A lapunk által megszólaltatott szakemberek aggályosnak tartják, hogy elemzés, előkészület nélkül, ilyen drasztikus módosítást vezet be a minisztérium. A rendeletben nincs szó arról, hogy ezt mikor kell életbe léptetni, ám úgy tűnik, tanévkezdésre szinte lehetetlen, hiszen azokban a megyékben, ahol nagyszámú kisebbségi osztály működik, hirtelen legalább száz romántanárt kellene előkeríteni, akik elemi osztályokban megtartják a románórákat. Azon kívül a tanügyi törvény előírja, hogy a kisebbségi oktatásban tanító pedagógusoknak kell ismerniük a diákok anyanyelvét, ám leszögezi, hogy kivételt képeznek a román szakosok.

Megelégelte a panaszkodást
a miniszter

Forrásaink szerint Valentin Popa tanügyminiszter megelégelte, hogy idén többen fordultak hozzá panasszal amiatt, hogy a magyar gyerekek nem tudják megfelelően elsajátítani a román nyelvet. Sokan azzal érveltek, hogy a kisebbségi diákok gyorsabban, jobban megtanulnak angolul, mint románul.

Kifejezetten zavarta a minisztert, hogy a Diszkriminációs Tanácshoz is érkezett feljelentés a minisztérium ellen a román nyelv oktatása kapcsán. Mivel elemiben már bevezették a kisebbségeknek a sajátos román tantervet, nem azt vizsgálta, hogy az mennyire felel meg a célnak, hanem kitalálta, hogy akárcsak az angol nyelvet, a románt is tanítsák már elemiben szaktanárok,
hiszen a tanítókkal ellentétben ők éppen ennek a nyelvnek az oktatására szakosodtak.

A miniszter állítólag azzal érvelt, hogy ezzel a magyar tanítók válláról is leveszi a többletterhet, nem kell több órát tartaniuk, mint a román tanítóknak, így mindenki egyforma óraszámban tanít, egyforma fizetést kap.

Előkészítetlen, drasztikus döntés

Ebben a formában az RMDSZ nem támogatja ezt a módosítást, hiszen nincs előkészítve, nem támasztja alá semmilyen szaktanulmány és ily módon bevezetve ez nem jelent igazi megoldást, szögezte le megkeresésünkre Szabó Ödön. Az RMDSZ Bihar megyei képviselője rámutatott, ebben a formában azért is aggályos a rendelet, mert nem tudják, milyen kompetenciákkal rendelkeznek, kik azok a pedagógusok, akik vállalják, hogy az elemi osztályokban megtanítják a román nyelvet a kisebbségi diákoknak.

– részletezte a politikus. Szabó Ödön szerint ha ebbe az irányba akart elmozdulni a miniszter, a módosítást fokozatosan kellett volna bevezetni, szakmailag komolyan előkészíteni, a pedagógusokat átképezni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nincs is a „piacon”, annyi román szakos tanár, aki ezt a feladatot elvállalja. „Aki román nyelv és irodalmat tanult az egyetemen és egyébként tanárnak készült, nem biztos, hogy a román abécét is meg tudja tanítani úgy, mint egy elemiseket tanító pedagógus, ez más tudást igényel” - szögezte le Szabó Ödön.

A képviselő szerint az is gondot jelent, hogy a romántanárokra nem vonatkozik a tanügyi törvény kisebbségi fejezetének az az előírása, hogy a pedagógusoknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét, egy előkészítő osztályos magyar gyerektől pedig nem lehet elvárni, hogy kizárólag románul kommunikáljon.

– mondta a képviselő. Hangsúlyozta, állítólag többen is próbálták lebeszélni, észérvekkel meggyőzni a minisztert, hogy mondjon le a módosításról, ám ő hajthatatlan maradt.

Megválaszolatlan kérdések

A rendeletben nem szerepel, hogy ezt a módosítást mikortól kell életbe léptetni, ám az biztos, hogy a 2018/2019-es tanévtől szinte lehetetlen – mondta el megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő kifejtette,

Pénzügyi keret lenne rá, hiszen valószínűleg a pénzt, amit a magyar tanítóktól elvesznek, odaadják a román tanároknak, ám egyszerűen nincs annyi tanár, aki meg tudná tartani ezeket a pluszórákat, szögezte le a főtanfelügyelő. Az elemi osztályokban egész más a módszertan, erre külön ki kell képezni a román szakos tanárokat, véli Kiss Imre. Rámutatott, minden tanítónak képzésen kellett részt vennie, mielőtt előkészítő osztályt kezdett tanítani, a mostani eképzelésnek megfelelően pedig bevetnék a tanárokat a mély vízbe.

A vidéki tanintézetekben még bonyolultabb a helyzet, hiszen ott gyakran összevont osztályokban kell tanítani, erre a tanítókat felkészítették, viszont egy román tanár nem biztos, hogy helyt tud állni. Kiss Imre szerint inkább azt kellene megvizsgálni, hogy a kisebbségi oktatásban bevezetett sajátos román tanterv mennyire hatékony, elért-e a kívánt célt.

A tanító szerint sem jó az elképzelés

Nem tartja jó ötletnek a minisztériumi elképzelést Komjátszegi Fábián Réka tanítónő sem. A nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, 30 éve elemistákat tanító pedagógus, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium oktatója lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott,

„Egy magyar anyanyelvű pedagógus fel tudja mérni, hogy egy másik nyelv megtanulásában mire képes a gyerek, a román anyanyelvű pedagógusok számára sokszor nehézséget jelent, hogy megértsék: mennyire új a román nyelv a más anyanyelvű elemisták számára. A román nyelv tanítását teljesen másként kezeli az oktatási rendszer, mint az angol vagy a német tanítását, ezért kétséges, hogy működne ez a tervezet. Előkészítő osztályba általában úgy érkezik a legtöbb magyar gyerek, hogy semmit nem tud románul”

– fejtette ki a pedagógus. Úgy fogalmazott, az elképzelés nem lenne elvetendő akkor, ha például negyediktől tanítaná a gyerekeket szaktanár, akkor, amikor már közeledik a teljesen más rendszerű ötödik osztály. Hozzátette, nem ártana a gyerekeknek, ha negyedikben jobban hozzászoknának a román nyelvhez, de így is megfontoltan kéne kiválasztani, hogy ki legyen az illető tanár. Hiszen bár a pedagógusok közt akadnak, akik szerencsére érzik, értik, hogy a magyar gyerekeknek milyen nehézséget okoz a román nyelv tanulása és játékosan közelítik őket a tananyaghoz, még mindig sokan vannak, akiknek óriásiak, aránytalanok az elvárásaik, hogy mennyire tudjon a gyerek románul.

„Véleményem szerint legkorábban harmadik, de inkább negyedikben lehetne bevezetni, hogy tanárok oktassanak, de az első három évben semmiképpen. Negyedikben még ott van a gyerekek mellett a tanító, aki segíthetné a román nyelv oktatását, rálátása lenne a tanár által támasztott követelményekre” – vélekedett a pedagógus.