A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kihelyezett ülésének is beillő pódiumbeszélgetésnek adott otthont pénteken a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A nemzetpolitikai kerekasztalon a magyar nemzetpolitika filozófiája, a külhoni magyar közösségeknek az anyaországgal szemben támasztott elvárásai kerültek terítékre.

Történetekből történelem

Orbán Viktor pénteken este Tusnádfürdőn megbeszélést folytat a határon túli magyar szervezetek vezetőivel aktuális nemzetpolitikai kérdésekről. A miniszterelnök szombaton Történetekből történelem! címmel tart előadást a tusnádfürdői diáktábor nagyszínpadán Tőkés László társaságában. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanakkor részt vesz a Kézdivásárhelyen szombaton este tervezett köztéri székelyzászló-felvonáson, amelyet annak ellenére rendeznek meg az udvarterek városában, hogy a Kovászna megyei prefektus megtiltotta a helyi önkormányzatnak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar állam célja, hogy a nemzet fennmaradjon és javuljon minden magyar ember életminősége, bárhol éljen a világban. A kereszténydemokrata politikus a nemzet közjogi egyesítése fontos állomásának nevezte, hogy eddig 600 ezren tették le az állampolgári esküt a könnyített honosítás keretében, a kormányzati ciklus végére pedig számuk eléri az egymilliót.

Semjén közölte, az elmúlt évben külhoni programokra fordított 21 milliárd forintos tételt a jövőben növelni fogja a kormány, amelynek azonban tartania kell a három százalékos költségvetési hiányplafont.

„Magyarországnak olyan szerepet kell vállalnia a külhoni magyarok védelme terén, mint Izraelnek a zsidóság ügyében, ezt az érdekérvényesítést pozitív példának kell tekintenünk” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a külhoni magyarság autonómiatörekvései terén Budapest soha nem követelt olyat, amire ne lenne precedens az EU-ban.

Semjén – aki pénteken a székelyföldi Ivóban felavatta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által építtetett Erzsébet tábort – leszögezte azt is: Magyarország támogatja a független és demokratikus Ukrajna kiépülését, ennek feltétele azonban, hogy Kijev tartsa tiszteletben a nemzetközileg elfogadott kisebbségi jogokat.

Ennek kapcsán Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke köszönetet mondott az anyaországnak a kárpátaljai magyarok iránti szolidaritásáért, reményének adva hangot, hogy a közösség szerencsésen átvészeli a polgárháborús időszakot.

A Tusványosként közismert szabadegyetemen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke méltatta a magyar kormány és a külhoni magyar szervezetek között az elmúlt négy évben kialakult szoros testvéri-partneri viszonyt, szorgalmazva a nemzetpolitikában elkezdett építkezés folytatását.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke üdvözölte, hogy Budapest meghallgatja a szlovéniai magyarság véleményét, amelyről a korábbi magyar kormányok nem is akartak tudomást venni.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a nemzet részeinek összetartását nevezte a nemzetpolitika funkciójának. A politikus bejelentette, alakulata fontolgatja, hogy – a kormányon lévő RMDSZ-hez hasonlóan – önálló jelöltet indít a novemberi romániai államfőválasztáson; az ötletet a párt védnöke, Tőkés László EP-képviselő is helyeselte.

Az EU-integráció alkotmányos korlátai tárgyában délelőtt rendezett beszélgetésen Győri Enikő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára logikai bukfencnek nevezte, hogy miközben Magyarország elvárja az EU-tól, gyakoroljon nyomást szomszédaira a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolásáért, egyúttal nem tűr beleszólást saját törvény- és alkotmányalkotási folyamatába Brüsszel részéről.

Hozzátette, profi munkával meg lehet találni a jó megoldást, ehhez azonban fel kell sorakozni a nemzeti ügyek mögé. A külügyi államtitkár egyébként hibának nevezte, hogy Magyarország annak idején nem szabta Románia uniós csatlakozása feltételéül a kisebbségi jogok érvényesítését, most azonban Szerbia esetében pótolja ezt a hiányosságot.