amellyel a rendőrnek joga lesz azonnal közbelépni az áldozat védelmében és az agresszor eltávolításáért, illetve a bántalmazottak számára menhelyek kialakítását teszi kötelezővé.

Pró és kontra

„Nagyon összetett, szakszerű törvénytervezetről van szó, amelynek hátterében több év kemény munkája áll. Sok pontosítással, kiegészítéssel, amelyeket, örömünkre, nem csak a nemzetközi vagy más politikai direktívák, hanem az ország terepen levő szakembereinek véleménye is meghatároz.

Hiányolja azonban, hogy a kutatók munkáját nem vették kellő súllyal figyelembe, nem aknázták ki a kutatásokban rejlő lehetőségeket.

A szakember rámutatott, a törvénytervezet „leglátványosabb” újdonsága, hogy a rendőr már helyben kiadhat ideiglenes távoltartási végzést, ugyanakkor a rend őrei családon belüli erőszak esetében engedély nélkül is behatolhatnak a lakásba. „Ami a negatívumokat illeti, legelőször a büntetőjogi perrendtartás megváltoztatásának tervezete jut eszembe, amelynek bizonyos javaslatai szöges ellentétben állnak, összeférhetetlenek ennek a törvénynek a szellemével és kivitelezési lehetőségével is” – fejtette ki kérdésünkre. Példaként a 83-as cikkely módosítását említette, amelynek értelmében a feltételezett elkövető a bejelentés pillanatától személyesen részt vehet minden meg- és kihallgatáson.

Akarat és pénz egyaránt szükséges

Összességében véve azonban úgy véli, hogy az új törvénytervezet jó keretet ad az erőszak elleni konkrét, összehangolt fellépésre mind országos, mind pedig megyei, illetve helyi szinten. Hogy ez hol, mennyire fog megvalósulni, László Éva meglátása szerint az egyrészt a törvény által előírt kötelező feladatok ellátásán, másrészt a „közösségi akarattól” múlik.

– éjszakai szálláshelyeken, hajléktalan személyeket ellátó központokban.

Kolozsváron például jenleg egy 6 férőhelyes és a megyében még egy 6-8 férőhelyes menhely működik. A városi önkormányzat az év elején megszavazta, és hamarosan elkezdik egy épület felújítását, ahol jövőtől tanácsadó központ fog működni, de a menhelyre még legalább egy évet biztosan várnunk kell” – fejtette ki László Éva.

Felhívta egyúttal arra is a figyelmet, hogy az új törvénytervezet tanácsadó központok és menhelyek létrehozását egyaránt előírja. „Erőssége ugyanakkor a törvénynek, hogy nemcsak az áldozatoknak, hanem az elkövetőknek szánt központok létesítését is támogatja, így aktívan részt vállalva az erőszakos viselkedés megismétlődésének megelőzésében, amikor még ennek a veszélyességi szintje nem éri el a börtönbe való elzárás súlyosságát” – mutatott rá a szakember.

Kevés eset jut el a hatóságokig

Igaz, ez a szám visszaesést jelent: míg 2016-ban 191 halálos áldozatot követeltek az erőszakos cselekmények, tavaly 84 áldozatot jegyeztek. Az állami intézmények hivatalos statisztikája szerint viszont Romániában alig létező jelenség a szexuális zaklatás, illetve a családon belüli erőszak. A hatóságok által az elmúlt évtizedben regisztrált esetek száma olyannyira alacsony, hogy valószínűsíthető, nem az ország teljesít kiválóan ezen a téren, hanem az aktuális jogrendszer elijeszti az áldozatokat attól, hogy a rendőrségre vagy egyenesen a bíróságig vigyék a bántalmazásos ügyeket.

A minisztérium az évekre lebontott adatokat is közölte, ezek szerint 2007 és 2010 között öt esetet tárgyaltak, de egyetlen személy ellen sem született jogerős döntés, 2011-ben további két ügy került a bíróságok elé, ezek keretében 4 személyt ítéltek el jogerősen, 2012 és 2014 között pedig egyetlen igazságügyi intézményben sem iktattak ilyen iratcsomót. 2015-ben két per kezdődött el, az egyikben tavaly született alapfokú ítélet, míg a másik esetében még tart az eljárás.

A Ziua de Cluj egyébként a belügyminisztériumnál is érdeklődött, hogy az ő adatbázisukban hány szexuális zaklatás miatt tett feljelentés szerepel, állításuk szerint azonban nem tartanak nyilván ilyen adatokat.

Hatékonyabb fellépés kell

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (EU Agency for Fundamental Rights) felmérésre ehhez képest azt mutatja, hogy Romániában a 15 évnél idősebb nők 32 százaléka legalább egyszer szexuális zaklatás áldozatává válik élete során.

„Főleg a súlyos eseteknél ezt az eljárást mindenképp kombinálni kell legalább a hatékony ellenőrzéssel, például sokat emlegetett/ígért elektromos karkötőkkel, illetve hatékony és gyors büntetéssel” – fogalmazta meg a legsürgősebb tennivalókat László Éva pszichológus.