is megfontoltan kéne kiválasztani, hogy ki legyen az illető tanár. Hiszen bár a pedagógusok közt akadnak, akik szerencsére érzik, értik, hogy a magyar gyerekeknek milyen nehézséget okoz a román nyelv tanulása és játékosan közelítik őket a tananyaghoz, még mindig sokan vannak, akiknek óriásiak, aránytalanok az elvárásaik, hogy mennyire tudjon a gyerek románul.
„Véleményem szerint legkorábban harmadik, de inkább negyedikben lehetne bevezetni, hogy tanárok oktassanak, de az első három évben semmiképpen. Negyedikben még ott van a gyerekek mellett a tanító, aki segíthetné a román nyelv oktatását, rálátása lenne a tanár által támasztott követelményekre” – vélekedett a pedagógus.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás