Akadályokból nincs hiány. Sokan harcolnak még azért, hogy telekkönyveztetni tudják kertjüket, udvarukat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Teljesen eredeti módon viszonyulnak a hatóságok a földtörvény alkalmazásához: a Maros megyei prefektúra keretében működő földosztó bizottság például egyetlen igényt sem utasított vissza, de a kérések csaknem 90 százalékát visszautalta a helyi önkormányzatok földosztó testületeihez. A legutóbbi módosítás nyomán pedig a kataszteri hivatal kekeckedik.
2020. február 26., 14:062020. február 26., 14:06
2020. február 26., 14:092020. február 26., 14:09
A prefektúrák keretében működő földosztó bizottságok, illetve a kataszteri hivatalok azok, amelyek a leginkább akadályozzák a másfél évvel ezelőtt hatályba lépett földtörvényt módosító jogszabály cikkelyeinek alkalmazását.
Amint arról korábban beszámoltunk, az 1991/18-as földtörvényt módosító 2018/231-es jogszabály mintegy másfél évvel ezelőtt lépett érvénybe. Az RMDSZ azért tartotta fontosnak a földtörvény módosítását, mert egy-egy ingatlan tulajdonjogának megszerzése az elmúlt időszakban, főleg a visszaszolgáltatásokat követően, számos fejtörést és fölösleges adminisztrációs ügyintézést jelentett.
A honatyák által elfogadott törvény értelmében az érintettek sokkal kevesebb utánajárással telekkönyvezhetik jogos tulajdonukat – remélte a szavazás után Korodi Attila, a szövetség akkori alsóházi frakcióvezetője. Utólag kiderült, hogy a törvényt alkalmazni hivatott állami intézmények másként értelmezik a jogrendet.
Az erdélyi és különösképpen székelyföldi megyékben uralkodó viszonyokat a legjobban talán a Maros megyei helyzet tükrözi. Itt (is) teljesen eredeti módon viszonyulnak a hatóságok a parlament által megalkotott jogrendhez:
Amikor Korodi Attilával és Sebestyén Csabával megalkotta a törvénymódosítást, Császár Károly Maros megyei szenátor úgy képzelte el, hogy ezáltal nemcsak az állampolgárok, hanem a földosztók munkáját is megkönnyíti, mintegy levéve a felelősségvállalás terhét a dossziékat elbíráló megyei bizottsági tagok válláról. „Azt szerettük volna, hogy ne ők értelmezgessék a szabályzatot jobbra-balra, hanem legyen minden a lehető legtisztábban leírva” – hangsúlyozta korábban Császár. Utólag viszont kiderült, hogy a prefektúrák keretében működő bizottságok még így sem hajlandók felelősséget vállalni.
A kormánymegbízott hivatala az időhúzás többféle módszerét alkalmazza; volt rá példa, hogy a megyei földosztó bizottság levélben olyan okiratot igényelt, amely már ott volt a dossziéban. A statisztikák szerint Maros megyében tízből kilenc igénylőt rosszhiszeműnek néznek, de mivel ezt lehetetlen a hozzájuk forduló állampolgárokra bizonyítani, inkább nem foglalnak állást.
Az érintettek hamarosan azzal szembesültek, hogy a módosítás elfogadása után sem hárult el minden akadály a jogszabály alkalmazása előtt. A prefektúra helyébe belépett egy másik állami intézmény. „Most a kataszteri hivatalok kezdtek el kekeckedni. Mindenbe belekötnek, csakhogy akadályozzák a telekkönyvezést. Újabban azt kérik, hogy a régi telekkönyvbe legyen szó szerint is bevezetve, hogy az államosított földet kollektivizálták. Rendkívül elenyésző azon esetek száma, amikor beltelkek esetében ezt beírták. De attól a földet még elvették a jogos tulajdonosától! Válaszként a kataszteri törvény módosítására is kidolgoztunk és iktattunk egy javaslatot” – fejtette ki az ötletgazda RMDSZ-es politikus.
Császár Károly azt szeretné, hogy két-három év leforgása után az országban ne legyen olyan ház, amelynek udvarát valamilyen okból kifolyólag nem sikerült telekkönyveztetni. Kérdésünkre, hogy egy-egy hivatalnak vagy hivatali alkalmazottnak miért éri meg a törvénnyel szembemenni, a szenátor úgy vélekedett, hogy nem minden esetben feltételez szándékos kerékkötést. „Inkább azzal magyaráznám, hogy a tulajdonjog rendezése kényes ügy, és bármely jóváhagyás felelősséget ró az adott intézményre vagy személyre. A hivatalnokok egyre inkább félnek tulajdonjogi papírokat aláírni. Az utóbbi években sokukat meghurcolták, elítélték” – magyarázta a honatya.
Rendet tennének. Főként a vidéken élőknek jelentene nagy előrelépést a törvény alkalmazása
Fotó: Pál Árpád
Annak ellenére, hogy a prefektúrák, illetve kataszteri hivatalok nem támogatják a telekkönyvezés megvalósítását, okot sem találnak annak elutasítására. Negatív elbírálás híján az igénylő nem fordulhat a bírósághoz. Pedig a törvényhozók erre az esetre is gondoltak, és könnyítettek a procedúrán. A kedvezőtlen döntéseket ezentúl nem a bukaresti fellebbviteli bíróságon fellebbezik meg, hanem azon a városi bíróságon, amelyhez a sértett fél lakhelye vagy a telke tartozik.
A törvény elfogadásakor az RMDSZ abban reménykedett, hogy ezennel sikerült feloldani a birtoklevelek körüli patthelyzetet, ezentúl átláthatóbb törvényes keret értelmében és könnyített eljárásban szerezhetik meg a birtokleveleket belterületeikre az érintettek. „Főként a vidéki környezetben élőknek jelentene nagy előrelépést a törvény alkalmazása, hiszen sokan vannak abban az áldatlan helyzetben, hogy a bürokratikus eljárások és a törvény többféle értelmezése miatt a lakóházukra, udvarukra, akár kertjükre nincsenek meg a szükséges, jogos tulajdont bizonyító iratok” – mutatott rá Korodi Attila.
Az is előfordult, hogy amikor már minden egyes kérdést sikerült tisztázni, az illetékesek a hivatalos dokumentumokban más formában szereplő keresztnevekbe kötöttek bele, holott köztudott, miként viszonyultak a kommunista rendszerben a román állam közalkalmazottai a magyar keresztnevekhez.
A módosítások egyike azt is elősegítené, hogy a tulajdonosok vagy azok örökösei a lakóházak és melléképületek alatti, valamint az ezekhez tartozó területek tulajdonjogát igazoló birtoklevelet igényelhessenek, és amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb, a tulajdonjogot bizonyító okmány, bizonyítékként elfogadható a szomszédok nyilatkozata. Ugyanakkor a ház alatti és körüli területek telekkönyvezését is egyszerűsítené az új rendelkezés azokban az esetekben, amikor nincs telekkönyv, vagy a telekkönyvben a román állam szerepel tulajdonosként.
A parlament eredetileg a törvénymódosítás elfogadásakor a 2018. december 6-ai határidőt szabta a kérvények benyújtására, de bebizonyosodott, hogy a kitűzött időpont nem elégséges az igénylők számára, hogy beszerezhessék az igazoló iratokat a visszaigénylés érdekében. Ezért a honatyák utólag arról döntöttek, hogy egyáltalán ne legyen határideje a kérvények benyújtásának.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!