Akadályokból nincs hiány. Sokan harcolnak még azért, hogy telekkönyveztetni tudják kertjüket, udvarukat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Teljesen eredeti módon viszonyulnak a hatóságok a földtörvény alkalmazásához: a Maros megyei prefektúra keretében működő földosztó bizottság például egyetlen igényt sem utasított vissza, de a kérések csaknem 90 százalékát visszautalta a helyi önkormányzatok földosztó testületeihez. A legutóbbi módosítás nyomán pedig a kataszteri hivatal kekeckedik.
2020. február 26., 14:062020. február 26., 14:06
2020. február 26., 14:092020. február 26., 14:09
A prefektúrák keretében működő földosztó bizottságok, illetve a kataszteri hivatalok azok, amelyek a leginkább akadályozzák a másfél évvel ezelőtt hatályba lépett földtörvényt módosító jogszabály cikkelyeinek alkalmazását.
Amint arról korábban beszámoltunk, az 1991/18-as földtörvényt módosító 2018/231-es jogszabály mintegy másfél évvel ezelőtt lépett érvénybe. Az RMDSZ azért tartotta fontosnak a földtörvény módosítását, mert egy-egy ingatlan tulajdonjogának megszerzése az elmúlt időszakban, főleg a visszaszolgáltatásokat követően, számos fejtörést és fölösleges adminisztrációs ügyintézést jelentett.
A honatyák által elfogadott törvény értelmében az érintettek sokkal kevesebb utánajárással telekkönyvezhetik jogos tulajdonukat – remélte a szavazás után Korodi Attila, a szövetség akkori alsóházi frakcióvezetője. Utólag kiderült, hogy a törvényt alkalmazni hivatott állami intézmények másként értelmezik a jogrendet.
Az erdélyi és különösképpen székelyföldi megyékben uralkodó viszonyokat a legjobban talán a Maros megyei helyzet tükrözi. Itt (is) teljesen eredeti módon viszonyulnak a hatóságok a parlament által megalkotott jogrendhez:
Amikor Korodi Attilával és Sebestyén Csabával megalkotta a törvénymódosítást, Császár Károly Maros megyei szenátor úgy képzelte el, hogy ezáltal nemcsak az állampolgárok, hanem a földosztók munkáját is megkönnyíti, mintegy levéve a felelősségvállalás terhét a dossziékat elbíráló megyei bizottsági tagok válláról. „Azt szerettük volna, hogy ne ők értelmezgessék a szabályzatot jobbra-balra, hanem legyen minden a lehető legtisztábban leírva” – hangsúlyozta korábban Császár. Utólag viszont kiderült, hogy a prefektúrák keretében működő bizottságok még így sem hajlandók felelősséget vállalni.
A kormánymegbízott hivatala az időhúzás többféle módszerét alkalmazza; volt rá példa, hogy a megyei földosztó bizottság levélben olyan okiratot igényelt, amely már ott volt a dossziéban. A statisztikák szerint Maros megyében tízből kilenc igénylőt rosszhiszeműnek néznek, de mivel ezt lehetetlen a hozzájuk forduló állampolgárokra bizonyítani, inkább nem foglalnak állást.
Az érintettek hamarosan azzal szembesültek, hogy a módosítás elfogadása után sem hárult el minden akadály a jogszabály alkalmazása előtt. A prefektúra helyébe belépett egy másik állami intézmény. „Most a kataszteri hivatalok kezdtek el kekeckedni. Mindenbe belekötnek, csakhogy akadályozzák a telekkönyvezést. Újabban azt kérik, hogy a régi telekkönyvbe legyen szó szerint is bevezetve, hogy az államosított földet kollektivizálták. Rendkívül elenyésző azon esetek száma, amikor beltelkek esetében ezt beírták. De attól a földet még elvették a jogos tulajdonosától! Válaszként a kataszteri törvény módosítására is kidolgoztunk és iktattunk egy javaslatot” – fejtette ki az ötletgazda RMDSZ-es politikus.
Császár Károly azt szeretné, hogy két-három év leforgása után az országban ne legyen olyan ház, amelynek udvarát valamilyen okból kifolyólag nem sikerült telekkönyveztetni. Kérdésünkre, hogy egy-egy hivatalnak vagy hivatali alkalmazottnak miért éri meg a törvénnyel szembemenni, a szenátor úgy vélekedett, hogy nem minden esetben feltételez szándékos kerékkötést. „Inkább azzal magyaráznám, hogy a tulajdonjog rendezése kényes ügy, és bármely jóváhagyás felelősséget ró az adott intézményre vagy személyre. A hivatalnokok egyre inkább félnek tulajdonjogi papírokat aláírni. Az utóbbi években sokukat meghurcolták, elítélték” – magyarázta a honatya.
Rendet tennének. Főként a vidéken élőknek jelentene nagy előrelépést a törvény alkalmazása
Fotó: Pál Árpád
Annak ellenére, hogy a prefektúrák, illetve kataszteri hivatalok nem támogatják a telekkönyvezés megvalósítását, okot sem találnak annak elutasítására. Negatív elbírálás híján az igénylő nem fordulhat a bírósághoz. Pedig a törvényhozók erre az esetre is gondoltak, és könnyítettek a procedúrán. A kedvezőtlen döntéseket ezentúl nem a bukaresti fellebbviteli bíróságon fellebbezik meg, hanem azon a városi bíróságon, amelyhez a sértett fél lakhelye vagy a telke tartozik.
A törvény elfogadásakor az RMDSZ abban reménykedett, hogy ezennel sikerült feloldani a birtoklevelek körüli patthelyzetet, ezentúl átláthatóbb törvényes keret értelmében és könnyített eljárásban szerezhetik meg a birtokleveleket belterületeikre az érintettek. „Főként a vidéki környezetben élőknek jelentene nagy előrelépést a törvény alkalmazása, hiszen sokan vannak abban az áldatlan helyzetben, hogy a bürokratikus eljárások és a törvény többféle értelmezése miatt a lakóházukra, udvarukra, akár kertjükre nincsenek meg a szükséges, jogos tulajdont bizonyító iratok” – mutatott rá Korodi Attila.
Az is előfordult, hogy amikor már minden egyes kérdést sikerült tisztázni, az illetékesek a hivatalos dokumentumokban más formában szereplő keresztnevekbe kötöttek bele, holott köztudott, miként viszonyultak a kommunista rendszerben a román állam közalkalmazottai a magyar keresztnevekhez.
A módosítások egyike azt is elősegítené, hogy a tulajdonosok vagy azok örökösei a lakóházak és melléképületek alatti, valamint az ezekhez tartozó területek tulajdonjogát igazoló birtoklevelet igényelhessenek, és amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb, a tulajdonjogot bizonyító okmány, bizonyítékként elfogadható a szomszédok nyilatkozata. Ugyanakkor a ház alatti és körüli területek telekkönyvezését is egyszerűsítené az új rendelkezés azokban az esetekben, amikor nincs telekkönyv, vagy a telekkönyvben a román állam szerepel tulajdonosként.
A parlament eredetileg a törvénymódosítás elfogadásakor a 2018. december 6-ai határidőt szabta a kérvények benyújtására, de bebizonyosodott, hogy a kitűzött időpont nem elégséges az igénylők számára, hogy beszerezhessék az igazoló iratokat a visszaigénylés érdekében. Ezért a honatyák utólag arról döntöttek, hogy egyáltalán ne legyen határideje a kérvények benyújtásának.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
szóljon hozzá!