Hiányszakma. Negyven betöltetlen háziorvosi hely maradt a rezidensvizsga után
Fotó: Jakab Mónika
Hiába csökkentették utólag a bejutási küszöböt, az idei rezidensvizsgát követően közel 200 hely és állás maradt betöltetlen, többségük az általános sebészet, családorvosi és sürgősségi orvoslás területén. A legtöbb hely Marosvásárhelyen maradt üresen, és három meghirdetett erdélyi posztot sem sikerült betölteni.
2023. december 03., 18:242023. december 03., 18:24
Az egészségügyi minisztérium által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint összesen 194 hely és 3 poszt maradt betöltetlen. A betöltetlen helyek közül a legtöbb az általános sebészet (41), családorvos (40) és a sürgősségi orvoslás (20) szakterületen van.
Az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti rezidensképzés felvételi vizsgáját november 19-én tartották 6 egyetemi központban: Bukarestben, Kolozsváron, Craiován, Jászvásáron, Marosvásárhelyen és Temesváron. Idén 10 194-en jelentkeztek. Közülük 5733-an az orvosi, 2331-en a fogorvosi és 2130-an a gyógyszerészeti szakot választották. A jelentkezőknek 43 277 hely és poszt állt a rendelkezésre az orvosi, 551 a fogorvosi és 412 a gyógyszerészeti szakon.
A vizsga 4 órán át tartott, és egy 200 kérdésből álló tesztből állt.
A szakterületenként meghirdetett helyek/állások betöltése a megszerzett pontszámok sorrendjében történt, az egyes szakterületekre meghirdetett helyek/állások függvényében, az adott egyetemi központban.
Később az egészségügyi minisztérium bejelentette,
Így idén ismét csökkentették a felvételi vizsga minimális sikerességi pontszámát: a maximálisan megszerezhető pontszám 65 százaléka helyett elég volt a 60 százalékos eredmény is.
„Az orvosi rezidensvizsgán elért maximális pontszám 936 pont volt, a minimálisan elérhető pontszám pedig az eredeti 65 százalékos ráta szerint 608 pont” – közölte az egészségügyi minisztérium, hozzátéve, hogy a 4327 helyre legfeljebb 3696 jelentkező választhatott volna helyet vagy állást a szakterületen.
„Annak érdekében, hogy a rezidensvizsgán minél több posztot és helyet lehessen betölteni, különösen a hiányszakmákban – családorvos, sürgősségi ellátás stb. – az egészségügyi és az oktatási minisztérium a mai napon közös rendelettel jóváhagyta azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy minél több fiatal orvos léphessen be a rezidensképzésbe.
– közölte az egészségügyi tárca november 21-én.
Alexandru Rafila tárcavezető ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „a megfelelő számú szakorvos képzése az egészségügyi minisztérium humánerőforrás-politikájának egyik prioritása”.
„A fiatal orvosoknak biztos munkahelyet kell biztosítani a diploma megszerzése után, a romániai betegeknek pedig részesülniük kell a jövő szakember-generációjának gondozásából!” – idézte Alexandru Rafila érvelését a News.ro hírügynökség.
A háziorvosi rezidenshelyek számának növelését kéri a Román Orvosi Kamara.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!