„Minden miniszterrel egyeztetni fogunk, ugyanannál az asztalnál” – válaszolta a pénzügyminiszter Călin Popescu Tăriceanunak, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnökének, aki egy nappal korábban azt kifogásolta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem konzultált velük a témában, ezért azt is kilátásba helyezte, hogy pártja nem szavazza meg a büdzsé kiigazítását. „Kényeskednek a kollégáink” – kommentálta a helyzetet Teodorovici. 

Tartanák a hiánycélt

Beszélt csütörtökön a témáról Viorica Dăncilă miniszterelnök is, konkrétumokat viszont ő sem árult el, mindössze annyit mondott, a kormány tartani tudja a deficitcélt. Mint ismeretes,

A pénzügyminisztérium szakemberei szerint az eltérés abból adódik, hogy más módszertannal számolnak. A kormány a korábbi bejelentések értelmében próbál az EU által előírt 3 százalékos hiányon belül maradni.

Elégedetlenek
az önkormányzatok

A megyei jogú városok polgármesterei eközben behatóbban ismerik a költségvetés-kiigazítási terveket, és – mint mondják – egyáltalán nem elégedettek azokkal. A napokban lezajlott egyeztetések után a moldvai polgármesterek fakadtak ki, katasztrofálisnak nevezve a  kormány pénzügyi politikáját. „Csalódottak vagyunk, hatalmas a káosz, a közszolgáltatások minősége napról napra romlik az alulfinanszírozottság miatt” – szögezte le Mihai Chirica, Jászvásár polgármestere. Szerinte ilyen körülmények között egyre többen fogják elhagyni az országot, hiszen senki nem marad vagy jön haza egy olyan országba, ahol nem seprik az utakat, nincs közvilágítás, nincsenek autópályák, minőségi kórházak, iskolák, óvodák.

– panaszolta Cătălin Flutur, Botoșani polgármestere is.

Van azonban, aki még mindig hisz az ígéretekben, Ion Lungu, Suceava polgármestere abban bízik, megkapják a három havi kiesést. „Nem lehet, hogy a feladatokat és az ezzel járó kiadásokat 12 hónapra vállaltuk, de csak 9 hónapra kapjunk plusz forrásokat” – szögezte le.

Hiányzik a stratégia

„A pénzügyminisztériumnak nincs hosszú távú stratégiája arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok költségvetésében az elmúlt húsz évben a központosítás miatt kialakult igazságtalan egyenlőtlenségeket rendezze” – fogalmazta meg csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Mint részletezte, a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjai már hetek óta egyeztetnek a kormánnyal, hogy a költségvetés-kiegészítés során pótolják a kiesett jövedelmeiket.

A legutóbbi találkozóra szerdán került sor, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ajánlatait azonban nem tartják kielégítőnek a polgármesterek. A szövetség honlapján szűkszavú közleményben annyit hoztak nyilvánosságra, hogy a megegyezés nem jött létre, Viorica Dancilă miniszterelnöktől kérnek időpontot, követelik, hogy a helyi önkormányzatok kapják meg az országos költségvetés legalább egyharmadát a Románia által 1997-ben ratifikált helyi önkormányzatok európai chartája értelmében. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy

Antal Árpád elmondta, elsősorban azt kérték, hogy a költségvetés-kiegészítés során pótolják azt a hatalmas kiesést, amit az okozott, hogy késve fogadták el az országos büdzsét, így az év első három hónapjában az önkormányzatok a személyi jövedelemadó 41,7 százalékát kapták a 60 százalék helyett, holott a pluszkötelezettségeket – a fogyatékkal élők és gondozóik fizetésének biztosítását – már január 1-jétől átvállalták. A pénzügyminiszter azt javasolta, hogy megnézik, fél évre mekkora összeg kellett a működési költségekre, ha többlet van, azt levonják a kiegészítésből, majd októberben a teljes összeget kompenzálják. Antal Árpád rámutatott, az októberi kiegészítés bizonytalan, nem hisznek benne, másrészt ez a pénz jár az önkormányzatnak, „tisztességtelen a pénzügyminisztérium részéről feltételekhez kötni a folyósítását”.

Ugyanakkor – részletezte a székelyföldi elöljáró – azt ígérték, megoldják azt a problémát, hogy a konjunkturális jövedelmeket beleszámították a városok évi bevételeibe, és ez alapján ítéltek meg különböző juttatásokat, hiszen ha egy önkormányzat egyik évben eladott egy ingatlant, arra a bevételre a következő évben már nem számíthat, így az nem lehet vonatkozási alap. A pénzügyminisztérium ajánlata szerint kiegészítik azon városok és megyei jogú városok jövedelmét, ahol az egy lakosra jutó bevétel nem éri el az ezer lejt, ám ez csak 10–20 ezer lakosú kisvárosokon segít. „Ebben az országban mindig oda jutunk, hogy azt büntetik, aki jól gazdálkodik. Arra is ígéretet kaptunk, hogy időben, már augusztusban megkezdik az  egyeztetéseket arról, hogy a jövő évi költségvetésben miként működjön az önkormányzatok finanszírozása. Ez jó hír, de még nem hűtöm be a pezsgőt, hogy ez meg is történik” – mondta Antal Árpád.