Fotó: Veres Nándor
Megteremti a jogi keretet a családon belüli erőszak elleni fellépéshez és a prevencióhoz a kormány által a hónap elején elfogadott, a szenátus asztalán levő törvénytervezet, de a gyakorlatba ültetéshez komoly anyagi és emberi erőforrásokra lesz szükség.
2018. február 27., 16:472018. február 27., 16:47
2018. február 27., 17:392018. február 27., 17:39
Ezt László Éva pszichológus, az áldozatvédelem területén működő civil szervezet (Nők az Erőszak Ellen – ARTEMIS – Egyesület) tagja jelentette ki a Krónikának. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia és szociális munka karának adjunktusa lapunk megkeresésére hangsúlyozta, éppen ezért kissé szkeptikus a jogszabály alkalmazását illetően.
amellyel a rendőrnek joga lesz azonnal közbelépni az áldozat védelmében és az agresszor eltávolításáért, illetve a bántalmazottak számára menhelyek kialakítását teszi kötelezővé.
„Nagyon összetett, szakszerű törvénytervezetről van szó, amelynek hátterében több év kemény munkája áll. Sok pontosítással, kiegészítéssel, amelyeket, örömünkre, nem csak a nemzetközi vagy más politikai direktívák, hanem az ország terepen levő szakembereinek véleménye is meghatároz.
Hiányolja azonban, hogy a kutatók munkáját nem vették kellő súllyal figyelembe, nem aknázták ki a kutatásokban rejlő lehetőségeket.
A szakember rámutatott, a törvénytervezet „leglátványosabb” újdonsága, hogy a rendőr már helyben kiadhat ideiglenes távoltartási végzést, ugyanakkor a rend őrei családon belüli erőszak esetében engedély nélkül is behatolhatnak a lakásba. „Ami a negatívumokat illeti, legelőször a büntetőjogi perrendtartás megváltoztatásának tervezete jut eszembe, amelynek bizonyos javaslatai szöges ellentétben állnak, összeférhetetlenek ennek a törvénynek a szellemével és kivitelezési lehetőségével is” – fejtette ki kérdésünkre. Példaként a 83-as cikkely módosítását említette, amelynek értelmében a feltételezett elkövető a bejelentés pillanatától személyesen részt vehet minden meg- és kihallgatáson.
Összességében véve azonban úgy véli, hogy az új törvénytervezet jó keretet ad az erőszak elleni konkrét, összehangolt fellépésre mind országos, mind pedig megyei, illetve helyi szinten. Hogy ez hol, mennyire fog megvalósulni, László Éva meglátása szerint az egyrészt a törvény által előírt kötelező feladatok ellátásán, másrészt a „közösségi akarattól” múlik.
– éjszakai szálláshelyeken, hajléktalan személyeket ellátó központokban.
Fotó: Veres Nándor
A törvénnyel való jó gazdálkodáshoz – ami alatt a törvény szellemének a betartását is értem –, tudnunk kell, hogy a jogszabály csak a kezdeti lehetőségeket adja meg. Ha jó, kiegyensúlyozott, egészséges kapcsolatokban élő családokat és közösségeket akarunk, akkor ez anyagi és emberi erőforrásokat egyaránt igényel” – ecsetelte a szakértő. Mint mondta, ehhez létre kell hozni a szakszolgáltatásokat, jól megtervezett és kivitelezhető stratégiák és felkészült szakemberek kellenek.
„Remélem, a törvényhozók, a döntési hatalommal rendelkezők, főleg akik az utóbbi időben deklaráltan felvállalták a családon belüli erőszak és/vagy a nők elleni erőszak jelenségének változtatását, tudatosan és kitartóan tenni fognak a továbbiakban is” – adott hangot reményének László Éva.
Sok ugyanis a tennivaló, hiszen jelen pillanatban nagyon kevés védett ház, menhely van az országban, vannak olyan megyék, ahol teljesen hiányoznak, és ahol vannak is, általában várólistával működnek.
Kolozsváron például jenleg egy 6 férőhelyes és a megyében még egy 6-8 férőhelyes menhely működik. A városi önkormányzat az év elején megszavazta, és hamarosan elkezdik egy épület felújítását, ahol jövőtől tanácsadó központ fog működni, de a menhelyre még legalább egy évet biztosan várnunk kell” – fejtette ki László Éva.
Felhívta egyúttal arra is a figyelmet, hogy az új törvénytervezet tanácsadó központok és menhelyek létrehozását egyaránt előírja. „Erőssége ugyanakkor a törvénynek, hogy nemcsak az áldozatoknak, hanem az elkövetőknek szánt központok létesítését is támogatja, így aktívan részt vállalva az erőszakos viselkedés megismétlődésének megelőzésében, amikor még ennek a veszélyességi szintje nem éri el a börtönbe való elzárás súlyosságát” – mutatott rá a szakember.
Igaz, ez a szám visszaesést jelent: míg 2016-ban 191 halálos áldozatot követeltek az erőszakos cselekmények, tavaly 84 áldozatot jegyeztek. Az állami intézmények hivatalos statisztikája szerint viszont Romániában alig létező jelenség a szexuális zaklatás, illetve a családon belüli erőszak. A hatóságok által az elmúlt évtizedben regisztrált esetek száma olyannyira alacsony, hogy valószínűsíthető, nem az ország teljesít kiválóan ezen a téren, hanem az aktuális jogrendszer elijeszti az áldozatokat attól, hogy a rendőrségre vagy egyenesen a bíróságig vigyék a bántalmazásos ügyeket.
Fotó: Pixabay.com
A Ziua de Cluj kolozsvári hírportál az igazságügyi minisztériumtól és az Országos Rendőr-főkapitányságtól kérte ki a 2007 és 2017 közötti időszakra vonatkozó adatokat, amelyek enyhén szólva is meghökkentők.
A minisztérium az évekre lebontott adatokat is közölte, ezek szerint 2007 és 2010 között öt esetet tárgyaltak, de egyetlen személy ellen sem született jogerős döntés, 2011-ben további két ügy került a bíróságok elé, ezek keretében 4 személyt ítéltek el jogerősen, 2012 és 2014 között pedig egyetlen igazságügyi intézményben sem iktattak ilyen iratcsomót. 2015-ben két per kezdődött el, az egyikben tavaly született alapfokú ítélet, míg a másik esetében még tart az eljárás.
A Ziua de Cluj egyébként a belügyminisztériumnál is érdeklődött, hogy az ő adatbázisukban hány szexuális zaklatás miatt tett feljelentés szerepel, állításuk szerint azonban nem tartanak nyilván ilyen adatokat.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (EU Agency for Fundamental Rights) felmérésre ehhez képest azt mutatja, hogy Romániában a 15 évnél idősebb nők 32 százaléka legalább egyszer szexuális zaklatás áldozatává válik élete során.
Fotó: Barabás Ákos
Az Országos Rendőr-főkapitányság ugyanakkor azt is közölte: tavaly 36 ezer bejelentés érkezett családon belüli erőszak miatt, ezek közül mintegy 27 ezret otthon követtek el. A feljelentések többségét fizikai erőszak elkövetése miatt tették, a statisztikában 20 ezer ilyen panasz szerepel.
„Főleg a súlyos eseteknél ezt az eljárást mindenképp kombinálni kell legalább a hatékony ellenőrzéssel, például sokat emlegetett/ígért elektromos karkötőkkel, illetve hatékony és gyors büntetéssel” – fogalmazta meg a legsürgősebb tennivalókat László Éva pszichológus.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!