Bizonytalan kifutás. A kísérleti generációval már évekkel ezelőtt ismertetni kellett volna a képességvizsgán várható elvárásokat
Fotó: Gecse Noémi
Vészesen közeleg a román nyelv és irodalmat sajátos tanterv szerint tanuló magyar diákok képességfelmérője, azonban a mostani hetedikeseknek, illetve szüleiknek és tanáraiknak még fogalmuk sincs, miből fognak vizsgázni a diákok 2021 őszén.
2019. november 12., 13:202019. november 12., 13:20
2019. november 12., 13:292019. november 12., 13:29
Már hetedik éve oktatják sajátos tanterv szerint a román nyelv és irodalmat a magyar tannyelvű iskolákban. A tapasztalatok azonban még mindig ellentmondásosak. A szülők egy része elégedett: azt mondják, a gyerek sokkal bátrabban beszél románul, viszont vannak olyanok is, akik arra panaszkodnak, hogy nehézkes, archaikus szöveggel szembesülnek, a gyerek továbbra is csak kínlódik a román nyelvvel.
A lapunk által megszólaltatott pedagógusok arra mutattak rá, a tanterv jó, ám tanárfüggő, hogyan alkalmazzák. Annál is inkább, hogy a jelenlegi hetedikesek korábban minden évben késve kaptak tankönyvet, idén pedig még el sem jutott hozzájuk a segédeszköz.
További nehezítő körülmény, hogy teljes a bizonytalanság a 2021-es nyolcadikos képességvizsga megszervezése körül: még egyetlen, az új tanterv alapján összeállított mintatétel sem látott napvilágot, holott a tanítás során az is fontos lenne, hogy a pedagógus és a diák pontosan tudja, mit kérnek majd számon a kimeneti vizsgán. A kisebbségi államtitkárság arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 2021-es cikluszáró képességvizsga módszertanát és a tételmintákat 2020 szeptemberében teszik közzé.
A hetedikes Bálint bátran használja a román nyelvet a hétköznapokban, sokkal magabiztosabban, mint tizedikes nővére, aki a régi tanterv szerint tanult – mondta el lapunknak a két diák édesanyja. Emese szerint nagyon sok életszerű történetet tanul a fia románórán: hatodik osztályban például sokat volt téma a kirándulás; nincs műfajelmélet, nincsenek irodalmi szövegek és leíró nyelvtan, nem kell bemagolni archaikus szavakat, miközben mindezeket három évvel ezelőtt a nagyobbik gyerek még kénytelen volt mind megtanulni. A marosvásárhelyi szülő kifejtette, úgy érzi, szerencséjük volt a tanítóval és a román szakos tanárral is.
– szemléltette a különbséget az édesanya.
Egy sepsiszentgyörgyi szülőnek azonban más tapasztalatai vannak. „Már ötödikben döbbenten szembesültünk azzal, hogy a sajátos tanterv szerint románt tanuló lányom első órán az »azima de tăriță, mânzul răpciugos« (korpalepény, gebe ló) szavakkal küzd. A helyzet azóta sem javult” – részletezi a szintén hetedikes Zsófi édesanyja. Elmondta, jelenleg Mihail Sadoveanu A vajda kancája (Iapa lui Vodă) című nyolcoldalas novelláját tanulja a lánya. Olyan szavak vannak benne, hogy chimir (széles bőröv), hartan (nagy húsdarab), talaz (hullám a viharos tengeren), clean és mreană (édesvízi halak). „Azt a feladatot kapta, hogy találjon szinonimát arra a kifejezésre, hogy »oale și ulcele« – én is most tanultam meg: ez azt jelenti, hogy valaki régen halott” – részletezte felháborodva. „Így biztos nem fog megtanulni románul beszélni, és azt sem tudom, miből és hogy vizsgázik a nyolcadik osztály végén” – aggodalmaskodott a tanácstalan szülő.
Fotó: Biró István
Lapunk érdeklődésére kiderült, hogy ez a két eset egyike sem elszigetelt, a pozitív és a negatív tapasztalatokra egyaránt van példa a magyar tannyelvű iskolákban.
Tódor Erika Mária egyetemi docens fontosnak tartja, hogy a fogalmakat a maguk helyén és pontosan kezeljük. „Egy tanterv tartalmi keretet, tanulásszervezési irányelveket mutat, de kivitelezésének sikere néhány fontos és meghatározó tényezőtől függ, mint például a tankönyvek helyzete, az osztálytermi párbeszéd jellege, a tanári munka. Jelen esetben azt látjuk, hogy adva van egy keret, mely számos lehetőséget kínál a hatékony nyelvelsajátításhoz, de az alkalmazás feltételei már bizonytalanok, a kivitelezés szintjén az összevisszaság uralkodik” – fogalmazott megkeresésünkre a Sapientia EMTE csíkszeredai kara humán tudományok tanszékének vezetője. Az új, kimondottan a magyar diákok számára készített román nyelv és irodalom tantervet kidolgozó bizottság munkatársa hozzátette, ezt legjobban azok a diákok és tanáraik érzik, akik magukra vannak hagyva a kísérletező reform hiányosságaiban.
– mondta az egyetemi oktató.
Úgy fogalmazott, lényeges, hogy a mai napig nem készült el az a mérési módszertan, mely szabályozná, hogyan kerül sor a magyar tannyelvű iskolákban a sajátos tantervek alapján tanuló diákok értékelésére a kisérettségin annak ellenére, hogy néhány hónap múlva a próbavizsgát is meg kellene tartani. „Ebben az összefüggésben a pedagógusokban természetesen rengeteg kétely, bizonytalanság merül fel, hogy miként is dolgozzanak eredményesen, milyen elveket kövessenek, milyen eszközöket használjanak. Ráadásul ez a módszertan segíthetné a tanárok munkaszervezését még tankönyvhiány esetén is. A probléma tehát összetett, és ezekre mind gyors megoldás szükséges, ugyanis minden késés tovább nehezíti a helyzetet” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mint kifejtette, a tanterv tartalma sok mindent fölkínál, de mint minden tantárgynál, itt sem kell a tanterv anyagából mindent megmérni, és nem mindegy, hogy hogyan mérik föl. „A gyakorlatban az történik, hogy a pedagógusok meg vannak ijedve, nem tudják, hogy mi lesz, így sokan visszatérnek a régi módszertan szerint készült hetedikes tankönyvekhez, kapkodnak; tudok olyan kollégát, aki elkezdte a hagyományos nyelvtant tanítani, arra gondolván, hogy felkészíti a gyereket arra, hogy hagyományos lesz a vizsga is” – fejtette ki Tódor Erika. Mint mondta, sok tanár felteszi jogosan a kérdést: „Rendben, játszom, dramatizálok az osztályban, de mi van, ha a gyerekeknek a régi vizsgamódszer szerint kell kisérettségizniük abból az anyagból, amiből a román anyanyelvűeknek?”
Kiszámíthatatlan eredmény. Egyelőre bizonytalan, hogyan fog elsülni a vizsgán a sajátos románoktatás
Fotó: Veres Nándor
A lapunk által megszólaltatott gyakorló pedagógusok hasonlóképpen látják a helyzetet:
A magyar tannyelvű iskolákban tanulóknak összeállított sajátos román nyelv és irodalom tanterv lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok más módszerekkel tanuljanak, azóta megváltozott a gyerekek viszonyulása a nyelvhez, sokkal bátrabban, könnyebben kommunikálnak – szögezte le megkeresésünkre Forgó Erika, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum román szakos tanára. Úgy véli, ha a szülők, diákok mégis úgy érzik, hogy nincs érdemi változás a románnyelv-oktatásban, akkor csak azzal magyarázható, hogy a tanár nem alkalmazza helyesen a tantervet.
– szögezte le a pedagógus. Elmondása szerint minden évfolyamon különböző témákat járnak körül, ezen belül van három kötelező és három fakultatív téma, a tanár az utóbbiak közül az osztály szintjének megfelelően bármelyiket körbejárhatja, az alapkompetenciák szerint feldolgozva azt. Arra összpontosítanak, hogy a gyerek értse meg az írott és a hallott szöveget, tudjon önállóan is megírni egy szöveget. Nem tudnak kevesebbet, mint a korábbi generáció, hanem másként tanulnak, az élő szöveget értik.
Forgó Erika arra is kitért, hogy az új tantervet teljesen más módszerekkel kell tanítani, a tanárok részéről az átállás rengeteg munkát feltételez. Abból adódhatnak különbségek, hogy ki hogyan értette meg és alkalmazza az új tantervet – szögezte le a marosvásárhelyi tanár. Rámutatott, az általános iskola felső tagozatán már harmadik éve alkalmazzák a sajátos tantervet, ám hiányoznak a központilag koordinált képzések; általában egyéni kezdeményezéssel boldogulnak – például a Bolyai Nyári Akadémia keretén belül volt két évben is képzés –, pedig mindez jelentősen befolyásolhatja az új tanterv alkalmazásának sikerességét. „A lehetőség megvan, meg kell találni a módot a megfelelő alkalmazásra” – összegzett Forgó Erika.
„Számukra más tételt kell összeállítani a sajtos tanterv alapján. Még nem tudjuk, milyen lesz, mert nincs mintatétel, de csak az lehet, amit a négy év anyaga átölel. Nagy újítást kell hoznia a nyelvtani résznek, mert az ismereteket már nem lehet a leíró nyelvtani fogalmak szerint ellenőrizni” – fejtette ki. Az lett volna a logikus, hogy amikor két és fél évvel ezelőtt az első ötödik osztályosoknak bevezették az új tantervet, megjelenik a vizsgamodell, hogy ez lesz a kimenetel, erre kell felkészíteni a gyereket, ám ez nem történt meg. „A pedagógusok részéről érthető a bizonytalanság, ám bízni kell a saját tudásunkban, a gyerekben, és a kompetenciák alapján kell felkészíteni a diákokat” – hangsúlyozta Forgó Erika.
Mutatóban. A jelenlegi hetedikesek minden évben tankönyvhiánnyal küszködtek
Fotó: Gecse Noémi
Az új tantervnek vitathatatlan előnye, hogy a gyerekek jobban, bátrabban kommunikálnak, bővebb a szókincsük, ám teljesen a tanártól függ, hogyan közelíti meg a témákat. Különösen a jelenlegi hetedik osztályban, hiszen még tankönyv sincs – vázolta lapunknak Bors Kinga. A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola román szakos tanára rámutatott, az új tanterv szerint tanulók a nem irodalmi szövegeket jól értik, azonban az irodalmi részletekkel már nehezebben boldogulnak. Eközben nagy a bizonytalanság, hogy mit kérnek tőlük számon a kimeneti vizsgán.
– figyelmeztetett Bors Kinga.
Felidézte, a tavalyi hatodikos szintfelmérőn nem változtak a feladatok, pedig a gyerekek már az új tanterv szerint tanultak. Bár annak a felmérőnek nincs tétje, soha egyetlen összefoglaló kiértékelőt, visszajelzést sem kaptak róla. Gondot jelent az is, hogy a román nyelv és a magyar nyelv tanterv nincs összehangolva, így a gyerekek korábban tanulnak meg bizonyos nyelvtani fogalmakat románul, mint az anyanyelvükön. „Már harmadik éve tanítunk az új tanterv szerint, és csak most kezdtek felkészítőket tartani az alkalmazásról. Jó lett volna, ha erre már négy évvel ezelőtt sor kerül, mielőtt a kísérleti nemzedék megkezdi az ötödik osztályt” – emelte ki a pedagógus. Szerinte bármi megtörténhet: az is, hogy nagyon jól teljesítenek majd ezek a gyerekek, de az is, hogy nagyon rosszul, ez a vizsga összetételétől függ.
Fotó: Veres Nándor
„Az idei hetedikesek a legnagyobbak, akik már a 2017. február 28-ai 3393-as miniszteri rendelet 2-es mellékletébe foglalt sajátos tanterv szerint tanulják a román nyelvet,
– szögezte le megkeresésünkre Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár. Hozzátette, a vizsga módszertana ugyanaz a magyar és a román tannyelvű iskolákban tanulók számára, de a magyar diákoknak a román nyelv és irodalom tételeket a sajátos tanterv mentén állítják majd össze. A másodikos, negyedikes, hatodikos és idei nyolcadikos diákok országos értékelésének, valamint az érettséginek a módszertana és mintatételei november 1-jétől felkerültek az országos értékelési és vizsgaközpont honlapjára.
„Az országos értékelési és vizsgaközpont 2020 januárjában kezdi el kidolgozni a 2021-es nyolcadikos cikluszáró országos értékelés vizsgamódszertanát és tételmintáit, melyeket 2020 szeptemberében tesznek közzé az országos értékelési és vizsgaközpont honlapján” – tájékoztatott a szakpolitikus.
Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.
A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
1 hozzászólás