RMDSZ: kihátrálások ideje

A politikus a szövetség állandó tanácsának (SZÁT) pénteki kolozsvári ülését követően elmondta: Frundát egy nappal korábban felkérték, vállalja el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jogi bizottságának elnöki tisztségét, ami nagyon fontos megbízatást és nagy elfoglaltságot jelent. Rámutatott: Frunda kérte, hogy folytathassa munkáját az Európa Tanácsban, ahol „nagy tekintélye van”. Kelemen Hunor szerint várhatóan kedden ki is nevezik Frundát erre a posztra. Az előzetes bejelentések szerint szintén a héten döntenek arról is, hogy ki veszi át a Winkler távozása nyomán megüresedett miniszteri széket.

Szintén a SZÁT-on, az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára született döntés arról is, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, ám akad több olyan szervezetvezető is, akik szerint a felmerült problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást.

A szövetségi állandó tanács ugyanakkor tisztújítás kiírására szólította fel az alsó- és felső-háromszéki területi szervezetek vezetőit az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt. Hasonló okból mondott le különben az RMDSZ Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki vezetősége is. Miközben Márton Árpád, a szövetség alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke szintén lemondott tisztségéről, Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni, Felső-Háromszéken pedig a hét folyamán döntenek a tisztújítás kiírásáról. Olvassa el összeállításunkat!

Felszámolná a széki RMDSZ-szervezeteket az EP-választások székelyföldi kudarca miatt a szövetség ügyvezető elnöksége.

Központosítástól tartanak

Egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében az udvarhelyszéki RMDSZ kezdeményezésére – döntött pénteki ülésén a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke a Krónika érdeklődésére. Szerinte az egységes megyei RMDSZ-szervezetek hatékonyabban tudnak kommunikálni az ügyvezető elnökséggel.

Atomizált Székelyföld

Albert Álmos, a háromszéki szervezet elnöke úgy véli, az udvarhelyszékiek javaslatát érdemes fontolóra venni. „A közeljövőben mindenképp érdemes lesz tárgyalni a témáról, én egyetértek az ötlettel” – nyilatkozta a Krónikának a sepsiszentgyörgyi polgármester. Molnár Endre, a felsőháromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke azonban más véleményen van. Szerinte az egységes megyei szervezetek létrehozásának javaslata csupán az EP-választásokon elért udvarhelyszéki kudarc „elhárítása” miatt született. „Gondoljunk bele, milyen fura lenne, ha megalakulna az egységes Hargita megyei szervezet, és élére megválasztanák Verestóy Attila szenátort. Ezzel egyetlen problémát sem oldanának meg” – mondta Molnár Endre. A felső-háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az „átcsoportosítás teljesen fölösleges.”

Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, ám szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „A nagy projektek azért buknak el, mert a politikusok nem működnek együtt” – fogalmazott Borboly. Kijelentését a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése körüli hercehurcával vagy a Kovászna és Hargita megye közös, máig megvalósításra váró szemétgazdálkodási projektjével támasztotta alá. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Szintén nem az egységes megyei szervezet létrehozásában látja a problémák megoldását a Hargita megyei önkormányzat másik alelnöke, Petres Sándor, a gyergyószéki RMDSZ elnöke. „Ha a jelenlegi kereteket megfelelően használnánk, akkor így is működhetnénk. De ha a többség a megyei szervezet létrehozása mellett foglal állást, akkor megvizsgáljuk a lehetőséget” – fogalmazott Petres.

Máramarosi konkurencia

Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke sem helyesli a javaslatot. Mint hangsúlyozta, már a kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Például a parlamenti jelöltlisták állításakor, s mivel többnyire nagybányaiak kerültek tisztségbe, a történelmi máramarosiak „másodrendűnek” érezték magukat. „Nem mondom, hogy lehetetlen megbeszélni, hogyan lehetne az ellentéteket megszüntetni, de nem lesz könnyű” – véli Béres. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja egyértelműen a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. „Nem tudom, jó lenne-e, de ha kötelezővé teszik, akkor megoldjuk. Ám ha nem lesz kötelező, akkor így maradunk” – hangsúlyozta. Hozzátette: legfőképpen az okozhat majd nézeteltérést, hogy a történelmi máramarosi szervezet jóval kisebb, alig negyede a bányainak, ezért esetleg majd úgy érezhetik, hogy „bekebelezték” a szervezetet.

Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba

...............

Winkler Gyula megy a szenátor helyett Brüsszelbe.

Frundát az ET érdekli

Az európai parlamenti választáson listavezető Frunda György helyett a harmadik helyezett Winkler Gyula informatikai minisztert küldi az Európai Parlamentbe az RMDSZ – jelentette be Kelemen Hunor ügyvezető elnök. A politikus a szövetség állandó tanácsának pénteki kolozsvári ülését követően elmondta: Frundát egy nappal korábban felkérték, vállalja el az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése jogi bizottságának elnöki tisztségét, ami szerinte nagyon fontos megbízatást és nagy elfoglaltságot jelent. Kelemen – aki a marosvásárhelyi szenátor visszalépését firtató kérdésekre a napokban még úgy válaszolt: nem ismeri ezt a forgatókönyvet – hozzátette, várhatóan kedden ki is nevezik Frundát a strasbourgi posztra. Az ügyvezető elnök elmondta: azért döntöttek a jelöltek cseréje mellett, mert emberjogi és kisebbségi kérdésekben az ET-nek jelenleg nagyobb a súlya, mint az Európai Parlamentnek, s az RMDSZ-nek is fontos, hogy legyen tisztségviselője ilyen magas pozícióban. Winkler Gyula különben már szombaton beterjesztette lemondását Călin Popescu-Tăriceanu kormányfőnek, utódját az RMDSZ vezetősége várhatóan a hét folyamán nevezi meg. Mint ismeretes, Winkler mellett Sógor Csaba képviseli majd az RMDSZ-t az Európai Parlamentben.

Frunda György szenátor – aki jelenleg alelnöki tisztséget tölt be az ET parlamenti közgyűlésének jogi bizottságában – az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén került az EP-lista első helyére, miután kudarcot vallottak a Tőkés Lászlót támogató szervezetekkel a közös listaállítást célzó tárgyalások. A politikus korábban nem vállalta a jelöltlistán való szereplést, mondván: nem érdekli az EP-jelöltség. Egyébként az RMDSZ vezetősége a kampány során úgy jellemezte a szenátort, mint aki az alakulat legmegfelelőbb és legtapasztaltabb politikusa a brüsszeli megbízatásra. Az európai parlamenti választások megszervezéséről és lebonyolításáról szóló, 2007/33-as számú törvény különben csak abban az esetben tekinti semmisnek az EP-mandátumot szerzett képviselők lemondását vagy visszalépését, ha ez „előzetes megegyezés” alapján következik be.

Krónika

..................

Az udvarhelyszékiek testületileg visszaléptek, a háromszékiek a héten döntenek a tisztújításról.

Felszólítás lemondásra

Tisztújítás kiírására szólította fel az alsó- és felső-háromszéki területi szervezetek vezetőit az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt az RMDSZ állandó tanácsa (SZÁT) pénteki ülésén. A SZÁT ugyanakkor tudomásul vette az udvarhelyszéki RMDSZ elnökségének lemondását. A területi szervezet elnöke Verestóy Attila szenátor (képünkön) volt. Pénteken ismertette Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője is a szövetség alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöki tisztségéről való lemondását. Verestóy Attila a Krónikának elmondta, lemondását az EP-választások udvarhelyszéki eredményei miatt nyújtotta be. „Vállalom a kudarcot, és átadom a helyem másnak. Úgy vélem, november 25. után új fejezet kezdődött az RMDSZ történetében, amelyben helyet kell biztosítani új arcoknak is” – nyilatkozta a szenátor. Az EP-választáson az RMDSZ-re mintegy 18 ezren, míg Tőkés Lászlóra 25 ezren szavaztak Udvarhelyszéken.

Márton Árpád – mint indokolta – azért mondott le, mert az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetében olyan ügyvezető elnökre van szükség, aki hét napból hetet tud Kovászna megyében tölteni, ő pedig többet szeretne foglalkozni a bukaresti, parlamenti feladataival. Márton Árpád hangsúlyozta, hogy lemondását jóval a múlt vasárnapi választások előtt – október 28-án – benyújtotta Markó Bélának, de mivel lépése rossz üzenet lett volna a kampány idején, vállalta, hogy a választásokig még tisztségben marad. Márton Árpád szerint lemondása „így nem okoz galibát a szervezetben”, és van idő arra, hogy a jövő évi helyhatósági választásokig átadja utódjának a tisztséget, és zavartalanul készülhessenek a helyhatósági választásokra. Az RMDSZ két és fél év után megüresedett alsó-háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöki tisztségére Albert Álmos területi elnöknek kell új személyt jelölnie. A háromszéki képviselő hangsúlyozta: nem az EP-választások negatív eredménye miatt nyújtotta be lemondását, bár azért is vállalja a politikai felelősséget.

A felszólítás ellenére Albert Álmos nem mond le az alsó-háromszéki RMDSZ elnöki tisztségéről, de december 6-ára, csütörtökre összehívta a Háromszéki Területi Képviselők Tanácsát (HKT), ahol elemzik majd az EP választásokon való szereplést. A HKT-tagok majd mandátumot adnak a területi elnöknek, hogy az alsó-háromszéki szervezet álláspontját ismertesse a december 8-ára Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT). Albert Álmos természetesnek tartja, hogy a választások eredményét minden település szintjén ki kell elemezni, de meglátása szerint nem az a megoldás, hogy teljes mértékben a területi elnököket tegyék felelőssé az eredményekért. Albert szerint az RMDSZ országos vezetőségének és állandó bizottságának is ki kellene elemeznie, hogy egyes székelyföldi településeken miért értek el rosszabb eredményeket.

Szombaton Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Polgári Kör platform, amelynek Albert Álmos is tagja. A Polgári Kör tagjai úgy döntöttek, kitartanak Albert Álmos mellett, és nem támogatják lemondását. Meglátásuk szerint a háromszéki magyarok nem a szövetség alsó-háromszéki szervezete ellen szavaztak, amikor Tőkés Lászlót támogatták, hanem azt jelezték, hogy hangsúlyosabb Székelyföld-politikát kérnek az RMDSZ-től. Mint arról korábban beszámoltunk, Háromszéken a református püspök 12 ezer szavazattal többet összesített, mint az RMDSZ.

A felső-háromszéki RMDSZ operatív tanácsa a héten fog dönteni a tisztújítás kiírásáról, az ülés dátumát egyelőre nem szögezték le – tájékoztatott Molnár Endre, a felső-háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Mint mondta, a SZÁT felszólítására az operatív tanács ülését követően fogalmaznak hivatalos álláspontot, mindaddig sem ő, sem Baka Mátyás, a területi szervezet elnöke nem mond le tisztségéről.

Gyergyai Csaba, Kovács Zsolt

...............

Markó folytatná a tárgyalásokat

Az RMDSZ fontos győzelemnek tekinti a november 25-i választásokon elért eredményeit: ennek köszönhetően ugyanis az RMDSZ továbbra is meghatározó politikai szereplő, fontos egyensúlyteremtő tényező marad nemcsak a brüsszeli, hanem a romániai politikai életben is – jelentette ki Markó Béla pénteki, kolozsvári sajtóértekezletén. Markó úgy értékelte, a november 25-i választások jelentősége túlmutat az európai parlamenti képviselet kérdésén: ez álláspontja szerint egy bizalmi szavazás volt, „a magyarság túlnyomó többségének támogatása pedig erős hátteret biztosít ahhoz, hogy az RMDSZ erős, befolyásos szereplő maradjon a román politikai életben”. Hozzátette: ez a nagyfokú támogatás egyben azt is jelenti, hogy az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát, ezt pedig a szövetségnek teljesítenie kell. „A kérdés csupán az, hogy most kivel kell tárgyalni a magyarság egységéről: Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy a Fidesszel” – tette fel a kérdést Markó Béla. Az együttműködés kérdése különben a szövetség állandó tanácsi ülésén is felmerült. „Az RMDSZ folytatja a párbeszédet az egyházakkal, a civil szervezetekkel, illetve az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal” – áll a SZÁT által kiadott közleményben.

Hírösszefoglaló